• Lebénult a rémülettől - A pszichogén bénulás

        Szerző:
        WEBBeteg

        Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

        A háttérmechanizmus hasonló, de a lekapcsolt funkcióvesztés jellege alapján kifelé sokféle képet mutathat, kialakulhat például:

        • pszichogén bénulás,
        • pszichogén vakság,
        • pszichogén amnézia (felejtés) a betegnél.

        A jelenség kialakulása függ a stresszhatástól, de nagyban függ az adott ember stressztűrő képességétől, személyisége adottságaitól is.

        Nem mai betegségcsoport ez, és mivel nőknél gyakrabban jelentkezik, az ókori Hippokratész a női méhből eredő betegségnek gondolva a ma már másként használt hisztéria szóval illette. A görögöknél maradva gyorsan megjegyzem, férfiaknál is előfordulhatnak disszociatív betegségek, legendás példa egy Epizelusz nevű harcos esete, aki ie. 490-ben a marathoni csatában (mint súlyos stresszhelyzet!) sérülés nélkül hirtelen mindkét szemére megvakult.

        Hirdetések

        A téma a művészetet is foglalkoztatja, a testinek tűnő, de pszichés funkciókiesést például tökéletesen mutatja be Herendi Gábor 2007-es Lora c. filmje, ahol a főhős lány a szeme láttára veszti el közlekedési balesetben barátját, azaz itt is megvan a súlyos stresszhatás, majd ezután pszichogén vaksággal élt.

        A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei
        A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

        A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

        Teljes vagy részleges bénulás is előfordulhat

        A pszichogén bénulás lehet teljes, vagy részleges. A bénulás az akaratlagosan irányított mozgásokra vonatkozik, tehát ilyen alapon nem áll le a légzés, nem áll le a szív, ezek a disszociatív reakciók az agy problémaelkerülő, rejtett vészfunkciói. Csökken vagy kiesik viszont a beteg mozgásképessége, leggyakoribb a végtagok területén, tipikus panasz a járási bizonytalanság (mint részleges tünet), de vannak betegek, akit tolókocsiban hoznak vizsgálatra, miután nem tud felállni, illetve, ha megpróbálta, akkor visszaesett a székbe.

        Mindehhez érzészavar is társulhat, akár még a fájdalomérzés is csökken. A beszéd nehezítetté válhat, a látás is csökkenhet, utóbbi jelenthet csak homályos látást, de lehet teljes vakság is. Kisebb-nagyobb mértékben romolhat a hallás, ízérzés, lényegében bármilyen tudatosságot is igénylő funkciónál megjelenhet probléma, a betegek igen sokféle tünettannal rendelkezhetnek, ezek nem mind egyszerre vagy sorban bukkannak fel, hanem betegről betegre változó kombinációkban.

        A nőknél gyakrabban előfordul

        A zavar nőknél kb. 3-szor gyakoribb. Többnyire fiatal felnőtteknél, hirtelen jelentkezik, általában maximum pár hétig tart, de krónikus esetek is előfordulnak, különösen következményeiben fennmaradó vagy ismétlődően kiváltó stresszhelyzet esetén.

        Agyi eredetű bénulás - Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?
        Az agyi eredetű bénulások különféle kórokok következtében alakulnak ki, jellemzően az alsó, a felső, esetleg az összes végtag működéskiesésével járnak. Hátterükben leggyakrabban agyvérzés, agyi keringészavar, idegrendszeri gyulladások, az agy vírusfertőzései, rosszindulatú folyamatok vagy az agyat ért különféle traumák állnak.

        Agyi eredetű bénulás - Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

        A tünetek elsőre testi betegség látszatát keltik, logikusan először alapos kivizsgálás szükséges, a téves diagnózis és a téves irányba elinduló terápia elkerülése végett. Ha megnevezhető a kiváltó stresszhelyzet, vagy a beteg nagyon pszichés összbenyomást kelt, az persze megkönnyíti a dolgot, de képalkotó vizsgálatok (CT, MR), neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás javasolt. Szintén támpont lehet a lelki betegségmagyarázat irányába, ha a jelzett bénulás, mozgási nehezítettség vagy érzészavar nem követi az idegrendszer elrendeződéséből eredő területhatárokat, és nem mutatják a szervi bénulás (parézis) mintázatát.

        A részletes testi kivizsgálást egyébként a betegek és a család is szorgalmazzák, általában igen nehezen hiszik el, hogy a jelenség egy pszichiátriai betegség is lehet. Ez gyakran nehezíti a terápiát, a betegnek egyre több „jó” lelete van, mégis újabb és újabb orvosokat keres fel, újabb megerősítő vizsgálatokat kérve.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az egyéb pszichiátriai betegségek közül kizárandó a szkizofrénia, szorongásos zavarok, az atípusos megjelenésű depresszió. Diagnosztikus lehetőségként vizsgálandó a poszttraumás stressz zavar (PTSD) is. Érdemes kizárni az esetleges szándékos szimulálást is, hiszen a betegség előnyökkel is járhat (táppénz, a család fokozott aggódó odafigyelése a korábban önmagát elhanyagoltnak érző családtag felé stb.), de összességében hangsúlyozandó, a disszociatív zavarok valódi betegség, az ilyen betegek valóban szenvednek a funkcióvesztéstől, és nem csak tettetik azt.

        A terápiában fontos a jó orvos-beteg kapcsolat. A gyógyszerek szerepe kisebb, tünetileg szorongásoldás, alvás támogatása, vagy hangulati tünetek esetén antidepresszívum adása jöhet szóba, de magának a disszociatív zavarnak a kezelése alapvetően pszichoterápiát jelent, egyéni, családi terápia formájában. Fel kell tárni, és fel kell dolgozni az állapotot kiváltó stresszhelyzetet, tudni kell a betegnek új perspektívákat mutatni. Eredményes lehet a csoportos viselkedésterápia is.

        Olvasson tovább! Pszichoterápia: a gyógyító szavak

        Mindez persze a gyakorlatban nem könnyű, gyakran hosszú, időt és minden féltől türelmet igénylő terápiáról van szó. Fontos, hogy a beteg ne csak várja a segítséget, tegyen is érte, a megbeszélt pszichoterápiás gyakorlatokat otthon is végezze előírás szerint. Ha a beteg mozgását komolyabban korlátozza az állapota, szerepet kaphat gyógytornász is a kezelésben.

        Olvasson tovább! A dialektikus viselkedésterápia (DBT)


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Migrénje van? Ezeket az ételeket kerülje, és így kezelje a fájdalmat

        A migrénes fejfájás általában hirtelen és pulzáló fájdalommal jelentkezik. A fájdalomérzet fény hatására erősödhet, s gyakran a migrént egy figyelmeztető jelenség, az úgynevezett aura előzi meg.

        Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex

        A Sclerosis Multiplex a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, idehaza kb. 8-10 ezer beteg él, a kórkép előfordulása a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

        A hízás meglepő okai

        Amennyiben több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget, nem meglepő, hogy fölös kilókat szed fel. De mi van olyankor, mikor az étkezés és mozgás egyensúlyára odafigyel, ám mégis hízik? Ássunk a hízás mögött álló dolgok mélyére!

        Szorongás - A lakosság 20 százaléka érintett

        A problémát kifejezhetjük sok más szóval is, például: aggodalmaskodás, idegesség, feszültség, nyugtalanság, ingerültség, stresszes állapot. A szorongásos zavarok a lakosság mintegy 20 százalékát érintik.

        Az agydaganat tünetei és típusai

        Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

        Hogyan enyhíthető a menstruációs fájdalom?

        Akár minden negyedik nőt érinthet a fájdalmas hasi görcsökkel, gyengeséggel, rossz közérzettel járó menstruáció, szaknyelven dysmenorrhoea. Enyhébb esetben a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja, súlyosabb formában azonban az iskolai, munkahelyi teljesítmény is csökkenhet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.