• Szívkatéteres bravúr a Klinikán

        Szerző:
        WEBBeteg

        Magyarországon először a Debreceni Egyetemen végeztek ballonos tüdőverőér-tágítást. A nemzetközi team által július 15-én a Klinikai Központban végrehajtott beavatkozással két betegnél csökkentették a tüdőerek magas vérnyomását.

        Súlyos nehézlégzést, kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat a CTEPH (krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia). A betegség kezelésének egy speciális, Európában már elterjedt, hazánkban azonban eddig még soha nem alkalmazott módja a ballonos pulmonális értágítás (BPA). A komplex katéteres beavatkozást 2017. július 15-én, az országban elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végezték el egy 59 éves férfinál és egy 82 éves nőnél a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház orvosai, a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakembereinek közreműködésével.

        A CTEPH tüdőembólián átesett betegeknél szokott kialakulni: az esetek nagy részében az embólusok feloldódnak, ám csaknem négy százalékban olyan mértékben akadályozzák a véráramlást, hogy a tüdőerekben magas vérnyomást okoznak. A tüdő ereiben a vérnyomás nagyjából egy ötöde a szisztémás vérnyomásnak (ami 120/80 Hgmm), viszont ilyen esetekben időnként a tüdőerekben a nyomás annyira fokozódik, hogy akár meghaladja a szisztémás vérnyomást.

        Hirdetések

        A súlyos betegséget alapvetően háromféle módon lehet kezelni. Amennyiben a vérrögök a nagy tüdőerekben helyezkednek el, akkor azt sebészileg távolítják el – ilyen beavatkozást hazánkhoz legközelebb Bécsben végeznek. Ha azonban a vérrögök olyan kis tüdőverőereket zárnak el, melyekhez a sebész nem fér hozzá, akkor lehet megoldás a BPA. Harmadik lehetőségként a gyógyszeres terápia jöhet szóba, ám CTEPH esetén ez önmagában kis hatékonyságú. A BPA eljárás célja, hogy a tüdő véráramlását akadályozó szervült vérrögöket ballonnal kitágítsák, így az áramlási akadály mérséklődik, a tüdőerekben csökken a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése is.

        Tüdőembólia

        A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ellen személy szerint igen sokat tehetünk. Mi is pontosan a tüdőembólia? Hogyan alakul ki? És hogyan előzhető meg?
        Tüdőembólia: egy alattomos gyilkos

        A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának Szívkatéteres laborjában a nemzetközi orvoscsoport által végzett sikeres beavatkozás során a betegeknél először a nagy vénát szúrták meg, ezen keresztül vezették fel a hagyományosan koszorúér tágításakor is használt eszközöket. A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön és itt egy 1,5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították az eret.

        Az első hazai BPA-beavatkozást Irene Lang professzor, a bécsi AKH kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével. Mindkét bécsi szakember Hiromi Matsubara japán specialistától tanulta a nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást.

        A debreceni orvosi team tagjai Szűk Tibor, Balogh László, Péter Andrea, Daragó Andrea, Kracskó Bertalan, valamint Szobonya Róza, Sallai Zoltánné, Örvendi Ilona és Nagy Zsigmond voltak. A módszert egyébként 1988-ban alkalmazták először, de az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az USA-ban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európában is egyre elterjedtebb.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A Debreceni Egyetem szakemberei bíznak benne, hogy az eljárást Lang professzor és munkatársai, valamint a Klinikai Központ orvosai segítségével sikerül meghonosítani Magyarországon és a Debreceni Egyetemen is, hiszen a betegek életében jelentős változást hoz a BPA-beavatkozás.

        A kezelés következtében a betegek életminősége jelentősen javul: csökkennek a fulladásos panaszok és nő a fizikai terhelhetőségük. A módszer nagy előnye a rövid felépülési idő: a műtét utáni kétnapos intenzív megfigyelést követően, a betegeket akár már a harmadik napon hazaengedhetik az osztályról. Az első hazai ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek jól vannak, kedden már elhagyhatták a klinikát.

        Videón is bemutatták az új eljárást

        (Debreceni Egyetem)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Hughes-szindróma: a nőket kétszer gyakrabban érinti

        Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.

        Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)

        A disszeminált intravaszkuláris koaguláció egy ritka, életveszélyes állapot, mely megakadályozza a normális véralvadást. A betegség fokozott véralvadással kezdődik, ahol a kialakuló vérrögök megakadályozhatják a vér áramlását, elzárhatják a vér útját a test szerveitől. A fokozott véralvadás felhasználhatja a vérlemezkéket és az alvadási faktorokat, a kevesebb vérlemezke és alvadási faktor következtében pedig fokozott vérzés léphet fel.

        A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

        A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

        Dr. Frecska Ede: a betegségeket nem lehet csak biológiai oldalról megközelíteni

        Kétszer tett pszichiátriai szakvizsgát, először itthon, majd Amerikában, ahol az autentikus ősi gyógymódok érdekelték, jó ideje a dél-amerikai orvosságos emberek, a curandero-k főzetét kutatja. A Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának vezetője, a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Pszichiátriai Osztályának orvos-szakmai igazgatója nyilatkozott portálunknak.

        Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról

        A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök kialakulását akadályozzák meg. Szerepük tehát akár életmentő is lehet. Mit kell tudni a szedésükről? Hogyan hatnak pontosan?

        Elképesztő kardiológiai siker Debrecenben

        Húsz év alatt csaknem harmadára csökkent a szívinfarktusban elhunyt betegek száma - hangzott el a XXIII. Debreceni Kardiológiai Napok sajtótájékoztatóján. A Debreceni Egyetem katéteres laboratóriumában évente 6-700 akut infarktusos betegek látnak el.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.