A glaucoma (glaukóma) elnevezése az ókori görög "zöld szín" szóból ered, mely a zöldhályogos roham során kialakuló zöldes színű szaruhártya elváltozásra utalt.

A zöldhályog kialakulásának során a szemben található ún. csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik, ez pedig a szaruhártya vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási zavarát okozza. A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látóidegfő idegsejtei elpusztulnak. Bár a folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki, az időben felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás megállítható.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A betegség 40 évnél idősebbek körülbelül két százalékánál jelentkezhet. Zöldhályog - bár a genetikai háttér még nem tisztázott - gyakran mutat családi halmozódást, ezért fontos a betegek családtagjait szűrni. Érdemes jobban odafigyelniük a látással kapcsolatos panaszokra azoknak, akiknél fennállnak az alábbi rizikótényezők.

• Emelkedett vagy ingadozó szemnyomás, szűk szemfenéki érhálózat.
• Családtagok körében előforduló zöldhályog.
• Idősebb életkor.
• Általános betegségek: érszűkület (arteriosclerosis), magas vérnyomás (hypertonia) és cukorbetegség (diabetes mellitus).
• Dohányzás, alkoholfogyasztás.

Mikor gondoljunk zöldhályogra?

Jellegzetes tünetek a szem és környékének fájdalma, szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli szivárványszerű karika látása. Kifejezett szemnyomás emelkedés, a zöldhályogos roham esetén "kőkemény szem", elviselhetetlen fájdalom, hányinger, hányás, tágult szembogár, zöldes-szürkés szaruhártya észlelhető. Az esetek 90 százalékában azonban a zöldhályog lappangva, tünetmentesen alakul ki, ezért fontos a szűrés.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A glaucoma (zöldhályog) típusai

Ha más szemészeti betegség nem kíséri, akkor elsődleges (primer), ha igen, akkor másodlagos (szekunder) zöldhályogról beszélünk, a csarnokzug felépítése alapján nyitott zugú (simplex) és zárt zugú (congestív) lehet. Külön csoportot képez az elsődleges veleszületett zöldhályog (primer congenitalis glaucoma) amely esetében a csarnokvíz elvezető rendszer nem fejlődött ki vagy nem átjárható.

A szemész szakorvos számára a diagnózis felállításához a legfontosabb a szemen belül uralkodó szemnyomás, szembelnyomás (IOP - intraocular pressure vagy T - tensio). A szemnyomás normális tartománya 12-21 Hgmm, ennél magasabb nyomás zöldhályogra utalhat.

A csarnokvíz a csarnokzug felé vezetődik el, ezért fontos a csarnokzug felépítésének vizsgálata (gonioscopia) is.

A látóidegfő állapotára szemfenéki vizsgálattal is lehet következtetni, de pontosabb értéket kaphatunk a kritkus fúziós frekvencia (CFF) meghatározásával.

A látótérvizsgálatot (perimetria) ma már számítógéppel (computeres perimetria CP) végzik, így nagyon finom eltérésekre is igen hamar fény derülhet.

Mit lehet tenni a megvakulás elkerülése érdekében?

Az orvos által választott a kezelést a zöldhályog típusa határozza meg, célja azonban minden esetben a szemnyomás csökkentése, a látóidegfő keringésének javítása.

Mire kell Önnek figyelnie?

Mindig tájékoztassa háziorvosát a zöldhályogról, mivel a szemcseppek és a különböző gyógyszerek egymással kölcsönhatásba kerülhetnek! A cseppentés általános szabályait maradéktalanul be kell tartani, a megfelelő hatás elérésének feltétele a folyamatos cseppentés! Érdemes a szemcseppeket felbontást követően hűtőben tartani, és fontos a szavatossági idők, a javasolt dózis betartása. A kezelés egyszerűsítése miatt érdemes több hatóanyagot tartalmazó kombinált szemcseppet használni.

A szemnyomást ún. konzervatív úton szemcseppekkel, tablettákkal, esetleg infúzióval lehet csökkenteni. A cseppek egymással is kombinálhatóak. A zöldhályog bizonyos típusában a konzervatív terápia hatástalansága esetén lézeres és műtéti beavatkozásra van szükség, amely utat biztosít a csarnokvíz elfolyásának.

Mi a teendő roham során?

Mivel ez az állapot néhány óra alatt teljes megvakuláshoz vezethet, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni! Ilyen esetben a szemnyomás minél gyorsabb csökkentése a cél. Kórházi kezelés szükséges vízhajtó infúziókkal, tablettákkal és szemcseppekkel. A roham elmúltával mindkét szemen érdemes lézeres vagy műtéti beavatkozást végezni a további roham megelőzése céljából.

(Dr. Juhász Levente, szemész szakorvos)