Az ember vagy a betegsége követte-e el a bűntényt?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Fontos és felelősségteljes szerepe van az igazságügyi elmeorvos-szakértőnek egy-egy bírósági vagy más ügy kapcsán, az ő véleménye dönthet abban a kérdésben, mi lesz a további útja, sorsa az elítéltnek, beszámítható-e vagy sem a vizsgált személy.

A bizonyítandó tények megállapításához vagy megítéléséhez a büntető, szabálysértési, polgári és közigazgatási eljárásban gyakran szükség van a különleges szakismeretekre, előfordulhat, hogy a gyanúsított, a sértett vagy a tanú esetleges kóros elmeállapotának megítéléséhez elmeorvos-szakértő közreműködése indokolt.

Országos szinten a szakértői névjegyzékben jelenleg 145 igazságügyi pszichiáter szakértő szerepel, Hajdú-Bihar megyében 3-an dolgozunk aktívan - nyilatkozta a WEBBetegnek dr. Kristóf Andrea, a DEOEC Pszichiátria Tanszékének szakorvosa, igazságügyi elmeorvos-szakértő, akinek hetente 10-15 ügye van, ezek között fele-fele arányban található polgári és büntetőügy.

Tevékenységük tárgya az ember

A szakértő munkáját leggyakrabban a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szerv, így a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság veszi igénybe.

Véleményt kérhet a bíróság a pszichiáter szakértőtől a jognyilatkozat visszamenőleges érvényességének megállapítására, valamint a vizsgálatot követő időszakban a cselekvőképesség megítélésére, a későbbi állapot vizsgálatára, illetve a peradatok értékelése alapján. Az eljárásban a szakértő nem a vád vagy a védelem, illetve a peres felek képviselője, független vizsgáló személy.

A terhelt elmeállapotának vizsgálatánál két orvosszakértőt kell igénybe venni, közülük az egyik igazságügyi pszichiáter (elmeorvos) szakértő, a másik pedig szintén pszichiáter szakértő vagy igazságügyi orvosszakértő.

Beszámítható?

Büntető ügyeknél szakértő igénybevétele kötelező, ha az eldöntendő kérdés tárgya:

a) kóros elmeállapot,

b) kényszergyógykezelés szükségessége.

A beszámíthatóság elbírálásához a Btk. kettős követelményt állapít meg: egy „biológiai” és egy „pszichikai” feltételt. Az orvosi értelemben vett kóros állapot megléte ugyanis önmagában nem elegendő a 24. § alkalmazásához, hanem az is szükséges, hogy a beszámítási képesség kizártsága, illetve korlátozottsága a konkrét, megvalósított cselekmény vonatkozásában, annak elkövetésekor álljon fenn.

Amennyiben a bíróság megállapítja a beszámítást kizáró kóros elmeállapotot, felmentő ítéletet hoz, intézkedésként elrendelhetnek kényszergyógykezelést is.

Egy-egy filmbe illő eset

A cél a szakmai követelmények teljesítése, az igazságnak megfelelő szakvélemény előterjesztése. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy az állítólagos pszichés elváltozásnak van-e, és ha igen, milyen köze van az ügyhöz, kóros vagy érthető volt-e a motiváció? Fontos kérdés, hogy maga az ember vagy a betegsége követte-e el a bűntényt - mondja dr. Kristóf Andrea.

Vannak olyan - főként büntető - ügyek, amely hosszadalmas vizsgálódást igényelnek, ilyenkor hetekig együtt él az üggyel a szakértő, gondosan elemez minden orvosi szempontból szóba jöhető kérdést, feltárja azokat a mellékkörülményeket is, amelyek a szakértői vélemény szempontjából relevánsak lehetnek. Régen olvastam bűnügyi regényeket, nincs időm rájuk, bár elég izgalmas a munkám is, néhány eset felér egy-egy filmbe illő történettel - teszi hozzá Kristóf Andrea.

Pontról pontra

Kóros elmeállapot
Elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar, személyiségzavar. Egyéb rendellenes tudatforma is kizárhatja vagy korlátozhatja konkrét esetben a beszámítási képességet. (Btk)

A szakértő és a hatóság közötti kapcsolat a kirendeléssel jön létre. Az elmeorvos-szakértőnek öt napon belül kötelessége bejelenteni a kizáró okokat, például a rokoni vagy munkatársi kapcsolatot, vagy azt, ha kezelése alatt állt vagy áll a vizsgálandó személy.

Szükség szerint jelen lehet a szakértő az eljárási cselekményeknél, betekinthet az iratokba, az orvosi dokumentációba, rendelkezésére bocsátják a bűncselekményben használt tárgyakat, bizonyítékokat. Kérdéseket tehet fel a terheltnek, a sértettnek, a peres feleknek. Kérhet laboratóriumi vagy más kiegészítő vizsgálatot, együttműködhet szakkonzulensekkel. Extrém esetben szükséges lehet helyszínbejáráson való jelenlétre is.

Igen fontosak a kórtörténetek, a kezelési lapokban található információk, kiderülhet ugyanis, hogy a vizsgált személy korábban kezelés alatt állt, vagy egy-egy betegsége hatással volt a pszichikumára.

A szakértő eszköztárának legfontosabb eleme a verbális és metakommunikáció, pszichiátriai vizsgálattal feltérképezi az illető személyiségét, visszautalnak a gyermekkorra, az akkori sérelmekre, kivel élt akkor és most, mivel foglalkozik és így tovább. A pszichiátriai vizsgálat részeként a különböző pszichopatológiai elemek részletes vizsgálatát alkalmazzuk - mondja dr. Kristóf Andrea, aki hozzáteszi: igyekszünk kiszűrni azt is, ha valaki szimulál, de azt is, amikor valaki disszimulálni akar, ami azt jelenti, hogy próbálja elfedni a pszichés tüneteit. Rendelkezésünkre állnak az eszköztárak ezek kiszűrésére, erre használható például a kizökkentés.

A szakvélemény sava-borsa

A szakértői vélemény a leletből, a megismert tényekből és a rendelkezésre álló adatokból levont szakmai következtetések összefoglalása. Az elmeorvos-szakértőnek a hatóság által megjelölt határidőn belül kell a szükséges információk birtokában a szakvéleményét előterjesztenie, ez általában 30 nap. A megjelölt határidőnek bűnüldözési, igazságszolgáltatási érdekből nagy fontossága és általában garanciális jelentősége van. Előfordulhatnak esetek, amikor a szakértő nem tudja teljesíteni feladatát a megadott határidőn belül. Ennek oka lehet például, hogy az elvégzett vizsgálat alapján további orvosi iratokat kell beszerezni, vagy valamilyen külső körülmény lépett közbe.

Az igazságügyi elmeorvos-szakértőnek lehetőleg kerülnie kell az orvosi szakkifejezések használatát, érthetően, egyértelműen kell fogalmaznia. A szakvéleményben megadott kórismét nem csak magyar nyelven, hanem (esetlegesen zárójelben) latinul vagy a szakirodalomban leginkább elfogadott szakkifejezéssel is meg kell jelölnie.

A szakvéleményt elfogadhatja vagy éppenséggel nem fogadhatja el az ügyben szereplő hatóság, bíróság ügyvéd, illetve kérhető kiegészítés. Az is előfordul, hogy a szakvélemény alapján berendelik a szakértőt a tárgyalásra és ott kell a feltett kérdésekre válaszolnia. Az ügyvéd kérhet másik szakértői véleményt egy másik pszichiátertől, ebben az esetben a meglévő anyaggal kell összevetni az újabbat.

Az elmeorvosszakértőnek természettudományos alapokon nyugvó, objektív szakvéleményt kell adnia, nem befolyásolhatja semmiféle egyéni vagy más érdeket képviselő megfontolás, a vizsgált személy iránti szimpátia vagy antipátia.

(WEBBeteg - Tóth András újságíró)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.