Az alvás mennyisége összefügg a depresszióval?

Azoknál a fiataloknál, akik öt óránál is rövidebb alvásidőről számoltak be, 78 százalékkal nagyobb eséllyel bukkant fel depresszió, és 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek öngyilkos gondolataik azokhoz képest, akik legalább nyolc órát aludtak éjszakánként.

Megerősítette a korai lefekvési időre, alvásra vonatkozó régi szülői tanácsot egy amerikai felmérés, amely kimutatta, hogy jóval nagyobb a depresszió és az öngyilkossági gondolatok aránya azoknál a fiataloknál, akik rendszeresen későn mennek aludni - adta hírül a Sleep című szakfolyóirat januári számában.

A Columbia Egyetem orvosi központjának kutatói 15659 középiskolás diák alvási szokásait vizsgálták.

A tanulmányból kiderült, hogy azoknál, akik rendszeresen éjfél után bújtak ágyba, 24 százalékkal nagyobb kockázattal jelentkezett depresszió azokhoz képest, akik tíz óra előtt nyugovóra tértek. Az előbbi csoportban ráadásul 20 százalékkal gyakoribbak voltak az öngyilkos gondolatok is.

A kevesebb alvás depressziót okoz?

Azoknál a fiataloknál, akik öt óránál is rövidebb alvásidőről számoltak be, 78 százalékkal nagyobb eséllyel bukkant fel depresszió, és 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek öngyilkos gondolataik azokhoz képest, akik legalább nyolc órát aludtak éjszakánként.

Genetikai hajlam, vagy környezeti hatások?

A betegség gyakran halmozódik egyes családokban. A szakértők szerint létezik rá genetikai érzékenység, amit különböző környezeti tényezők (stressz, testi betegség) fokozhatnak. A depresszió főbb tényezők >>

James Gangwish, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a nem megfelelő minőségű és hosszúságú alvás a depresszió kialakulásának kockázati tényezője, míg a megfelelő alvás megelőző és gyógyító hatású lehet a hangulatzavarnál.

A tanulmányban hetediktől 12. évfolyamig vettek részt amerikai diákok 1994 és 1996 között, amikor az adatok összegyűjtötték a kutatók. Az elmúlt 12 hónapban az összes résztvevő hét százalékánál (1050 fő) tapasztaltak depressziót, és 13 százalékuk (2038) számolt be öngyilkos gondolatokról az utókövetéses egészségügyi vizsgálaton.

Az adatok elemzésekor mindkét zavar összefüggést mutatott a késői lefekvéssel, a rövidebb alvásidővel és a szubjektív kialvatlansági érzettel, gyakoribb volt a lányoknál, a nagyobb diákoknál, valamint azoknál, akik úgy érezték, szüleik kevésbé figyelnek rájuk.

Depressziós vagyok, vagy csak rossz a kedvem?

Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni? A depresszió a hangulatzavarok egyik legismertebb formája. Élete során az emberek 15%-át, egy adott pillanatban pedig a lakosság 2-2.5 százalékát érinti körülbelül. Minden pszichiátriai zavar tünetek együtteséből áll, vagyis itt is többféle tünet együttes jelenlétére van szükség a pontos diagnózishoz. Depressziós vagyok, vagy csak rossz a kedvem? >>

(MTI)