Hogyan készüljünk a síelésre?

Az egyik legnépszerűbb téli sport napjainkban a síelés. Aki csak teheti, az első hó leesését követően a havas lejtőket célozza meg léccel a lábán. Bár rengeteg sérülésről lehet hallani e sport kapcsán, mégis csodálatos és egészséges időtöltés, hiszen tiszta levegőn, gyönyörű tájakon mozoghatunk.

Ezért lebeszélés helyett, inkább rábeszélnék mindenkit a sípályák alaposabb megismerésére, de csakis alapos felkészülést követően. Mielőtt belevágnánk a lejtők meghódításába, érdemes átgondolni, vajon nem ártunk e többet szervezetünknek a síeléssel, mint amennyit használunk.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít fiatalságunk megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges, vélhetjük mindezek alapján. Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére? Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?>>

Érdemes feltérképezni már az utazás tervezése előtt a testünket és amennyiben szükséges, szakértőkhöz fordulni segítségért, hogy később zavartalanul élvezhessük a vakációnkat. Ha nem egészséges a térd vagy csípő-ízülete, feltétlenül kérje ki sportorvos tanácsát.

A testsúly is fontos tényező és nem igazán esztétikai szempontra gondolok.

Amennyiben lényegesen nagyobb, mint amennyit az erőnléte a mindennapokban könnyedén elvisel, érdemes elgondolkodni. Ha a 4. emeletre való feljutás is komoly gondot okoz, a sípályák meghódítása is nagy nehézségekbe fog ütközni.

Gyakrabban szenvednek síbalesetet a magyarok

Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?

A manapság egyre népszerűbb fitnesz terjedésével joggal kérdezhetjük, hogy vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel. Mi áll a kellemetlen tünetcsoport hátterében? Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?>>

A statisztikák szerint mi, magyarok sokkal több síbalesetet szenvedünk el, mint azok a szomszédjaink, akik rendszeresen járnak a hegyekben. Ennek a megállapításnak kézzelfogható és igen egyszerű magyarázata van.

Átlagosan csak pár napot töltünk a hegyekben és ennyi idő alatt akarunk minden lehetőséget kihasználni a megérkezés első pillanatától az elindulás utolsó percéig. Azonban az utazás fáradalmai, az eddigi, megszokott környezettől eltérő klíma, ami a több ezer méteren lévő pályák lényegesen ritkább levegőjét jelenti, fokozott megterhelés a szervezet számára.

Ennek tünetei leggyakrabban szédülésként, testrészek zsibbadásaként, valamint mozgászavarként jelentkezhetnek.

A fáradtság a figyelem és a koordináció romlásához vezet, jelentősen lelassulnak a reflexek, ezzel egyenes arányban nő a reakcióidő.

Síelés előtt érdemes az állóképességet fokozni

Mire utal a pulzusszám?

A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvos-diagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig nélkülözhetetlen része az általános betegvizsgálatnak. Hogyan érdemes mérni? >>

Sokan nem gondolják, hogy egy-egy könnyebbnek tűnő sérüléssel is hetekig ki lehet maradni a munkából. Akinek például elszakad a térdszalagja, négy hónapig nem mehet munkába, és egy évig nem sportolhat szinte semmit; csak a gyógytornásza által meghatározott feladatokat végezheti.

A síelésre való tudatos felkészüléssel nagyban lehet javítani a baleseti statisztikákon. A téli vakációt megelőző két hónapban mindenképpen szükséges a rendszeres mozgás, az általános állóképesség fokozása.

Ideális esetben ez heti 2-3 alkalmat jelent, 1-1,5 óra időtartamú edzést. A sízéshez elengedhetetlen képességek fejlesztése ráadásul az általános erőnléti szintet és a szervezet ellenálló képességét is növeli, így egészségmegőrző szerepe is van. Figyelembe kell venni a saját edzettségi szintünket és ehhez mérten kell megállapítani majd fokozatosan növelni a terhelést és az intenzitást. Előedzésként bármilyen kardió jellegű sport tökéletes.

Milyen mozgásformát válasszunk előedzésként?

Téli sport a szabadban - Mikortól veszélyes?

"Nulla fok körül még nem rossz futni, de mínusz tíz foknál már azt javaslom pácienseimnek, hogy ne a szabadban sportoljanak" - hívta fel a figyelmet Christian Gäbler osztrák szakember. Téli sport a szabadban - Mikortól veszélyes?>>

Kiváló a futás, a bringázás, az úszás, de a túrázás is megfelelő. Érdemes kipróbálni a spinning órákat is, valamint a futópad is hatékony segítséget nyújt a felkészülésben.

Ha utóbbit választjuk, akkor figyelembe kell venni a sípálya terepviszonyait és ennek megfelelően először lejtőn lefelé fussunk, majd a keringési – légzési rendszer helyreállása után jöhet a hegy fölfelé. 2-3 hét elteltével az alsótest izomzatának fokozott fejlesztése is helyet kap az edzésprogramban.

Különös tekintettel a comb és a farizmokra, hiszen ezek az izmok vesznek részt legintenzívebben a síelésben.

Azonban a törzs izmait sem szabad elhanyagolni annak ellenére, hogy ezek az izomcsoportok nem látványosan vesznek részt a lejtők leküzdésében. A leghatékonyabb gyakorlatok guggolás, páros lábbal szökellések jobbra és balra, a lábak emelése előre és hátra, valamint a felülés és a törzsemelés. Vigyázzunk a hirtelen túlterhelésre, egy hosszantartó izomláz csak hátráltatja az edzést.

A téli kocogás szabályai

A hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken a futók száma is a szabadban. A tél beálltával csak a legelszántabbak maradnak a futópályákon. Kocogás télen>>

Ha fitneszteremben végezzük a felkészülést, nyugodtan kérjük az ott dolgozó teremedzők segítségét, szakszerű tanácsaik sokat számítanak a sérülések és a túlterhelés elkerülésében.

Ha otthon végezzük az edzéseket, akkora súlyokat használjunk, amivel 15-20 ismétlést biztonságosan végre tudunk hajtani.

Ha kellően odafigyelünk és időt szánunk az alapos felkészülésre, garantáltan élvezni fogjuk a hóval borított hegyoldalak lejtőinek meghódítását és hazaérkezve a különböző sérülések, rosszabb esetben gipsz helyett csak a szép élményeket felidéző fényképekkel fogunk büszkélkedni!

(WEBBeteg - Kálmánczhey Emőke)