Ízületi sérülések nem műtéti kezelése: gyógyszerek, étrend-kiegészítők, teendők

Az ízületek sérülései általában a mozgástartomány határán túli feszítések hatására keletkeznek. Az ízületek bármelyik alkotórésze sérülhet, így beszélhetünk a csont, porc, szalag, ín vagy ízületi tok sérüléséről is.

A baleset súlyosságától függően kezdhetünk műtétes és konzervatív kezelést is. A kulcs mindig a gyógyulás feltételeinek megteremtése, hisz a mozgásszervi sebészeti gyakorlatban nem mi gyógyítunk, mi csak segítjük a szervezet „öngyógyítását”. Egy csonttörés vagy egy lágyrészsérülés magától is meggyógyul, az nem mindegy, hogy milyen helyzetben.

A baleset során kialakult sérülés súlyossága nem megfelelő kezelés mellet fokozódhat. Mivel a keringés elégtelenné válik a sérült testrészen, a sérülés során épen maradt szövetek is károsodhatnak másodlagosan.

A gyógyszeres kezelések ezen másodlagos károsodások megelőzését célozzák.

Mi okozza a másodlagos úgynevezett hipoxiás károsodásokat?

A válasz az oxigénhiány, amely a szakadt vagy a duzzanat miatt összenyomott erek hirtelen fellépő átmérőcsökkenése miatt lép fel, főleg a visszeres oldalon. A szívünk ugyanis egy nyomópumpa (nem szívó-nyomó), a visszerekből a vér visszaáramlásáért az izomzat aktív összehúzódása (izompumpa) felel. Sérülés kapcsán kíméljük az adott végtagot, így az izompumpa sem működik, ezért az alacsony nyomású visszerekben megáll a keringés, ödémaképződés kezdődik, ami szöveti nyomásemelkedést okoz. A megnövekedett szöveti nyomás hatására a visszerek elzáródnak és megáll bennük a keringés. Ez ördögi körként további ödémaképződést okoz, ezért egyre súlyosbodik a végtag duzzanata és romlik a keringése. Az oxigénhiány a fájdalmat is fokozza, mely olyan élettani változásokat okoz, amelyek hatására gyulladásos mediátorok szabadulnak fel és ezek maguk is vizenyőt okoznak.

Az ízületi sérülések nem műtéti kezelése, és az arra szolgáló készítmények

Tehát – ha nincs szükség műtétre – a sérülés ellátása a szövetek oxigénellátásának javítását, valamint a duzzanat megelőzését, csökkentését és a fájdalom csillapítását célozza.

Az oxigénigény biztosítását a szövetek hűtésével tudjuk a legegyszerűbben elérni. Ez a legfontosabb az első 24-48 órában, leginkább a jegelést szoktuk javasolni. Nem a bőr megfagyasztása a cél, tehát törülközőn át, olvadó (0 ^oC-os) jéggel tanácsos a hűtést végezni. A lényeg, hogy ne érezzük kellemetlennek. Vizes, vagy Burow oldatos (gyógyszertárban kapható), de akár svédcseppes (kapható alkoholmentes, illetve alkoholtartalmú összetételben is) borogatás is alkalmazható. Mivel itt külsőleges alkalmazásról van szó, az alkohol hűtő hatása is segíthet a gyógynövénytartalom mellett a duzzanat csökkentésében.

A szövetroncsolódás, valamint a fájdalom miatt gyulladásos folyamatok indulnak be, ezeket meg kell szakítanunk. A fájdalomcsillapítókat és a nemszteroid gyulladáscsökkentőket kiterjedten alkalmazzuk ízületi sérülések kezelésére. A paracetamol mint fájdalomcsillapító biztonságos azoknak a betegeknek, akiknek nincs májpanaszuk, viszont nincs gyulladáscsökkentő hatása. Alkalmazása inkább akkor ajánlott, ha már a gyulladásos szakasz után, a rehabilitáció alatt esetleg fájdalom lépne fel. A nemszteroid gyulladásgátlók hatásosak a fájdalom és a gyulladás csökkentésében is, viszont gyakoribbak a mellékhatásaik is.

Több belsőleges NSAID kapható recept nélkül is (diklofenák, naproxen, ibubprofen), de az ínt, ízületeket, izmokat érintő komolyabb sérüléseknél a magasabb hatóanyag-tartalmú, receptköteles készítményekkel jobban csillapítható a fájdalom, amik anyagilag is kisebb terhet rónak a pénztárcákra.

A nemszteroid gyulladáscsökkentőkről bővebben

A nemszteroid gyulladácsökkentők hatásmechanizmusa

A nemszteroid gyulladásgátlók a ciklooxigenáz (COX) nevű enzimet gátolják, ezáltal megakadályozzák az arachidonsav prosztaglandinná történő átalakulását, és így beavatkozva a gyulladásos folyamatok kifejlődésébe fejtik ki gyulladáscsökkentő – és végsősoron – fájdalomcsillapító hatásukat.

Lehetséges mellékhatásaik

A ciklooxigenáz enzim két formáját ismerjük: a COX-1 enzim főként a gyomorban található és nyálkahártyavédő anyagokat termel. A COX-2 enzim alapvetően nincs jelen a szövetekben, csak gyulladásos behatásokra képződik és nagy mennyiségű prosztaglandint termel, amely a fájdalom és a gyulladásos tünetek kialakításában játszik szerepet.

A legtöbb készítmény erősebben gátolja a COX-1 enzimet, mint a COX-2-t, ez alól kivétel a diklofenák, mely kb. ugyanolyan erősen gátolja mindkét enzimet.

Az említettekből következnek a COX-1 enzim gátlásának a mellékhatásai: gyomorpanaszok, esetlegesen gyomor- és nyombélfekély. Azok számára, akiknek a gyógyszerek szedése nélkül is ilyen panaszuk van, kapható már olyan készítmény, mely egyben tartalmaz úgynevezett protonpumpagátló hatóanyagot, mely megakadályozza a gyomorpanaszok megjelenését, esetleges kiújulását.

A gyomor- és nyombélfekély kialakulását elkerülendő fejlesztették ki a szelektív COX-2-gátló gyulladáscsökkentő hatóanyagokat (pl. celecoxib, etoricoxib), amelyek a gyomrot kímélik. Azonban alkalmazásuk során egyéb súlyos mellékhatások léphetnek fel, mint szív- és érrendszeri mellékhatások, ezért kizárólag szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazhatóak. Alkalmazásuk leginkább reumatoid artritis vagy osteoartritis (ízületet borító porc kopása, következményeként a mozgás fájdalommal jár) esetén ajánlott.

Az aszpirin kivételével a fájdalomcsillapító gyógyszerek növelhetik a vérnyomást (kb. 5 Hgmm-rel) és fokozhatják az agyvérzés és a szívinfarktus esélyét. Vesekárosító hatásuk is lehet. Növelhetik a vérzési időt, mivel nyújthatják a vér alvadásának az idejét. Ez a hatás összeadódhat az egyéb véralvadásgátlók hatásával. A mellékhatások megjelenése jellemzőbb hosszabb alkalmazáskor.

Külsőlegesen alkalmazható készítmények

A nemszteroid gyulladáscsökkentők léteznek külsőleg alkalmazható kenőcs, spray és tapasz formájában is, hatóanyaguk lehet pl. diklofenák, ibuprofen, aceclofenac stb. Többnyire a krémek és a tapaszok nem receptkötelesek. Receptkötelesek azok a kenőcsök, gélek, tapaszok, melyek alkalmazásakor mellékhatásként ha a bőrfelületet napsugárzás (akár borult idő esetén is UV-A-sugárzás) éri, előfordulhat, hogy súlyos bőrreakciókat (fényérzékenység) okoznak. Ennek elkerülésé céljából fontos, hogy ruházattal védje a kezelt bőrfelületet a kezelés ideje alatt és az utána következő 2 hétben. A tapaszok alkalmazása nem ajánlott 2 héten túl, és szorító kötés alkalmazása sem ajánlott. Egyes tapaszok felhelyezésekor hűtő hatás is érezhető, míg más tapaszoknál ez nem jellemző. A tapaszok darabolhatóságáról, illetve a felbontás utáni eltarthatóságukról mindig olvassuk el a betegtájékoztatót. Ha bármilyen bőrirritációt tapasztal, fejezze be a kezelést! Sebes felületen sem alkalmazhatóak a tapaszok!

LOX-gátlás

Az NSAID-ok a COX enzimet gátolják, a gyulladásos folyamatok megszüntetésének másik „útvonala” a lipoxigenáz (LOX) enzim gátlása, és ez által a képződött gyulladáskeltő anyagok csökkentése, azonban az enzim gátlása károsítja a gyomornyálkahártyát is. A lipoxigenáz enzim gátlásával enyhülnek a gyulladásos folyamatok, a gyulladt ízületekben késleltetik a szövetpusztulást. Ilyen hatással rendelkeznek a ketoprofen hatóanyagú készítmények.

Mit tehetünk még? - Gyógytorna, étrend-kiegészítők és további hasznos tanácsok

A duzzanat csökkentését elérhetjük néhány egyszerű módszerrel, mint a végtag felpolcolása, rugalmas pólya viselése, valamint vénás keringésjavítók (pl. diozmin, heszperidin) használata is segít a kritikus időszak átvészelésében. Ebben segít az állapotnak megfelelően a minél hamarabb szakszerűen elkezdett gyógytorna is. Ugyanis a tartós nyugalmi állapot fokozza a trombózis veszélyét az alsó végtagokban. Ízületi panaszokkal élő betegeknél a gyógytorna és a megfelelő típusú és mennyiségű mozgás csökkenti a panaszokat és a betegség romlását lassítja.

Az ízületek terhelői felszíneit üvegporc borítja, melyet porcsejtek és sejtközötti állomány alkot. Rugalmas, ellenálló szövet, ám regenerációra gyakorlatilag képtelen. Amennyiben a sérülés ízületi porc sérülésével is jár, úgy a porcerősítők szedése is megfontolandó.

A kezelés során a porc sejtközötti állományának alkotórészeit tudjuk pótolni, általában háromféle molekulát: a kondroitin-szulfátot, glükózamin-szulfátot és a hialuronsavat.

A kondroititn-szulfát hatására csökken az ízületi fájdalom, és javul az ízületek mozgathatósága. A porc további kopása csökken, alkalmazása visszaadja a porc mechanikus tulajdonságait. Sok esetben lehetővé teszi a fájdalomcsillapítók adagjának csökkentését. Véralvadás-csökkentővel – mint amilyen pl. a warfarin – történő együttes szedésekor fokozottabban kell ellenőrizni az INR-értéket.

A glükózamin-szulfát tabletta, por és injekció formájában is elérhető. Azok, akik allergiások a kagylóra és/vagy rákfélékre (rákpáncélból vonják ki), ne alkalmazzák. Fájdalomcsillapító hatása 2-3 hét után alakulhat ki. 3 hónapos egy kúra, általában váltakozva alkalmazzák az orvosok a kondroitin-szulfáttal. Mindkettőnek van gyulladáscsökkentő hatása is. A glukózamint nem ajánlott együtt szedni warfarinnal és tetraciklinnel.

A két hatóanyag olyan étrend-kiegészítőben is megtalálható, mely pluszban még D- és C-vitamint is tartalmaz. A glukózamin kapható olyan étrend-kiegészítőkben, melyekben pluszban kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán, valamint K-vitamin is megtalálható, melyek részt vesznek a normál csontozat fenntartásában. Ez a készítmény inkább a csontok és az izmok támogatására szolgál. Azonban az étrend-kiegészítők, gyakorlatilag élelmiszerek, nem alkalmasak már kialakult betegségek kezelésére. Ezért már kialakult betegségeknél a gyógyszerek alkalmazása az ajánlott.

A hialauronsav elérhető több étrend-kiegészítő tablettában, melynek felszívódásáról és beépüléséről szakmai információk nem állnak rendelkezésre. Injekció formájában is elérhető. A hialuronsav nagy vízmegkötő képességgel rendelkező anyag, mely természetesen is megtalálható az izmokban, a csontokban és a bőrben is. Az ízületi kopással járó megbetegedésekben az ízületi résbe fecskendezve segít a fájdalom csökkentésében, és a porc további kopásának megakadályozásában. Alkalmazható a kéz, a csípő, a térd és a gerincoszlop kezelésére is. Hatása az ízületi felszín „kenése”, így kisebb lesz az ízületekre háruló mechanikai terhelés, csökken a fájdalom, ezek által az ízület mozgékonysága javul, így az életminőség is. Azonban sajnos ez sem nyújt végleges megoldást a panaszokra.

Tovább

• Ízületi sérülés ellátása - videó
• Szalagsérülések - Okok és kezelés
• Ízületek egészségének megőrzését támogató étrendi javaslatok

Forrás: WEBBeteg
Szerzőink: Dr. Rybaltovszki Henrik, ortopéd-traumatológus és Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész