Az öregszeműség (presbiópia) kezelése

A presbiópia kezelésének célja, hogy a közeli tárgyakra való fókuszálás képességének természetes csökkenését korrigáljuk. Ez lehet külső korrekciós lencse vagy műtét egyaránt.

Korrekciós lencsék

A téma cikkei

2/1 A szem természetes öregedése 2/2 Az öregszeműség (presbiópia) kezelése

Ha a presbiópia kialakulása előtt Önnek jó volt a látása, akkor szemüveg vagy kontaktlencse segítségével minden bizonnyal ugyanolyan jól fog tudni közelre fókuszálni, mint régen. Egy szemüveg akkor jó, ha az arcától 25-30 cm-re levő, szokásos betűméretű nyomtatott szöveget kényelmesen tudja olvasni. Első alkalommal ne vegyen vény nélkül kapható szemüveget, mert az orvosi vizsgálat elmaradása miatt a presbiópián kívüli esetleges szemproblémák nem derülnek ki.

• Egyszerű olvasószemüveg. A társbetegségektől mentes presbiópia korrekciójára alkalmas közelre nézéskor.
• Bifokális szemüveg. Két különböző törőerejű (dioptriájú) lencsét építenek egybe. Az alsó lencse közelre nézésre, a felső távolra nézésre való. Akkor használják, ha a presbiópia mellett a távolabbra nézés is korrekcióra szorul. Kétféle stílusban kapható: van, amelyen jól látható a két lencse határa, és olyan, amelyen folyamatos az átmenet az alsó és a felső lencse között (progresszív bifokális lencse).
• Trifokális szemüveg. Ezek a szemüvegek a közeli munkához, a középtávolságra nézéshez (pl. számítógép monitor) és a távolra nézéshez külön korrigálják a látást. A trifokális lencsék is lehetnek átmenet nélküliek és progresszívak.
• Bifokális kontaktlencse. A bifokális kontaktlencse hasonló a bifokális szemüveghez. Az alja, ahol az olvasásra szánt rész van, súllyal van ellátva, hogy a lencse megfelelő pozícióban legyen a szemen. Ezeket néha nehéz illeszteni és nem mindig biztosítanak megfelelő látást.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Refraktív (törési) műtét

A refraktív műtétek során a szaruhártya (kornea) alakját változtatják meg. A refraktív műtétet elsősorban a közellátás, a távollátás és az asztigmia (hengeres lencsével korrigálható töréshiba) kezelésére fejlesztették ki. Jelenleg még csak néhány vizsgálat áll rendelkezésre a presbiópia kezelésére alkalmazott refraktív műtéttel kapcsolatosan. Tény viszont, hogy idővel a refraktív műtéten átesett betegek egy része mégiscsak a korrekciós lencsére szorul.

A refraktív műtéti beavatkozások közé az alábbiak tartoznak:

Konduktív keratoplasztika (CK). Ezen eljárás során rádiófrekvenciás elektromágneses hullámokkal a kornea körül több ponton felmelegítik az ínhártyát (a szem fehérje), amitől a kornea görbülete megváltozik. A görbületváltozás függ attól, hogy milyen távol voltak ezek a pontok egymástól, illetve az adott szem hegesedési hajlamától. A konduktív keratoplasztika eredményei változóak és kiszámíthatatlanok.

Lézer asszisztált in-situ keratomileuzis (LASIK). Ennek során a szemész lézer vagy egy keratotómnak nevezett eszköz segítségével egy vékony lebenyt metsz ki a corneából, majd egy excimer lézer segítségével eltávolít a szaruhártya belsőbb rétegeiből, ezáltal fokozva a görbületet. Az excimer lézer abban különbözik a hagyományos lézertől, hogy nem termel hőt.

Lézer epiteliális keratomileuzis (LASEK). Ahelyett, hogy egy lebenyt metszenének ki a szaruhártyából, a sebész csak a kornea vékony külső hámjába (epitélium) vág bele. Ezt követően excimer lézerrel újraformázza a cornea külső rétegeit, ezáltal fokozva a görbületet. Ezután a szemész visszailleszti az epitéliumot.

Fotorefraktív keratektomia. Ez az eljárás hasonló a lézer epiteliális keratomileuzishoz, de itt a szemész a teljes epitéliumot eltávolítja. Ez később visszanő, alkalmazkodva a kornea új alakjához.

Lencse implantátumok

Ennek során a saját szemlencse eltávolításra kerül és helyette egy szintetikus lencsét helyeznek be a szembe (lencse implantáció). Ez a szintetikus lencse úgy van kialakítva, hogy közelre és távolra nézésre is alkalmas legyen. A szintetikus lencse implantátumok sem tökéletesek, kellemetlenül csilloghat, néha homályos látás jelentkezik, továbbá a műtét ugyanazzal a kockázattal jár, mint a szürkehályog (katarakta) műtéte (gyulladás, fertőzés, vérzés és zöldhályog alakulhat ki).

	Az emberi szem sémás anatómiája Forrás

A szem anatómiája

Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák s a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a pupilla, a szivárványhártya, az érhártya, a retina, a szemlencse, az üvegtest, a szaruhártya és a csarnokvíz, melyek közül a négy utóbbi a szem fénytöréséért felelős. Ezek közül a lencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A lencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét alkotó rostok egymáson elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.

(WEBBeteg - lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász)