Lovasterápia: kiknek és miért lehet hasznos?

Régi megfigyelés, hogy az állatokkal való foglalkozás elősegíti egyes betegségek gyógyulását, javulását vagy szinten tartását. Legalkalmasabbnak erre a célra - jelenlegi életmódunkból adódóan - a háziállatok tartása tűnik.

Házi kedvenceinkkel való törődés vagy akár csak azok tisztán fizikai jelenléte is segít számos pszichés és szomatikus betegség javulásában. A terápiás állat legtöbbször kutya vagy macska, ám számos problémára lehet gyógyír a lovakkal való kapcsolattartás is.

Ma már Magyarországon is számos helyen elérhető a lovasterápia, a vele foglalkozó szakemberek szakmai szervezetbe tömörülnek, ezáltal szakmai felkészültségük és folyamatos továbbképzésük is biztosított.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A lovasterápia nem csupán a lovakkal kapcsolatos tevékenységek mindennapi elvégzését jelenti, nem merül ki a lógondozás stresszoldó, figyelemelterelő és más pozitív hatásaiban. Mivel a ló az elmúlt évezredek folyamán mindvégig az ember segítőtársa, egy időben kizárólagos járműve volt.

Lovak és emberek közt szoros kötelék fonódott, melyhez hozzájárulnak a lovaglás során a nagy testű állattal való együttműködés fizikai és pszichés hatásai is. Ezek alapján a lovasterápia nem egy fogalmat takar, tárgykörébe számos altípus tartozik. 

A hippoterápia

Az autizmus tünetei

Az autizmus ún. pervazív, átható fejlődési zavar. Ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Az esetek kétharmadában mentális retardáció (szellemi visszamaradottság) is társul a kórképhez, de ennek mértéke a kommunikáció nehézsége miatt többnyire nehezen megítélhető. Átlagos intellektus mellett egyes képességek - például a memória, a számolási képesség - kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével... Tudjon meg többet az autizmusról a WEBBetegen!

A hippoterápia javallatát egészségügyi szakemberek állíthatják fel, leginkább fizikoterápiás, rehabilitációs céllal. Neurofiziológiai gyógytornás kezelésnek tekinthető, mely elsősorban (de nem kizárólag) a gerinc és a függesztőövek különböző kórállapotaiban jelenthet nagy segítséget, elsősorban a testtartási problémák korrekciójában.

A terápia rendszerint egyéni, tehát a terapeuta (vagy terapeuták) csak egy beteggel foglalkozik, a lovas alatt a ló lassan, lépésben halad.

Gyógypedagógiai lovaglás

A gyógypedagógiai lovaglást pszichés problémák esetén jelent kimagaslóan jó segítséget. A terápia a lóval való foglalkozásból, annak gondozásából, lovaglásból, és lóháton történő különböző tornagyakorlatok végrehajtásából áll. Így a felelősség és a bizalom érzése, az élmény, amit egy nagy állat irányítása és a vele való együttműködés jelent, az önbizalom növekedése és a viselkedésbeli problémák javulásának irányába hat.

A lovaglás és a tornagyakorlatok pedig a fizikális képességeket fejlesztik. A gyógypedagógiai lovaglást képzett gyógypedagódus-lovasterapeuta vezeti, mely lehet egyéni vagy csoportos is. A terápia lépésben, vagy más úgynevezett jármódban (mint az ügetés vagy vágta) is történhet. Kifejezetten jó hatású értelmileg visszamaradott, tanulási problémákkal küzdő, autista, hiperaktív, vagy más magatartászavaros betegeknél. Jó hatású az érzékszervi képességek sérülése (látás- vagy hallásproblémák, esetleg teljes vakság vagy süketség) esetén is.

Lovas pszichoterápia

A lovas pszichoterápiával kapcsolatos tapasztalatok még kevésbé kikristályosodottak, mint a többi ág esetében, hiszen a lovasterápia legfiatalabb típusáról van szó. Lényege, hogy a ló a pszichoterápia hatásának erősítésében tölt be fontos szerepet, emellett - mint minden pszichoterápia esetén - itt is nagyon fontos a beteg és a terapeuta kapcsolata. A legtöbb pszichiátriai kórkép kezelésében eredményesen alkalmazható.

A lovasterápia haszna

Mikor nem célszerű a lovasterápia?

Vannak olyan kórállapotok, amikor nagyfokú felelőtlenség a beteget lóhátra ültetni, például egy epilepsziás beteg esetében.

A ló hátán ülve, annak természetes, harmonikus mozgása az ember háromdimenziós mozgásához hasonló, mely az elmozdulásos impulzusok révén az ember medencéjén és gerincoszlopán keresztül stimulálja a törzsizmok működését, az egyensúly érzékeléséért felelős agyi struktúrák működését. Ezáltal javul a mozgásérzékelés, az egyensúly és a mozgáskoordináció, a kóros izomtónus korrigálódik.

A pszichológiai és gyógypedagógiai hatások közül jelentős a figyelem, a gondolkodás és a motiváció fejlődése, az önbizalom erősödése, a ráutaltság érzésének csökkenése, az életöröm érzése. Szociális szempontból nagyon fontos, hogy jelentősen javul a társas érintkezés minősége: a lóval, a terapeutával és a társakkal való együttműködésnek köszönhetően.

Javulnak az érzelmi és akarati funkciók, a kommunikáció fejlődésében jelentős előrelépés várható. Habár Magyarországon is egyre jelentősebb a lovasterápiák különböző típusai iránti igény, a jelentős anyagi vonzat és a megfelelő lovas centrumok földrajzi elhelyezkedés sokszor sajnos mégsem teszi lehetővé, hogy a segítségre szoruló ehhez a fajta terápiához hozzájuthasson.

Szerencsére ma már egyre több civil kezdeményezés dolgozik a probléma megoldásán. Az elért eredmények pedig remélhetőleg a magasabb hivatalok figyelmét is ráirányítják majd a lovasterápiára.

(Dr. Kónya Judit)