Afázia - Amikor újra meg kell tanulni beszélni

Afázia, ezt az idegen szót akkor használjuk, ha valamilyen, az agyban található beszédközpontot érő hatás következtében sérül a beszédképzés és/vagy a beszédértés. Nagyon gyakran látjuk ezt az állapotot agyvérzést követően, de agydaganat vagy koponyát ért sérülés következtében is gyakori.

Az afáziának különböző formái ismertek. Csoportosíthatóak a sérült agyi terület alapján, vagy aszerint, hogy mely funkció károsodik nagyobb mértékben. Egyes esetekben az eltérés egészen enyhe, csak az “elkent” beszéd utal arra, hogy valamilyen kóros hatás érte az agyi beszédközpontot.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Máskor viszont a beteg kénytelen ismét “megtanulni” a magyar nyelvet. Sokszor a beszédértéssel nincs problémája a betegnek, de ő maga képtelen szavakkal kifejezni a gondolatait, vagy csak értelmetlen, nyelvtanilag helytelen mondatok alkotására képes. Gyakran az olvasási és írási készség is sérül.

Betegnek és hozzátartozónak is megterhelő érzelmileg 

Érzelmileg is rendkívül megterhelő ez az állapot betegnek és hozzátartozónak egyaránt. Sok türelem és kitartás szükséges ebben a helyzetben.

A stroke rizikófaktorairól

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges életmóddal nagy mértékben csökkenthető. Ön hajlamos stroke-ra?>>

Gyakori, hogy az ijedt hozzátartozó attól fél, megőrült a beteg, hiszen a beszéde teljesen érthetetlen vagy összefüggéstelen, és látszólag az érintett ennek nincsen tudatában. Nagyon fontos tudatosítani, hogy az afáziás beteg értelmileg nem sérült! Csak kommunikálni képtelen az agyi károsodás miatt.

Amennyiben a kommunikációs készség fejlesztése röviddel a károsodás után megkezdődik, van remény az állapot javulására, akár a beszédképesség normalizálódására is. 

A terápiát speciális szakemberek (jellemzően logopédusok) végzik, de a családtagok is nagyon sokat tehetnek a javulásért. Türelmes kommunikációval, az apró fejlődéseknek is örülve, a beteggel nem éreztetve a hiányosságait felgyorsíthatjuk az állapotjavulást. 

Felmérés és személyreszabott terápiás program

Gyógyulás és rehabilitáció

A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is. Gyógyulás és rehabilitáció>>

A terápiáa első heteiben, az ún. aktivációs szakaszban, a figyelem fejlesztésén valamint a megmaradt képességek feltérképezésén van a hangsúly.

Ekkor kell felmérni, képes-e a beteg kerek egész mondatok formálására, vagy csak szavakkal kommunikál.

Érti-e a hozzá intézett kérdéseket és kéréseket, illetve képes-e adekvált választ adni azokra. A talált eltérések alapján állítható össze a személyreszabott terápiás terv.

A foglalkozások ezt követően személyreszabottak, lehetőség szerint napi, de legalább heti gyakoriságúak, és akár 1-2 évig is tarthatnak.

A találkozások során – amelyek ideális esetben naponta ismétlődnek - különböző segédeszközök használatával az a cél, hogy feloldják a beteg beszéddel kapcsolatos gátlásait, fejlesszék a beszédértést, szótalálást, mondatalkotást, de szükség lehet a verbális és vizuális memória fejlesztésére is.

Ebben a szakaszban a foglalkozás négyszemközt zajlik, de a későbbiekben, a kezelés ún. konszolidációs szakaszában lehetőség van csoportos terápiára is.

Hosszú folyamat a rehabilitáció

A rehabilitáció mindenképpen hosszú folyamat! Az állapot javulásához nem ritkán több hónapos, vagy akár több éves kitartó munkára van szükség!

Hogy a hosszú út végigjárása milyen mértékű javulást hoz, azt a kezelés kezdetén nehéz megjósolni.

Kezdetben, a sérülést/agyvérzést követő 3 hónapban bizonyos fokú spontán javulás is észlelhető, a rehabilitáció pedig az első félévben a legeredményesebb.

Általánosságban az a tapasztalat, hogy a betegek egyharmada jelentősen javul, normális vagy közel normális kommunikációra képes, egyharmaduk kielégítően javul, de bizonyos szintű beszédzavarok továbbra is fennmaradnak, és a maradék egyharmad nem, vagy csekély mértékben mutat állapotjavulást.                                                                                                                  

(WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó)