Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás leginkább baktériumok vagy vírusok által okozott fertőzés, ám kialakulásának hátterében egyre gyakrabban allergiás reakció áll, de a szembe került por és vegyszer is képes kiváltani a panaszokat.

Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás a nem fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladások egyik csoportjába tartozik, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy szezonális, visszatérő formában fordul elő. Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei gyakran hasonlítanak a fertőzéses eredetű gyulladásokéra, utánozhatják azokat, így a panaszok megjelenését követően az egyik legfontosabb feladat, hogy diagnosztizáljuk a kiváltó okot, és elindítsuk a megfelelő kezelést.

Mi és mit okoz?

A szénanáthához gyakran társul allergiás kötőhártya-gyulladás. A levegőben lévő különböző allergének (pollenek, állatszőr) mellett, a dohányfüst, kozmetikumok összetevői, de még az erős klórtartalmú víz (uszoda) is kiválthatja a kellemetlen szemtüneteket. Az allergén hatására felszabaduló IgE immunglobulin következtében hisztamin szabadul fel, mely hajszálértágulatot, duzzanatot, valamint gyulladást indikál a szem kötőhártyájában.

Szénaláz conjunctivitis

Ártalmatlan, gyermek- és fiatal felnőttkorban is előfordul, I-es típusú túlérzékenységi reakció jellemzi ezt a gyakori formát.

Szénaláz conjunctivitis³

Főbb klinikai tünetei – mindkét szemet érintve – a kötőhártya vörössége, belövelltsége, az intenzív viszketés és váladékozás, idegentest-érzés. Gyakori tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás kísérheti ezt a kellemetlen betegséget, mely szezonálisan jelentkezik, és éveken keresztül visszatér(het). A hideg vizes borogatás is csökkenti a tüneteket, de néha szóba jön a műkönny, kortikoszteroid vagy szisztémás antihisztamin alkalmazása.

Conjunctivitis vernalis

Általában kétoldali, gyerekkorban megjelenő, leginkább tavasszal és nyáron előforduló, agresszív betegség. Oka nem tisztázott, feltételezik, hogy a tavaszi virágok pollenje váltja ki a betegséget, melynek hátterében IgE mediálta folyamat játszik szerepet.

Conjunctivitis vernalis³

Kifejezett viszketés, égő és idegentest érzés jelentkezik bőséges könnyezéssel, esetleg ragadós váladékozással együtt. Az erős viszketés, rózsaszínű kötőhártya, valamint az utcakőszerű felső tarsalis conjunctiva diagnosztikus jel is lehet. Kezelése nem könnyű feladat, még az ismert allergiaellenes és gyulladáscsökkentő szerek segítségével sem. Lokális kortikoszteroidkezelés jöhet szóba, melyet nem szívesen használnak a hosszú távú kezelési időszak következtében kialakuló kisebb-nagyobb mellékhatások miatt. Fontos a váladék folyamatos eltávolítása, valamint az esetleges környezeti faktorok kerülése. Minden esetben egyéni szemcseppkezelés szükséges. A hosszú távú kilátások az időjárás változásával javulnak, azonban, hogyha krónikus lesz a folyamat, fennáll a veszélye a szaruhártya-gyulladásnak és egyéb súlyos szemészeti szövődményeknek.

Óriáspapillás conjunctivitis

Főleg idegentest (kontaktlencse, műszem, műtétek utáni varratvégek) indukálta I-es típusú túlérzékenység, mely a kiváltó ok megszüntetése után javul.

Hogyan előzhető meg az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás?

Amennyiben bebizonyosodott, hogy valamely allergén okozza a tüneteket, ajánlott kerülni a velük való érintkezést. Lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk olyan helyeken, ahol jelen vannak ezen allergének. Ajánlott, hogy környékünkön irtsuk a parlagfüvet és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladások idején ajánlott szemüveget viselni kontaktlencse helyett. Kiemelten fontos a megfelelő higiénia, főleg a gyulladás aktív szakaszában. Amennyiben gennyes váladék jelenik meg, azonnal forduljunk szemész szakorvoshoz a megfelelő kezelésért.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész