• Mennyire veszélyes az altatás?

        Szerző:
        WEBBeteg

        1846-ban William T. Morton először alkalmazott étert altatáshoz egy tumor eltávolításánál. Ezáltal megnyitotta az altatásban végzett műtétek korszakát. Később rohamos fejlődésnek indult az aneszteziológia. Cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze.

        Az anesztézia szó a görög an (nélkül) és aisthesis (érzés), magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség szóból ered. Manapság az egyik leggyorsabban fejlődő szakma az orvostudományok között.

        Az altatás típusai

        Kezdetben az altatószerek mindegyike gáz halmazállapotú volt, amelyeket inhaláltattak a beteggel. Mivel használatuk során egyre több mellékhatást észleltek, emiatt számos kutatás indult új, kevesebb mellékhatással rendelkező szerek előállítására. Fontos mérföldkő volt az intravénásan adagolható altatószerek bevezetése, mivel jóval hatékonyabbak és kevesebb eszközt igényelnek (de természetesen az ilyen módon adott szereknek is megvan a hátrányuk).

        Az anesztézia az alkalmazás módja szerint lehet lokális, regionális vagy általános (vagyis teljes testre kiterjedő). A lokális anesztézia az érzékelést a test egy meghatározott részén blokkolja, mint például a fogak körül vagy a bőr egy körülírt részén. A regionális érzéstelenítés során egy adott  testrész és a gerincvelő közötti kapcsolat gátlásával érjük el az érzéstelenséget. A modern anesztézia során az altatás különféle típusait kombinálhatják is, így az egyes fajták mellékhatásai csökkenthetők, éppen a kisebb gyógyszerigény miatt. 

        Hirdetések

        Lokális (helyi) érzéstelenítés

        Általában az ambuláns műtéteket végzik ezzel az eljárással, de éppen az előzőekben említett esetekben, kórházi körülmények közt is alkalmazható a kombináció részeként. A helyi érzéstelenítés közvetlenül a műtéti területbe adott érzéstelenítő injekció hatására jön létre, a beteg nem érez fájdalmat, de akár mozgásképtelenség is létrejöhet, ami a műtéthez optimális. A fájdalommentesség tehát kizárólag arra a területre korlátozódik, ahová az érzéstelenítő készítmény juttatták. A beavatkozás teljes ideje alatt a páciens éber állapotban marad. Ezt az eljárás leggyakrabban a fogászati beavatkozásoknál tapasztalhatjuk meg, de kisebb sebészeti műtéteknél is rendszeresen alkalmazzák.

        Regionális érzéstelenítés

        Olyan eljárások tartoznak ide, amelyek során a helyi érzéstelenítő oldat alkalmazásával meggátolják az ingerület eljutását a gerincvelőből a központi idegrendszerbe. A finom technikának köszönhetően elérhető, hogy csak a fájdalomérzet, a tapintás és a hőérzet  blokkolódjon, de a mozgás megmaradhat. Ez utóbbival leggyakrabban a szülészeti fájdalomcsillapítás során találkozhatunk (az úgynevezett sétáló gerincközeli fájdalomcsillapítás). Az egyszeri gyógyszeradagolást számos esetben egy vékony katéter bevezetésével egészítik ki, így a fájdalommentesség akár napokon keresztül is fenntartható a folyamatos gyógyszeradagolással.

        Általános érzéstelenítés

        Az általános érzéstelenítés olyan állapot, amelyben az érzékelés részben vagy teljesen blokkolva van, a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem tudja feldolgozni. Ezáltal lehetőség nyílik a betegeken anélkül műtétet végrehajtani, hogy a beteget stressznek vagy fájdalomnak tennénk ki. Általános érzéstelenítést a következő módon lehetséges alkalmazni: inhalációs anesztézia, intravénás anesztézia és kombinált anesztézia. Napjainkban az utóbb említett módszert alkalmazzák a leggyakrabban, hiszen ez lehetővé teszi az inhalációs és intravénás módszerek előnyeinek egyidejű kihasználását.

        Az érzéstelenítésre használt készítmények bevezetése többnyire intravénásan történik, majd a fenntartás inhalációs szerekkel folytatódik. Az altatás végén az alkalmazott szerek némelyikének hatása felfüggeszthető a megfelelő ellenanyagokkal. Egyéb, ellenanyaggal nem rendelkező szerek esetén a hatásuk felfüggesztését csak az adásuk megvonásával lehet elérni. Manapság a következő gyógyszereket használják a leggyakrabban általános érzéstelenítés céljából:

        Intravénás anesztetikumok

        Hatóanyag

        desfluran

        propofol

        sevofluran

        etomidat

        isofluran

        ketamin

        Hogyan kell elképzelni az altatási eljárást?

        A műtétek kivitelezését szigorú szabályok betartásával lehet elvégezni. Ma a legegyszerűbb és legkevesebb szövődménnyel rendelkező operációkat is sebészi team hajtja végre, melynek tagjai a következők:

        • operáló orvos,
        • asszisztáló orvos(ok),
        • aneszteziológus vagy altató orvos és szakasszisztense,
        • egy vagy több műtőápoló.

        Az előbbiekben felsorolt személyek összehangolt munkájával jön létre a biztonságos és a szövődményeket minimalizáló műtét.

        Az aneszteziológus általában a műtét teljes ideje alatt az aneszteziológia területén marad (amely a beteg feje melletti területen van). Természetese vannak olyan beavatkozások, ahol a műtéti terület és az anesztézia ugyanazon területen dolgozik – pl. fej- és nyaksebészet. Ebben az esetben a beteg szoros monitorozása, észlelése speciális technikákkal biztosított.  

        Előkészítés és tájékoztatás az operáció előtt

        A műtéti előkészítés több lépcsős folyamat,  ami egymásra épülő szakorvosi vizsgálatsorból tevődik össze. Legelső lépésként a beteg jelentkezik aktuális panaszával az operatív szakma (pl. sebész, nőgyógyász, urológus stb.) szakorvosánál. Részben a fizikális, részben képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT) alapján kiderül, hogy a betegség műtéti úton kezelhető. Ezt megbeszélve a beteggel, elkezdődik a további kivizsgálás.

        A beteg kórelőzményét, kísérő betegségeit és elsősorban a tervezett műtét fajtáját figyelembe véve elkészítik az alapvizsgálatokat, melyek leggyakrabban a következők: mellkas röntgen, vércsoport meghatározás, EKG és laborvizsgálat. Mindezek birtokában, és a pontos műtéti terv ismeretében történik legtöbbször aneszteziológiai ambulancián a beteg altatóorvosi vizsgálata. Ekkor alapos belgyógyászati vizsgálat történik (anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat), valamint az elkészült vizsgálati eredményeket is áttekintik. A beteggel egyeztetve, beleegyezését írásával ellenjegyezve az aneszteziológiai terv is elkészül a beavatkozás előtt. Ebben a szakorvos előírja a műtét előtti este, illetve a beavatkozás reggelén javasolt gyógyszeres kezelést (pl. nyugtatószerek, vérnyomáscsökkentő vagy trombózis megelőzősére alkalmazott  gyógyszerek adagolása).

        Az operáció előtt a beteg a beavatkozás teljes folyamatáról részletesen szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap. Ezt áttanulmányozás után a felnőtt beteg önmaga, kiskorú esetén pedig a törvényes képviselője írásos beleegyezésével is megerősíti. Ettől a protokolltól csak az életmentő beavatkozás esetén tekinthetnek el az ellátás során.

        Mi minden jelenthet kockázatot a műtétek során?

        A páciens úgynevezett perioperatív rizikót befolyásoló tényezői közé tartoznak az alap- és kísérőbetegségei, a műtéti beavatkozás és maga az anesztézia is. A kísérőbetegségek nagymértékben befolyásolják az esetleges szövődmények kialakulását.

        A beteg oldaláról rizikótényezők lehetnek a következők:

        • magas vérnyomás,
        • cukorbetegség,
        • krónikus légzőszervi betegség bármely formája
        • túlsúly,
        • előrehaladott életkor,
        • dohányzás,
        • alkoholizmus
        • korábban lezajlott szívinfarktus.

        Nagy kockázatú műtétnek számítanak az alábbiak:

        • mellkassebészeti beavatkozások,
        • felső hasi régiót érintő operációk,
        • érsebészet,
        • idegsebészet,
        • akut műtétek,
        • a hosszú ideig tartó beavatkozások.

        Mire számíthat a beteg az altatást követő időszakban?

        Minden altatásban részesült pácienst bizonyos ideig szoros megfigyelés alatt kell tartani a beavatkozást követően. Ez történhet úgynevezett ébredő szobában, de amennyiben a beteg állapota vagy a műtéti megterhelés igényli, intenzív terápiás osztályra (ITO) is kerülhet.  Az intenzív osztályon valamennyi szervfunkció szoros monitorozására, funkciózavar esetén korrekciójára, de átmenetileg akár pótlására is sor kerülhet (pl.: gépi lélegeztetés elégtelen tüdőfunkció esetén, vesepótló kezelés (dialízis) vesefunkció romlása esetén). Már ezen az osztályon elkezdődik a beteg mesterséges táplálása.

        Mivel a mesterséges altatás nem fiziológiás állapot, így érdemes minél kevesebb altatást alkalmazni egy betegnél. Vannak olyan komplex műtétek, amiket csak több, egymást követő beavatkozás útján lehet végrehajtani. Ilyenkor az operációk között érdemes egy bizonyos időt kivárni, mivel nagyon megterhelő lenne a sűrűn alkalmazott altatás a szervezetnek.

        Milyen veszélyei lehetnek egy altatásban zajló beavatkozásnak?

        Mivel az általános érzéstelenítésben adott gyógyszerek a légzésfunkciót csökkentik, ezért mesterséges lélegeztetésre szorulhat a páciens. Ehhez intubálni (légút biztosítása) kell a beteget. Ennek következtében sérülhet a légút, nem megfelelő helyre (pl. nyelőcsőbe) kerül a tubus. A mesterséges légút elzáródása is komoly problémát jelenthet. Nem megfelelően betartott  étkezési szünet esetén gyomortartalom kerülhet a légutakba, ami akár halálos szövődményt is okozhat.

        Kialakulhat allergia is az altatás során alkalmazott gyógyszerekre. Az általános érzéstelenítő gyógyszereknek is vannak mellékhatásai, károsíthatják a vesét és a májat is. Műtét alatt felléphetnek szívritmuszavarok is, amiket ha azonnal észlelnek és kezelik, akkor nem jelentenek veszélyt. Műtétet követően kialakulhat még sav-bázis és ionzavar, ezt megfelelő infúziók és gyógyszerek kombinációjával korrigálni lehet.

        Természetesen, mint minden tevékenységnek, az altatásnak is vannak kockázatai. Például annak is, ha elfogyasztunk egy ételt, kimegyünk az utcára, kocsiba szállunk, stb. Mégis megtesszük ezeket, de gondoljunk bele, ha egy fiatal hölgynél felfedeznek korai stádiumban egy emlőrákot, amelyet ha megoperálnak még idejében, akkor meggyógyul. Amennyiben nem egyezik bele a műtétbe, mert nagyon fél az altatástól, elkéshet a gyógyulást jelentő műtét.

        Az altatást a betegek nagy része misztikus dolognak érzi, ami számára ismeretlen, ezért komoly félelmet vált ki. Ennek megelőzésére, csökkentésére nagyon fontos, hogy a beteg minden lényeges információt megkapjon a rá váró beavatkozással kapcsolatban. Az orvos-beteg kapcsolatban pedig a közvetlenség és bizalom is elengedhetetlen.

        A technikai fejlődés nemcsak a sebészet terén figyelhető meg, hanem a műtéti anesztézia esetén is, melynek gyógyszeres és technikai fejlődése is igen rohamos volt az utóbbi évtizedben. Éppen ennek is köszönhető, hogy a súlyos állapotú, idős betegek is átvészelnek olyan műtéteket, amelyek korábban szóba sem jöhettek. 

        Forrás: WEBBeteg
        Holányi Péter
        Orvos szakértő: Dr. Kruppai Ferenc, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos

        Felhasznált források

        Az aneszteziológia

        Az általános érzéstelenítésről

        - A műtéti érzéstelenítés tájékoztatója, Országos Gerincgyógyászati Központ

        - Aneszteziológia és intenzív terápia – Bogár Lajos, 3. átdolgozott, bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2014.

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Egészségünk biztosítása

        Generali Biztosító

        Az egészségbiztosítást érdemes már akkor megkötni, amikor egészségesek vagyunk. (x)

        A helyes fogápolás

        Anaftin Baby

        Gondoskodjon idejében a helyes fogápolási szokások kialakításáról! (x)

        Szorongás műtét előtt: mit tehetünk...

        Nem ritka állapot a műtét miatti szorongás, mely olyan pszichés probléma, ami esetén a beteg félelme a beavatkozástól annyira erős, hogy...

        Benőtt köröm - Hogyan előzze meg, mit...

        A benőtt köröm népbetegség, kezelése az egyik leggyakoribb ambuláns (járó beteg) műtét. Milyen okokra vezethető vissza az elváltozás...

        A fej és nyak daganatainak kezelése

        Korai diagnózis esetén a daganatok nagyobb sikerrel kezelhetők. A kezelés módja a daganat méretétől, elhelyezkedésétől függ, illetve...

        A sérvek sebészetéről

        Sérvnek a hasfal olyan szerzett vagy veleszületett defektusát nevezzük, mely lehetővé teszi valamely hasűri szerv kinyomulását a nyíláson...

        Porcleválás és térdműtét

        A porcleválás egy, a köznyelvben előforduló diagnózis, mely leggyakrabban a térdízület sérüléseivel kapcsolatban kerül előtérbe. Az...

        Megtartani könnyebb, mint visszanyerni: az...

        Közismert tény, hogy a túlsúly, illetve az elhízás komoly kockázatot jelent az egészségünkre. Minél nagyobb a felesleg rajtunk, annál...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.