Szemkönnyezés: Mi okozhatja?

A szemkönnyezésnek (epiphora) számos oka lehet. A szemek könnyezése lehet az időskor velejárója, allergia tünete, illetve paradox módon a szemszárazság is fokozott könnytermeléssel jár. A kellemetlen panasz sok más betegség kísérője is lehet. Melyek ezek, és mit tehet a könnyezés ellen?

A könnyek a szomorúság, a fájdalom és olykor az öröm velejárói is lehetnek. Ám hátterében nem csak érzelmi okok állhatnak. A szemkönnyezés világszerte a leggyakoribb tünetek egyike. Milyen betegségekre utalhat a könnyezés?

A könnytermelés a szem védelmét szolgálja:

• Gondoskodik a szem folyamatos oxigén- és tápanyag-ellátottságáról.

• Védi a szemet a kiszáradástól, megkönnyíti a pislogást.

• Az átlátszó, tiszta folyadék határfelületet képez a szem és a levegő közt (ez az éles látás feltétele).

• Véd a fertőzésektől, mivel speciális immunproteineket tartalmaz.

A könnymirigyek által termelt könny a könnycsatornákon keresztül távozik, és a pislogással bevonatot képez a szaruhártyán. A könny végül a könnycsövecskéken keresztül a könnyzacskóba jut, ami továbbítja azt az orrüregbe.

Ha a könnytermelés és könnyelvezetés egyensúlya megbomlik, vagyis túl sok könny termelődik, vagy a normál mennyiségű könny nem tud távozni a könnyzacskón és orrüregen át, akkor a könny az arcon fog lefolyni. Szemszárazság esetén a könnyezés mellett égő-, viszkető- és idegentest érzés is jelentkezhet.

Tovább Miből áll a könny?

Mi okozhat könnyezést?

A szemkönnyezés leggyakoribb okai a kor előrehaladtával járó változások, az allergiák és a szemszárazság. A szemet érintő fertőzések és az olyan belgyógyászati betegségek, amilyen például a cukorbetegség, szintén fokozott könnyezéssel járnak. A szemkönnyezés okát valamennyi esetben ki kell vizsgáltatni, mivel hátterében a már említett vagy egyéb súlyos betegségek állhatnak!

Alapvetően három fő okot különíthetünk el:

1. A könnyelvezető rendszer funkcionális zavara (pl. a szemhéjműködés zavara).

2. A szem anatómiai rendellenességei (pl. a könnycsövecskék elzáródás).

3. Fokozott könnytermelés (pl. a szemhéjak, a kötőhártya vagy a szaruhártya irritációja miatt).

Időskor

A szemkönnyezés leggyakrabban időskorban, és elsősorban a nőknél jelentkezik. A változókorral járó hormonális változások, és a nemtől független öregedési folyamatok a könnyelvezető rendszer működési zavarával járnak: a szemhéj mozgatása az izmok és a kötőszövetek gyengülése miatt nehezebbé válik, a könnymirigyek, könnycsatornák megváltoznak, a könnycsövecskék elzáródhatnak.

Szemszárazság

Ha a szemhájak valamilyen oknál fogva nem tudják betölteni funkciójukat, vagy a könnymirigyek nem termelnek elegendő könnyet, a szem kiszárad, a könnyfilm hiányában pedig a pislogás irritálja a száraz szaruhártyát. A kevés könny nem tudja kimosni az apró szennyező anyagokat, melyek fertőzések kialakulásához, irritációhoz vezethetnek, és fokozzák a könnytermelést.

Elegendő friss könny híján, nincs megfelelő mennyiségű immunprotein sem, így a kórokozók elszaporodhatnak és könnytermelésre serkenthetik a szemet.

A szemszárazság hátterében a következők állhatnak:

• időskor, hormonproblémák,

• környezeti tényezők (pl. ózon, kipufogó gázok, fűtött levegő, száraz levegő),

• allergia,

• kontaktlencse-viselés,

• bizonyos gyógyszerek (pl.: citosztatikumok, béta-blokkolók, antihisztaminok, fogamzásgátló tabletták),

• belgyógyászati betegségek (pl.: cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, gyulladásos reumás betegségek),

• stroke vagy más arcidegbénulással járó betegségek, melyek megnehezítik a pislogást.

A szemszárazság gyakori tünetei:

• idegentest érzés a szemben, égő érzés, viszketés,

• nyomásérzés a szemben,

• fájdalom,

• a szemhéjak megduzzadása,

• a szemek váladékozása, a szemhéjak összeragadása,

• a kötőhártya kivörösödése,

• látászavarok,

• fényérzékelési zavarok, fényérzékenység,

• könnyezés.

Mikor forduljon orvoshoz, ha szemkönnyezést tapasztal?

Ha könnyeznek a szemei, minden estben keressen fel szemész szakorvost! Egyrészt, mert a háttérben álló októl függetlenül, a könnyezés hosszú távon károsítja a szemet, a látóképességet. Másrészt azért, mert a könnyezés súlyos betegség tünete lehet, amit komolyan kell venni és mihamarabb feltétlenül orvosilag kezelni kell!

Ha kiderült, milyen betegség okozza a könnyezést, az alapbetegséget minél hamarabb kezelni kell. Ha valamilyen fertőzés felelős a panaszokért, akkor gyógyszeres kezelésre lehet szükség, ha a szemhéj rendellenes működése, akkor pedig műtéti beavatkozás válhat szükségessé. A könnytermelő- és elvezető rendszer működési zavarai is korrigálhatók. Ha minden lehetséges betegség kizárható, és nem derül ki, mi okozza a könnyezést, illetve, amíg nem derül fény az okokra, szemcseppek alkalmazása javasolt, a szem további károsodásának megakadályozása végett.

Mit tehet a szemkönnyezés ellen?

Az okok feltárása és a szövődmények megelőzése érdekében minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ha a tüneteket szemszárazság okozza, az orvos utasításainak betartása mellett a következőket teheti:

• Rendszeresen szellőztesse a helyiséget, ahol tartózkodik, ügyeljen rá, hogy ne legyen száraz a levegő (párásítók használata)

• Mozogjon sokat a friss levegőn

• A huzat, a kipufogógázok és a dohányfüst irritálja a szemet, kerülje ezeket!

• Igyon sok folyadékot! Az alkohol és a kávé kerülendő!

• Számítógép használat során ügyeljen a gyakori pislogásra!

• Aludjon eleget!

• Ha kontaktlencsét visel, iktasson be hosszabb szüneteket, amikor szemüveget hord. A kontaktlencséket mindig alaposan és rendszeresen tisztítsa! Járjon rendszeresen szemészeti kontrollvizsgálatra, és beszélje meg orvosával, hogy javasolt-e, illetve mikor érdemes más lencsetípusra (kemény és lágy lencsék) váltani, hogy a szemkönnyezés elkerülhető legyen.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász