Stroke rehabilitáció

A stroke a központi idegrendszer területén kisebb, vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás, vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz.

A stroke leggyakoribb tünete az izomerő-csökkenés, féloldali bénulás (hemiparesis-hemiplegia), gyakrabban a felső végtag bénulása súlyosabb. A mozgás koordinációja zavart szenved, ezért egyensúlyzavar, a végtagokban ügyetlenség (ataxia) lép fel. Domináns agyféltekei károsodás esetén beszédzavar alakul ki, mely teljes beszédképtelenségig fokozódhat. Érzészavarok, látásvesztés, főleg látótérkiesés, a gondolkodási funkciók lassulása, észlelési és érzékelési zavarok, a saját test felismerésének zavara, pszichés leépülés jelentkezhet. Súlyosabb esetben a stroke az ürítési funkciók (széklet,vizelet) kontrolljának elvesztését is eredményezheti.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Amíg a tünetek előrehaladása zajlik, a betegek akut ellátást igényelnek. Attól a pillanattól kezdve, amikor a folyamat stabilizálódik, sőt, megindul az épen maradt részek működése, a korai rehabilitáció már elkezdődhet. Jó prognózist jelent, ha egy héttel az átvészelt stroke után a beteg fel tud kelni az ágyból, ha (akár segítséggel) rövid távú járásra képes.

A féloldali bénulttá vált betegek rehabilitációja igen összetett feladat. A rehabilitációs programot szakmai team végzi, amelynek a beteg is aktív tagja.  A tennivalók több részterületre oszthatók, amelyeket más és más szakember lát el, de egymással szorosan együttműködnek a beteg érdekében. A rehabilitáció céljai között szerepel az önellátó életmód, az önálló járás, a helyzetváltoztatás képességének elérése, valamint, hogy javuljon a beszédzavara, a kommunikációkészsége és a kognitív funkciói. Összességében a cél az életminőség javítása, a beteg visszavezetése a családba, a társadalomba.

A stroke rizikófaktorairól

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. Ön hajlamos stroke-ra?>>

Az első három hónapban nem ritkán úgynevezett spontán rehabilitációval is találkozunk: a nem túl súlyos elváltozások otthoni körülmények között javulnak, esetleg meg is szűnnek; a beteg vissza tud illeszkedni a mindennapi életbe.

Sajnos azonban nem minden féloldali bénult állapota állítható helyre, a rehabilitációs programnak kritériumai vannak. Néha már az intézeti szakban kiderül, hogy bizonyos esetekben a beteg átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan a rehabilitációs program végrehajtására.

Együttműködés hiányában a program nem valósítható meg. Fontos, hogy a beteg hozzátartozói ésszerűen álljanak a beteg mellé, csak abban segítsenek, amire a betegnek feltétlenül szüksége van.

Az akut periódust követően, körülbelül 3–4 hét után optimális a beteg áthelyezése rehabilitációs osztályra, de lehetséges már 7–10 nap után is. A rehabilitációs osztályon egyéni rehabilitációs tervet készítenek, melynek fontos eleme, hogy a beteg mennyire terhelhető.

A rehabilitációs program főbb elemei

Agybarát diéta

Naponta többször fogyasszon zöldséget vagy gyümölcsöt, amely különböző tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz, többek között káliumot, folsavat, antioxidánsokat! Egyen rostban gazdag ételeket, például babot és zabpelyhet! Egyen kalciumban gazdag ételeket! Egyen szójatermékeket (például miso, tofu, szójatej), amelyek mind csökkentik az LDL, és növelik a HDL koleszterinszintet! Egyen omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, például tengeri halakat, illetve az édesvízi halak közül a busát. Ha Ön terhes, vagy terhes szeretne lenni, korlátozza a tengeri halak fogyasztását azok lehetséges higanyszennyezettsége miatt.

A gyógytorna lehet passzív, aktív, egyéni és csoporttorna. Kezdetben az úgynevezett „helyes fektetés”, majd a fordulás, hidalás, felülés, ülés, állás, az álló helyzetben végzett testsúly áthelyezés, majd később a törzsirányítási képesség visszanyerésének elősegítése, valamint a segédeszközökkel (bot, járókeret, stb.) végzett járásgyakorlatok.

A járás megtanulása mellett döntő fontosságú a rendszerint súlyosabban bénult felső végtag aktív mozgásának javítása, amely az önellátás, a finom mozgások erősödését célozza. A kar, az ujjak aktív mozgásainak fejlesztésében az ergoterapeuta (gyógyfoglalkoztató) jelentős szerepet játszik annak érdekében, hogy a beteg az otthoni körülmények között is önellátóvá, esetleg munkaképessé váljon.

Súlyos esetekben a megfelelő fogások alkalmazásával meg kell tanítani a beteget az önálló öltözködésre, tisztálkodásra, étkezésre, WC-használatra, borotválkozásra, fésülködésre stb. Mindehhez segítséget nyújtanak a különböző kényelmi eszközök is.

A program során alkalmazható fizikoterápiás kezelések (elektroterápia, mágnesterápia) csak kiegészítői a rehabilitációnak. A kezelések célja a fájdalomcsillapítás, a vérkeringés javítása, az értágítás, a görcsoldás.

A beszédzavarok kezelése a logopédus feladata. Mindez igen időigényes feladat. A beszédfejlesztés eredményességéhez sokszor évek is kellenek.

A pszichés problémák kezelése

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

A stroke kezelése A stroke és tünetei A stroke diagnózisa Hogyan előzze meg a stroke-ot? Hajlamos Ön a stroke-ra? Hogyan előzze meg a stroke-ot? Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció Stroke: Kész gutaütés a gyorsétterem Stroke: már a gyerekeket is fenyegetheti! A gyakran kávézó hölgyeket kevésbé fenyegeti a stroke A magnézium csökkenti a stroke esélyét Életmódváltással javítható az agyműködés is Hasznos tippek a koleszterinszint csökkentéséért Mediterrán diétával a stroke és a szívinfarktus ellen Stroke (Agyvérzés, Szélütés) a WEBBetegen

A stroke kapcsán pszichés zavarok előfordulásával is számolnunk kell. A betegek egy részénél már a stroke előtt is kimutatható kisebb-nagyobb mértékű kognitív zavar, ami a stroke után valószínűleg fokozódik. A másik igen gyakori pszichés zavar a poststroke-depresszió. Gyakran válik szükségessé a gyógyszeres kezelés, de alapvető a környezet, a család pozitív viszonyulása.

Idős korban gyakori az ürítési funkciók kontrolljának elvesztése, ami stroke után fokozódhat. Ilyenkor az egyszer használatos pelenkák és betétek alkalmazása célravezető. A javuló mentális állapotú, mozgásképességüket visszanyerő féloldali bénult betegek hólyagedzés után ismét megtanulhatják uralni a széklet- és vizeletürítési funkciókat.

A rehabilitációs program speciális területe a neglect szindróma kezelése. Fennállása esetén a hemipareticus beteg nem vesz tudomást bénult oldaláról, nem észleli annak funkciókiesését, az onnan jövő ingerekre nem reagál. Ennek eredményeként előfordul, hogy a járásképtelen beteg elindul egyedül, ami miatt különböző sérülések érhetik. Kezelése neuropszichológiai módszerekkel történik. A hosszan tartó vagy maradandó neglect szindróma esetén a beteg nem tanítható meg sem a járásra, sem az önellátásra.

Összességében elmondható, hogy a csökkent életfunkciójú, fogyatékos emberek számára megfelelő életminőséget biztosítani nagy kihívást jelent. Ebben döntő szerepet vállal a rehabilitáció, mely szakma Magyarországon igen dinamikus fejlődést mutat.

(WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna)