• Akaratlan szemmozgás: a szemtekerezgés - Mi okozhatja?

        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        A szemtekerezgés (nisztagmus) akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a kisagy, az agytörzs vagy a szemmozgató rendszer és pályáinak, valamint a belső fülnek megbetegedése okozhat.

        Nisztagmus fennállásakor mindkét szemgolyó egyszerre és azonos kitéréssel mozog. Az akaratlan szemmozgás rendszerint gyors és lassú komponensekből áll. A nisztagmus alatt mozgásillúzió keletkezik, azaz a környezetben lévő tárgyak virtuálisan elmozdulnak a gyors komponens irányában (általában ezt értjük a forgó jellegű szédülés, vagyis vertigo alatt).

        A szemtekerezgés fokozatai és jellemzői

        • 1. fokú: amikor csak a gyors komponens irányában mutatkozik szemmozgás.
        • 2. fokú: ha előre nézéskor is megjelenik az akaratlan szemmozgás.
        • 3. fokú: ha a gyors komponens a tekintéssel ellenkező irányú.
        Hirdetések

        A nisztagmus lehet horizontális, vertikális, ferde és forgó (rotatoros) irányú. A rotatoros nisztagmus lehet az óramutató járásával azonos, vagy ellentétes irányú. A nisztagmus ezen felül lehet ritmusos vagy ingaszerű. A ritmusos szemtekerezgés ugrásszerűen gyors, határozott irányú. Az ingaszerű (úgynevezett unduláló) nisztagmus esetében a gyors és a lassú komponens nem különül el egymástól, a kitérések amplitúdója és sebessége mindkét irányban egyenlő. A szemtekerezgés a sebessége szerint lehet lassú (10-40/perc), közepes (40-100/perc) és gyors (<100/perc).

        Mi okozhat szemtekerezgést?

        A szemtekerezgés hátterének felderítéséhez a kivizsgálás során megfigyeljük a nisztagmus ritmusát, frekvenciáját és azt, hogy a tekintés és a fej helyzete befolyásolja-e. A nisztagmus kiváltható élettani ingerekkel, illetve lehet veleszületett és szerzett is.

        Fontos elkülöníteni a centrális (vagyis agyi eredetű) és a perifériás (tehát nem agyi eredetű, azaz például a belső fülből, vagy az egyensúlyideg betegségéből származó) nisztagmust.

        Agyi eredetű szemtekergés

        A centrális eredetű szemtekerezgést agyérbetegség (stroke, agyvérzés), szklerózis multiplex, agyvelőgyulladás, epilepsziás roham, alkohol és drog által kiváltott agyi károsodás vagy az agy sérülése okozhatja.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Nem agyi eredetű

        A perifériás eredetű szemtekerezgés hátterében fülgyulladás, a fül keringési zavara, fülsérülés, vírusos és egyéb fertőzések állhatnak (ide soroljuk például a jóindulatú helyzeti szédülést (BPPV), a Meniére-betegséget, az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladásával járó állapotot (neuronitis vestibularis)).

        Az élettani szemtekerezgést (optokinetikus nisztagmus) mindenki ismerheti: amikor a vonatban ülve egy tárgyat fixálva nézünk az ablakon át, látható a szemtekerezgés, de kiválthatjuk úgy is, ha például forgószéken forgatunk valakit. Az optokinetikus nisztagmust az objektív látásélesség vizsgálatára is használják, amely során egy 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatnak a vizsgált szeme előtt, amely vertikális nisztagmust vált ki. A hengereken különböző a csíkok vastagsága. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig szemtekerezgése van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nisztagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nisztagmus, kiszámítható a látásélesség. Ennek az élettani reflexnek a feltétele az ép látás, az agykéreg hátsó (occipitalis) területe és az agykéreg összekötő pályáinak egészséges működése. Ha bármelyik sérült, akkor nem jön létre a fenti folyamat, amely diagnosztikus jelentőségű lehet.

        Az ingaszerű szemtekerezgés kisagyi károsodásoknál, illetve rövidlátóknál fordul elő.

        A külső hallójáratba hideg vagy meleg vizes befecskendezés normális esetben nisztagmust vált ki, a belső fül egyensúlyszervének (labyrintus) betegsége esetében az érintett oldalon viszont nem jelentkezik szemtekerezgés. Kiváltó okok lehetnek ilyen esetben: a középfülgyulladás kiterjedése a belső fülre, az egyensúlyszerv bevérzése, koponyasérülés, koponyaűri daganat, alkohol és más mérgező anyag.

        Meniére-szindróma

        Van egy specifikus betegség, a Meniére-szindróma, amikor a labirintusban keringő folyadék mennyisége megnő, kitör a belső fül hártyájából és ingerli az együtt futó egyensúly (vestibularis) és hallóideget (acusticus). Ekkor hirtelen, rohamszerűen jelentkezik a forgó jellegű szédülés, kiesik a hallás, hányinger és hányás jelentkezik, amelyet nisztagmus kísér. A roham néhány perctől akár órákig is tarthat, és sok betegnél ennek következtében fülzúgás vagy halláscsökkenés marad vissza. Esetükben gyógyszeres kezelés akadályozhatja meg a további rohamokat.

        Olvasson tovább! Részletesen a Meniére-szindrómáról

        BPPV betegség

        Ismert, és fiatal korban gyakori kórkép a BPPV, vagyis a jóindulatú helyzeti szédülés, ami a hallószerv kis kristályainak a leválásából és a vertikális ívjáratba történő bejutása következtében alakul ki. A fej helyzetének hirtelen változtatásakor heveny forgó jellegű szédülés jelentkezik hányingerrel, hányással, izzadással és durva rotátoros nisztagmussal, amely a fejfordítás irányába mutat, de fülzúgás nélkül jelentkezik. A kórkép speciális fejmozgatással kiprovokálható és spontán gyógyul.

        Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása

        Az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása, vagyis a neuronitis vestibularis jellemző tünete a nisztagmus mellett a szédülés, hányás. A diagnózis felállítására elvégzett vizsgálatok közül a vesztibuláris próba teljes kiesést jelez az egyik oldalon, miközben a többi neurológiai vizsgálat (koponya MR, agyi erek Doppler-vizsgálata) eltérést nem mutat, a hallás nem esik ki. A kórkép lehet vírusos, vagy keringési eredetű, és hetekig-hónapokig is tarthat.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Koleszterincsökkentés

        Dr. Vajda Orsolya

        Mi alapján választ gyógyszert az orvos? Mennyi ideig kell szedni?

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Sötétben nehezen látok, furcsa érzés vezetni! - A szemész válaszol

        Ötvenes férfi vagyok. Ha sötétben vezetek autót, akkor elvesztem a stabilitásérzésemet, nem tudom egy pontra fókuszálni a szemeimet, belefáradok abba, hogy próbálok fókuszálni, de nem megy. Keresztbe futnak a szemeim, úgy érzem. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Zöldhályogom lehet? - Az orvos válaszol

        Több hete érzek szúró fájdalmat a szememben, és félek, hogy zöldhályogom van, ugyanis édesanyámnak is van, és úgy tudom, ez örökölhető. A szemész szteroid tartalmú cseppet írt fel, és azt mondta, csak meg vannak fázva a szemeim.

        Mit jelent a cilinderes szem?

        Az astigmatizmus (astigmia) – a rövidlátás és a távollátás mellett – a harmadik leggyakoribb fénytörési hiba, mely speciális, hiszen a szem felszínére eső fénysugarak nem egy pontban vetülnek le, a szemnek nem egy fókuszpontja van.

        Rövidlátás - Szemproblémák gyerekkorban

        Nem jegyzetel, hibásan írja le a feladatokat, vagy egyszerűen csak hunyorogva próbálja meg elolvasni a táblára felírt szöveget - a leggyakoribb panaszok, melyekkel kapcsolatban az iskolás korú gyermekek szülei szemészhez fordulnak. Dr. Tóth Eszter, szemész orvos segítségével megtudhatjuk, milyen jelekből ismerhetjük fel, ha a gyermek rövidlátó és milyen módon kezelhetjük?

        Kettős látás - Miért alakulhat ki? Hogyan kezelhető?

        Kettős látás esetén általában a szemizmok nem működnek megfelelően. A nem működő izom irányába a szem nem tud elmozdulni, így amikor a beteg ebbe az irányba tekint, intenzív kettős látás jelentkezik.

        Szeplők a szemben? A napsugárzás is okozhatja

        A szem íriszében (vagyis a szem színes részében) megjelenő sötét foltok, az írisz szeplők ugyan nem rákos elváltozások, de a túlzott napkitettséghez köthetők, és a szürkehályog, valamint a makula degeneráció fokozott kockázatával hozhatók összefüggésbe.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA