A menedzserbetegség

A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

Hangsúlyozni kell, hogy menedzserbetegsége bárkinek lehet, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint leginkább mégis a fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. Ennek oka kettős: egyfelől több férfi dolgozik közép- és felsővezető munkakörben, mint nő.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Hazánkban ma másfélszer annyi 35-40 éves, és kétszer annyi 40-50 éves férfi hal meg, mint a 70-es és 80-as években.

A-típusú személyiség, mint hajlamosító tényező

További hajlamosító tényező az ún. A-típusú személyiség. Az A-típusú személyiséggel bírók szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál.

Stressz teszt

Tesztelje magát, mennyire stresszes Ön!  Stressz teszt>>

A reakció a stressz kardiovaszkuláris hatásainak fokozott megnyilvánulását jelenti, például a vérnyomás és a szívverések percenkénti számának gyakori, tartós, és az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését.

A menedzserbetegség és a kiégés (burn-out) szindróma egymás rokonainak tekinthetők, gyakran együtt fordulnak elő: időben bármelyik kezdődhet hamarabb, de felléphetnek egyszerre is. Elkülönítésük gyakran nehézkes, hiszen mindkettő sokrétű szervi és pszichés tünetekkel jelenik meg.

A menedzserbetegség tünetei

A krónikus stressz következtében változatos, gyakran szervi eltérésre nem visszavezethető tünetek alakulnak ki. Kezdetben a hangulati élet zavarai tapasztalhatók: fáradékonyság, nagyfokú fáradtság érzés, ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, dühkitörések.

Gyakori az alvászavarok jelentkezése. A teljesítőképesség csökkenése tovább emeli a stressz szintjét, hiszen az eredmények megtartása további energiák befektetését igényli.

Gyakran definitív pszichiátriai kórképek alakulhatnak ki (szorongás, depresszió, pánik szindróma, kényszeres cselekvések). A szervi tünetek megjelenhetnek fej- és/vagy hátfájás, izomfeszültség, hajhullás formájában.

Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.  Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni? Csökkenteni kell a stresszre adott emócionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...? Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zene terápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése.

Sokszor zavar támad a szexuális életben, leginkább a libidó és az orgazmuskészség csökkenése alakul ki.

Szív- és érrendszeri problémák megjelenése

A szív- és érrendszeri problémák kezdetben a vérnyomás és/vagy a pulzusszám emelkedésében nyilvánulnak meg. A kardiológiai státusz romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom alakulhat ki, amely a szív koszorúsereinek szűkületét, illetve fenyegető szívizominfarktust jelezhet.

A munkahelyi stressz

Van objektív stressz, ami az adott munkával együtt jár, előre látható, tudható, kiszámítható, és a munkába álláskor eldönthető, hogy bevállalja-e a munkába álló vagy sem. Ha mégsem bírja ezeket és ezzel szembesül, ezt belátja, akkor munkahelyet lehet és kell változtatni (ilyen lehet a monoton munka, az egy helyben ülés, a zaj, összezártság stb.). A munkahelyi stresszről>>

Az érrendszer állapotának általános romlása az anyagcserezavaroknak is köszönhető: a szervezet cukor- és zsírháztartásának egyensúlya megbomlik. Emelkedik a vércukor- és vérzsírszint, generalizált érszűkület alakul ki, ami az agyvérzés egyik legfontosabb rizikófaktora. Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség is gyakoribb az érintett csoportokban.

Az étkezések gyors tempója, rendszertelensége emésztési zavarok kialakulásához vezet. A gyomor fokozott savtermelődése miatt gyomorégés jelentkezhet, ám a gyomor nyálkahártyájának gyulladása vagy fekély is kialakulhat. A nem kiegyensúlyozott táplálkozás vitamin- és ásványi anyag hiányhoz vezethet.

Az életvitelbeli sajátosságok nem egyszer függőséghez vezetnek, ami irányulhat nikotinra, koffeinre, alkoholra, szerencsejátékra, vásárlásra vagy a párkapcsolatokra.

A menedzserbetegség kezelése egyenlő az életmód átalakításával

Ezek a cikkek és érdekelhetik Önt

A stressz felel a szívrohamokért A munkahelyi stressz Hormonnal a stressz ellen? Szavakkal a stressz ellen  A fáradékonyság A depresszió kialakulásának okai Stressz teszt Pszichés problémákról a WEBBetegen Egészséges életmódról a WEBBetegen

A kezelés az életmód rendezését jelenti. A legfontosabb az egyénileg leginkább megfelelő és követhető relaxációs gyakorlatok, stresszkezelő technikák elsajátítása, folyamatos gyakorlása. A táplálkozás rendezése, a tényleges kikapcsolódást jelentő testmozgás rendszeres beiktatása is kulcsfontosságú a menedzserbetegséggel küzdők esetében. Gyakran pszichológus bevonására, pszichoterápia alkalmazására van szükség.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)