• Sportteljesítményünk is megjósolható a genetikai térkép alapján

        Szerző:
        WEBBeteg

        Bár ma a genetikailag megtervezett világ utópiáját még csak a tudományos fantasztikus filmekben láthatjuk – például a Gattaca címűben, ahol a főhős nem lehetne űrhajós az őt érő genetikai diszkrimináció miatt –, a tudomány azonban már ma is képes bizonyos fizikai tulajdonságokra következtetni a gének alapján.


        Sport és egészség a WEBBetegen

        A híres Gattaca című film döbbenetesen előrevetítette azt a világképet, amelynek megvalósulásától számos tudós tart. A filmben ugyanis a főhős egyike azoknak, akik természetes úton születtek, és korántsem számít tökéletesnek a genetikailag megtervezett világban. Sőt, a géntérképe alapján már születése után kimutatták, hogy milyen betegségei lesznek és csak 30 éves koráig élhet. Ezek után persze le kellett volna mondania álmáról, hogy űrhajós lehessen, hiszen ahhoz tökéletes fizikai állapot szükséges, amire génmanipuláció nélkül esélye sincs az embereknek. A genetika persze még nem tart itt, de már most szinte hihetetlen információkat tudhatunk meg a génekről.

        Hirdetések

        „Az örökítőanyagunk biztosítja az élethez szükséges genetikai információt. A humán DNS szekvenciája hordozza az emberi fajra jellemző tulajdonságokat és egyben alapja az egyéni variációk kialakulásának is. A humán genom bázissorrendjének megismerése az ezredfordulót követően lehetővé tette a genomban rejlő genetikai variabilitás feltérképezését.” - írja Marosi Krisztina, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának kutatója valamint kollégái által publikált A sportgenetikai kutatási eredmények áttekintése és gyakorlati alkalmazásuk lehetőségei című tanulmányában.

        A sportolói teljesítmény komplex fenotípus, amelyet számszerűen mérhető mutatókkal jellemezhetünk: ilyen az izomerő, maximális oxigénfelvevő képesség és a gyorsaság. Habár ezeknek a genetikai determináltsága jelentős mértékű lehet, a sporttudományos kutatások közel 95%-a mégis a környezeti tényezők vizsgálatára helyezik a hangsúlyt.

        Már most sok információt megtudhatunk

        A jó zene növelheti a sportteljesítményt


        Gyakran ajánlják a sportolóknak, hogy hallgassanak zenét a verseny előtt. Ha kérdezik, miért, sokféle választ kapunk. Legtöbbször a következőkkel indokolhatjuk a zenehallgatást:

        Jobban tudjuk szabályozni a figyelmüket

        Általa javulhat a teljesítményünk

        Megnő a koncentráció szintje

        A hangulatunkra jó hatással van (pozitív állapotot teremt)

        A csoportösszetartozást is erősítheti (sose becsüljük le a csapatok indulójának jelentőségét!)

        A jó zene növelheti a sportteljesítményt>>

        A kutatók eddig több mint 200 génpolimorfizmust hoztak összefüggésbe a teljesítménnyel, és ezek alapján azokat, amelyek az átlagnál jobb fizikai teljesítményre hajlamosíthatnak, úgynevezett teljesítménynövelő polimorfizmusoknak nevezik. Ezek közül a hosszú távú állóképességet, valamint a gyorsaságot és erőt igénylő sportteljesítménnyel is kapcsolatba hozott angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) és az α-aktinin-3 (ACTN3) polimorfizmusait vizsgálták a legátfogóbban.

        Korábbi kutatásokban - elsőként Montgomery és társai - kimutatták, hogy az ACE két gyakori allélja közül az egyik (I) gyakoribb a hegymászóknál, más kutatók pedig ugyanerre az eredményre jutottak az evezősöknél, valamint atléták közül a hosszútávfutóknál. Érdekes volt azt is látni, hogy az atléták közül a futószámok hosszával arányosan nőtt az I allél gyakorisága: 200 méteren induló futóknál 0,35, középtávfutóknál (400–3000 m) 0,53, míg 5000 méternél hosszabb futószámokban induló atlétáknál pedig 0,62 volt. „Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy az ACE-gén I allélja hosszú távú állóképességi teljesítménnyel függ össze. Ugyanakkor a D allél jelenléte a gyorsaság- és erőorientált sportágakban lehet kedvező” - olvasható a tanulmányban.

        Ezek az allélok ugyanis befolyásolják az izomrostok típusát, növekedését és az összehúzódási képességét is. Ezért érthető, hogy az I allélt hordozók állóképességet igénylő sportokban jobbak, a lassú rostok dominanciája miatt ugyanis ellenállóbbak a fáradtsággal szemben. A D allélt hordozók ezzel szemben inkább az izomerőt igénylő sportokban lehetnek sikeresek. Ezt Folland és munkatársai eredményei bizonyították először: a kutatók kimutatták, hogy a quadriceps ereje nagyobb mértékben növekedett edzés hatására a D allélt hordozó embereknél. A tudósok azonban már ennél is messzebb jutottak, bizonyos összefüggések és genetikai jellemzők alapján már meg tudják jósolni kinek milyen sérülésre, sportsérülésre van hajlama. Azt is feltételezik, hogy a hirtelen szívhalál kialakulásában is bizonyos gének mutációi játszhatnak nagy szerepet.

        Focista vagy kézilabdázó lesz a gyerek?

        Azt azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ma még genetikai teszt alapján nem mondható meg, hogy mi lesz majd a gyerekből, focista vagy éppen kézilabdázó. „A genomikai ismeretek bővülésével a sporttehetségek kiválasztásának genetikai aspektusai előtérbe kerülhetnek a közeljövőben. Fontos hangsúlyozni, hogy a genetikai hajlam ismerete csak olyan sportágak felé történő orientációban lehet irányadó, amelyekben döntően az állóképesség, a gyorsaság vagy az izomerő a teljesítményt meghatározó faktor” – jegyzik meg a kutatók.

        Mindenesetre már léteznek úgynevezett sportgenetikai tesztek. Az első, az ACTN3 Sport PerformanceTM teszt 2004-ben jelent meg, amelyet az ausztrál Genetic Technologies Ltd. hozott kereskedelmi forgalomba, majd ezt követően egyre több került a piacra. Mindezek után már csak idő kérdése volt, hogy egy egy európai labdarúgócsapat felvesse, játékosait az ACTN3 R577X-polimorfizmusra tesztelné. Az esetről a The Guardian-ban is olvashattunk „One club wants to use a genetest to spot the new Ronaldo. Is this football’s future?” címmel.

        Egyelőre nem kell félnünk a genetikai diszkriminációtól

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A teszteket azonban ma még inkább prevenciós célokra használják, arra például, hogy megerősítsék egy sportoló gyanított diagnózisát. „Hangsúlyozni kell azonban, hogy nincs olyan sportegészségügyi genetikai teszt, amely 100%-os prediktív értékkel bírna, ezért a teszt eredménye nem lehet alapja a sportolástól való eltiltásnak. Ennek értelmében az Amerikai Egyesült Államok több államában is törvényileg tiltják a genotípus alapján történő diszkriminációt. A sportolói teljesítményt és a betegségek kialakulását azonban számos faktor befolyásolja. Kevéssé ismert, hogy a genetikai hajlam milyen más tényezőkkel interakcióban jut érvényre a kívánt fenotípus formájában. Ezért a sportgenetikai hajlamszűrés jelenleg alacsony prediktív értékkel bír. A jövőben azonban az ismeretek bővülésével a genotipizálás relevánsan támogathatja a sportági orientációt, prevenciót és az egyénre szabott sportolói felkészülést” - összegezték megállapításaikat a kutatók.

        (drportal.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        A sportsérülések kialakulásának mechanizmusa: a tenziós, az overload és a sérülés zóna

        Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák emlékeit, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet során bekövetkező számtalan kisebb-nagyobb sérülés bizony a test idő előtti kifáradásához, öregedéséhez vezet, pedig jellemzően oly könnyen elkerülhető lenne.

        Így készülj az első 10 kilométeredre

        A tavasztól őszig terjedő időszak a legalkalmasabb arra, hogy a hobbisportolók nekivágjanak kitűzött céljaik megvalósításának. Aki már lefutotta az 5 km-t, annak logikus célkitűzés a duplázás. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője szerint egy teljesítménydiagnosztikára építő, alapos edzéstervvel könnyebben elérhető a 10 km, mint gondolnánk.

        Tanácsok pollenallergiásoknak szabadtéri tevékenységekhez

        A pollenszezon megnehezíti a szabadban való időtöltést a pollenallergiások számára.

        Alvászavarok gyötrik? - Tippek a nyugodt alváshoz

        Elalvás előtt a legtöbben jó éjszakát kívánnak egymásnak, ám e jó kívánság megvalósulása sokak számára csak álom. Felmérések szerint a magyar lakosság 15-30 százaléka szenved valamilyen alvászavartól, és minden második ember találkozott már élete során ezzel a problémával. Az érintettek felénél az alvászavar kezelést igényel.

        Nem minden sport megengedett trombózis után

        A trombózis igen nagy trauma annak, aki versenysportolóként kénytelen volt szembenézni vele. Nemcsak a fájdalom és a gyógyszerek miatt, hanem azért is, mert az addigi életmódjában komoly változások állnak be.

        Az életmódváltást csoportosan könnyebb elkezdeni

        Az életmódváltás nemcsak lemondásokkal jár, de új szokásokkal is. Egyedül egy kicsit tanácstalan az ember, hiszen új alapanyagokat, új recepteket kell megtanulnia. Az étkezési szokás mellett a bevásárlási szokáson is változtatni kell, vagy éppen a mozgást kell becsempészni a napi rutinba. Ezeket a változásokat szakemberi segítséggel lényegesen könnyebb meglépni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA