• A japán katasztrófa mentális következményei

        Szerző:
        WEBBeteg

        A japán természeti katasztrófák mentális egészségre gyakorolt hatásai előreláthatólag akár éveken át tartóak is lehetnek. A Japánban történt katasztrofális eseményeknek a mentális egészségre is kiterjedő hatásával kell számolni. A földrengés, tűz, szökőár és nukleáris válság kockázata mind olyan hatás, melynek következményeit még évek múlva is érezni fogják.

        A természeti katasztrófák után leginkább az alábbi mentális problémákra kell számítani:

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>
        • Poszttraumás stressz szindróma - Az egyik leggyakoribb problémát a poszttraumás stressz szindróma okozza, mely akkor jelentkezik, ha valaki rendkívül traumatikus eseményt él át. A beteg rémálmoktól, éjszakai rettegéstől, vagy az események újból és újból történő átélésétől szenved. Hasznos lehet, ha a beteg kerüli azokat a helyszíneket, melyek az eseményre emlékeztetik, ám a japán földrengés esetén ezt nehéz lesz kivitelezni. Esettanulmányok szerint a természeti katasztrófák poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegeinél általában 6-8 hónap alatt jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek a tünetek. Olvasson bővebben a poszttraumás stresszről>>
        • Depresszió - A természeti csapások túlélőinél gyakori a depresszió. Életük romhalmaz, sokan mindenüket elveszítették, és /vagy fizikai sérüléseik vannak, elvesztették családtagjaikat, barátaikat. Hiányzik az otthon, és a munkahelyek is megsemmisültek. Mindezek a stresszorok növelik a depresszió kockázatát, ám vannak dolgok, melyek segítenek megelőzni a betegséget. Olvasson bővebben a depresszióról>>
        • Szorongásos zavar - Előreláthatólag nőni fog a szorongásos-és pánikbetegek száma. A szorongásos betegnél gyakran előfordul, hogy nem akar kimozdulni a házból, vagy egyedül lenni. A japán katasztrófa stresszorai, mint a hajléktalanság, kitelepítés, munkahely elvesztése növeli a betegség kockázatát. Olvasson bővebben a szorongásos zavarokról>>

         Hasznos tanácsok a katasztrófa érintettjeinek


        • Próbáljon kialakítani egy rutint, és ragaszkodjon hozzá. Ez segít az agynak abban, hogy mindig tudja, mi a következő lépés, ezáltal nagyobb biztonságban érezheti magát, ami sokat számít egy katasztrófa után.
        • Táplálkozzon egészségesen és mozogjon! Egészséges szervezetben gyorsabban gyógyul a lélek is.
        • Segítsen másokon! Jobban fogja érezni magát, ha tudja, megtesz minden Öntől telhetőt. Ráadásul hasznos módon foglalja el magát, ami eltereli a figyelmét a saját problémájáról.
        • Beszélgessen az emberekkel: lehet ez a család, barátok, a pap, az orvos vagy egy támogató csoport. Mindig van valaki, aki segít. keressen valakit, aki hasonló élményeken ment keresztül, ha úgy érzi, senki sem fogja megérteni.
        Hirdetések

        Mikor van szükség segítségre?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik önt

        Mentális egészségügyi problémánál fontos segítséget kérni, ha:

        • a beteg képtelen ellátni magát vagy a családját,
        • a stressz miatt képtelen teljesíteni a munkahelyén,
        • ha a betegnek öngyilkossági gondolatai vannak,
        • ha kábítószerhez és/vagy alkoholhoz fordul annak érdekében, hogy megbirkózzon a helyzettel,
        • ha a beteg depressziója több mint két hétig tart, vagy súlyosbodik.

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei


        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: suite101; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        A mentális egészség fejlesztéséért

        Harminckilenc millió forintot nyert a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Egészségfejlesztési Irodája a mentális egészség megőrzésével, javításával kapcsolatos programokra. Az előadások, tanácsadások, klubfoglalkozások augusztusban kezdődnek.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

        A macskatartás nem károsítja a mentális egészséget

        Nem találtak összefüggést a macskatartás és a lelki eredetű betegségek között a University College London (UCL) kutatói, kételyeket támasztva olyan korábbi feltételezésekkel szemben, amelyek szerint nagyobb a kockázata a mentális betegségek kialakulásának, ha macska társaságában nőnek fel az emberek.

        Crush-szindróma

        A Crush-szindróma elsősorban balesetek, katasztrófák áldozatainál alakulhat ki. Az izmok zúzódása vagy egyéb sérülése az izomszövet elhalásához, vese- vagy májelégtelenséghez vezethet. A sérült baleset helyszínén történő ellátása jelentősen befolyásolja a Crush-szindróma prognózisát.

        Lelki Egészség Világnap 2016.

        Bár a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, azért vannak pozitív változások. Kiemelkedő nemzetközi eredményeket értek el magyar munkacsoportok, és a friss adatok szerint tovább csökkent a magyarországi öngyilkossági halálozás is.

        A reflux és a stressz összefüggései

        A kutatók megállapították, hogy azoknál, akik GERD-ben szenvednek, sokkal gyakoribbak a depressziós és szorongásos mentális zavarok is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.