Életmódunk lenyomata - Mivel hosszabítható meg az élet?

A legújabb – és 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott - kutatások szerint létezik bennünk egy genetikai óra, amely nem más, mint a kromoszómák vége, az úgynevezett teloméra régió.

Az ehhez kapcsolódó öregedési teória a teloméra-elmélet, ami német kutatások által egy újabb aspektussal gazdagodott. A teloméra, a mozgás és a fiatalság megőrzésének titkairól dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.

A legjobb fiatalító kúra

A telomérát úgy kell elképzelni, mint a cipőfűző végére erősített műanyag védőkupakot. Ahogy a kupak a fűzőt, úgy védi a teloméra is a DNS-t a kromoszómák végén. Úgy tűnik, a telomérában rejlik az öregedés kulcsa, ugyanis amikor a teloméra megrövidül, a sejt elkezd öregedni és végül elpusztul.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni. Mire utal a pulzusszám?>>

Vagyis, ha meg tudjuk védeni a teloméra hosszát, az lelassíthatja az öregedést. És most a kutatók megtalálták ennek a legtermészetesebb módját: a hosszútávú fizikai aktivitást! Vagyis a drága kozmetikai készítmények és a plasztikai sebészet helyett sokkal olcsóbb és egészségesebb fiatalítókúrát is választhatunk: a mozgást.

A Homburgi egyetem tudósai megmérték jelenleg is aktív, 20 év körüli futók, egykori, most 50 év körüli atléták és nem dohányzó, de nem is mozgó hasonló korú személyek teloméra-hosszúságát. Az eredmények bebizonyították, hogy a rendszeres és kitartó edzés aktivál egy telomeráz nevű enzimet, amely megállítja a teloméra rövidülését.

Ennek hatása megfigyelhető volt az idősebb atlétáknál, náluk ugyanis sokkal kisebb mértékű volt a rövidülés. Vagyis – bár az  öregedés folyamata elkerülhetetlen – a fizikai aktivitással sokkal tovább lehetünk „örök fiatalok”.

Életmódunk lenyomata

Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható. Az izomlázról orvosi szemmel a WEBBetegen>>

A California Egyetem pszichiátria professzora, dr. Elissa Epel megfogalmazása szerint a teloméra hosszáról azt feltételezhetjük, hogy az életünk során viselt terhek és az életformánk jelzője, amelyre a genetikai hatásokon kívül a stressz is jelentősen hat.Viszont még a kisebb mennyiségű, de intenzívebb mozgás is hatékony védelmet képes számára nyújtani.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a rövidebb teloméra számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, mint például a cukorbetegség, a szívbetegségek bizonyos fajtái és maga a korai halál.

Mindezek tanulmányozása során a kutatók arra jutottak, hogy a felnőtteknek legalább 75 perc intenzív, vagy 150 perc közepes intenzitású testmozgást és ezen felül súlyokkal történő edzést kellene végezniük hetente. A gyerekeknek és a serdülőknek napi 90 perc mozgást ajánlanak.Minimum ennyi mozgás képes ellensúlyoznia a teloméra stressz miatti rövidülését.

A mozgás nem luxus

Le kell rombolni azt az elképzelést, hogy a mozgás felesleges időpocsékolás vagy luxus. Ez egyszerűen szükségszerűség. – elemzi a helyzetet dr. Babai László, az Élj tovább 5 évvel! mozgalom ötletgazdája.

A társadalmi szerepvállalás keretében ingyenes fittségi felméréseket biztosítanak mindazoknak, akik komolyan veszik, hogy az egészségükért önmaguk a felelősek . – A WHO felmérése még a kaliforniai kutatások eredményein is túlmegy. Szerintük ugyanis legalább ötször félóra intenzív testmozgásnak van egészségvédő hatása. Ezt a magyar társadalom tagjainak különösen fontos felismernie és minél előbb felhagyni a tespedéssel. A témával foglalkozó szakértők most egy olyan kutatást készítenek elő, amelyben a résztvevők megismerhetik a telomérájuk hosszát, hogy kiderüljön, motiválja-e ez őket annyira, hogy változtassanak az életmódjukon.

A több testmozgás, a stressz csökkentése, egészségesebb étkezés (főleg a visszafogott vörös hús fogyasztás) ugyanis mind pozitív hatással vannak a teloméra hosszára, és így a hosszabb és egészségesebb életre.

Kocogás és a futás hatása a szervezetre

Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának. A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben. A kocogás és a futás hatása a szervezetre>>

(www.oxygenmedical.hu)