Stroke: minden perc számít!

Az 50.000 stroke-os betegnek mindössze 0,6 százaléka részesül megfelelő kezelésben, ezért is bír kiemelt fontossággal a tünetek gyors felismerése − hangzott el a Magyar Stroke Társaság március 31-én tartott sajtótájékoztatóján.

Bár időnként, egy-egy híresség (legutóbb Kaszás Attila) halála révén reflektorfénybe kerül a stroke, sajnos mégis keveset beszélünk, s a lakosság keveset tud a más néven szélütésként ismert betegség prevenciós lehetőségeiről, tüneteiről, s ezek gyors felismerésének fontosságáról − hangzott el Dr. Csiba László felvezetőjében.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A Magyar Stroke Társaság elnöke, s a DE OEC Neurológiai Klinika vezetője hangsúlyozta: a probléma nemcsak az idősebb korosztály problémája, hisz a betegek 20%-a 65 év alatti, s ez az arány folyamatosan nő.

Mit kell tudni a stroke diagnosztikájáról?

A legfontosabbak vizsgálatok a stroke diagnózisának felállításakor>>

Szomorú statisztikai adat az is, hogy évente mintegy 50.000 stroke esetet dokumentálnak, s ezek közül 18.000 halállal végződik.

Ami igazán elkeserítő, hogy ezen betegeknek csekély hányada, csupán 0,6%-a − mintegy 300 ember − részesül időben megfelelő ellátásban. Ez nagyon gyakran a tünetek elbagatellizálásának, vagy fel sem ismerésének számlájára írható.

„Ne késlekedj!”

Ezért is indította útjára a Magyar Stroke Társaság a „Stroke – Ne késlekedj!” elnevezésű országos prevenciós programot, amelynek célja, hogy minél jobban megismertesse a lakossággal a stroke tüneteit, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a tünetek észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket.

Az utóbbi instrukció már csak azért is nagyon fontos, mert értékes percek veszíthetők a háziorvos bevonásával is, hisz az a tünetek ismeretében egyébként is továbbküldi a beteget a legközelebbi stroke centrumba.

A lánc egészének jól kell működnie!

Dr. Csiba László azt is elmondta, hogy a felismerés fontossága a „stroke láncnak” csak az első szeme, hisz biztosítani a beteg gyors és megfelelő helyre való szállítását. Itt jut kiemelt szerephez a mentők munkája.

A stroke rizikófaktorairól

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges életmóddal nagy mértékben csökkenthető. Ön hajlamos stroke-ra?>>

A stroke-nak két fajtája van: az agyvérzés (érrepedéses) − ez mintegy a 20%-át teszi ki az eseteknek −, illetve az ischémiás, vagyis a vérrög okozta agyi infarktus. Utóbbi csoportba sorolhatók a stroke esetek 80%-a.

Az ischémiás stroke kezelésére szolgáló, modern, speciális enzimes eljárást azonban országosan csak 36 helyen (stroke centrumban) alkalmazzák, aholis egy helyen, gyorsan tudják elvégezni a beteg beérkezését követően az EKG-, a CT-, a vér- és a pár perces neurológiai vizsgálatot.

Az agyvérzés CT-vel való kizárása után kerülhet sor a kórházban az agyi eret elzáró vérrög feloldását célzó intravénás, speciális enzimes kezelésre (thrombolysisre). Ám az idő rendkívül fontos tényező! − hívta fel rá a figyelmet Dr. Csiba László.

Ugyanis a tünetek jelentkezésétől számítva csak 3 óra (külföldi előírás szerint maximum 4,5 óra) áll a szakemberek rendelkezésére, hogy megkezdjék a vérrögoldó készítmény bejuttatását szervezetbe. Minél később érkezik a szakszerű segítség, annál nagyobb az esélye a mellékhatásoknak, maradandó károsodásoknak, legrosszabb esetben halálnak.

Egyből mentőt kell hívni!

A stroke-gyanús eseteket olyan sürgősségi szinten kezelik a mentőszolgálat alkalmazottai, mint az infarktusos betegeket − tudtuk meg Györfi Páltól, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetőjétől a sajtótájékoztatón. A mentősök igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg 15 percen belül kiérni a betegekhez, s ez az esetek 70−80%-ában sikerül is.

Stroke és TIA

A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak - TIA). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Stroke és TIA bővebben>>

A teendők egyértelműek − foglalta össze stroke-kal kapcsolatos küldetésüket −, biztosítani kell a gyorsaságot, a beteg megfelelő szakellátásra történő transzferjét és a lakossági felvilágosítást.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy megfigyelhető: a hétfői napokon megugrik a stroke-kal kapcsolatos riasztások száma, ami arra az egyszerű okra vezethető vissza, miszerint a stroke-os betegek a tünetek jelentkezése után − a hétvégére való tekintettel − halogatják az orvoshoz való fordulást. Megvárják a hétfőt, s ekkor keresik fel háziorvosukat, aki azonban természetesen a stroke centrumhoz irányítja betegét.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés…

 A prevenciónak nemcsak az első stroke előtt van jelentősége, hanem másodlagos szinten is (tehát a stroke ismételt bekövetkezése szempontjából).

Mit tehetünk megelőzés címszó alatt? Ne dohányozzunk, csökkentsük testsúlyunkat és alkoholfogyasztásunkat, tartsuk karban vérnyomásunkat, vércukor- és koleszterinszintünket, sportoljunk, s persze kerüljük a stresszt − egyszóval figyeljünk oda életmódunkra.

Ha mindezekre kellő figyelmet fordítana hazánk lakossága, a jelenlegi stroke esetek száma közel 10-15%-kal csökkenne, ami nem kevesebb, mint 3.500 embert jelent.

Thrombolysis: áttörés az ischémiás stroke (agyi infarktus) kezelésében 

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra datálható a thrombolysis betörése a stroke kezelési gyakorlatába, Dr. Pánczél Gyula, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja, a Péterfy S. utcai Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa adott választ.

Elmondta, hogy az Egyesült Államokban publikáltak először erről a speciális eljárásról, hazánkban pedig 1-2 évvel később törzskönyvezték a készítményt, tehát ekkortól alkalmazzák a stroke osztállyal rendelkező kórházakban.

Felismerni, mentőt hívni!

Melyek a figyelmeztető jelek? Mindenekelőtt a hirtelen kialakuló végtag-gyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, továbbá a beszédzavar, és szóformálási nehézség is árulkodó lehet, csakúgy, mint a kettőslátás, a látótér kiesés, látásvesztés vagy a csökkenő látásélesség. De utalhat stroke-ra az egyensúlyvesztés, a koordinációs zavar, a térérzékelés elvesztése és a memóriazavar is.

Az előbb felsoroltak lehetnek múló tünetek, de tartósak is, illetve együtt, de külön is jelentkezhetnek. Megtévesztő lehet, ha a tünetek hirtelen történő felbukkanásuk után, gyorsan elmúlnak, ugyanis sajnos visszatérhetnek, végleges bénulássá súlyosbodhatnak.

1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.

2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.

3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.

4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.

Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk.

(WEBBeteg)