Pécsi startup cég az egészségügy éllovasa

A Pécsről induló és egészen Brüsszelig jutó vállalat fejlesztése egy 3 dimenziós nyomtatást alkalmazó orvosi szimulációs rendszer, a ME3D. Az eljárás segítségével nemcsak az orvosjelöltek, hanem a már végzett orvosok is olyan eljárásokat és technikákat gyakorolhatnak, amelyeket később megfelelően tudnak majd alkalmazni a betegeken. Dr. Gasz Balázzsal, a ME3D alapítójával beszélgettünk.

Mit kell tudni a 3D-s nyomtatást alkalmazó orvosi szimulációs rendszerről? Hogyan működik?

Alapvetően érvarratok, sebészileg elkészített ércsatlakozások részletes vizsgálatával foglalkozunk. A módszer egy elsősorban sebészeti képzésben, skill képzésben alkalmazható rendszert jelent, mely sokkal hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé teszi az érvarratok, ércsatlakozások elkészítésének technikáját.

(Dr. Gasz Balázs, Maróti Péter, Varga Péter)

Jelen fázisában a projektnek a sebészek szimulált körülmények (nem betegeken végzett műtét közben) között készítenek érvarratokat, ércsatlakozásokat, melyeknek rövid- és hosszú távú működését jelzi elő az általunk kidolgozott módszer. Lényegében arra alkalmas a technika, hogy megmondja, hogy egy szimulált helyzetben elkészített érvarratnak milyen működése, eredménye lenne várható, ha élő szervezetben, betegen történne hasonló. Ez alapján alakíthatják, fejleszthetik a sebészek, sebész gyakornokok, orvostanhallgatók a varratkészítési technikájukat, egy kidolgozott sebészeti skill képzésben használatos rendszer segítségével.

3D nyomtatást az érimitációk kialakításánál, szimulátorok gyártásánál és számos munkafolyamat egyszerűsítésére használatos eszközök esetén alkalmazunk.

Mikor indult a projekt?

Gyakorló klinikusokként már a kezdetek óta tapasztaltuk, mekkora az igény arra, hogy az érvarratok minőségét valahogy ellenőrizni tudjuk. Az első konkrét ötletek a megvalósításról 2016 elején kezdtek körvonalazódni. Mérnöki érdeklődésű és a klinikai problémát is érzékelő kollégáimmal, Varga Péterrel, Maróti Péterrel és Barabás Imrével együtt kezdtük az ötletek integrálását és a fejlesztéseket. Az első pilot workshopot 2016 őszén tartottuk, ezt követően pedig már a felhasználók javaslatai, igényei alapján fejlesztettük tovább az alapötletet.

3D-s műszív. Segít majd csökkenteni a várólistákat?

Klasszikus értelemben nem jelent azonnal észlelhető változást a várólistákban, illetve a betegellátásban. Azonban nagyon hiszünk benne, hogy az eljárásnak direkt hatása van a betegek életminőségére, hiszen a sebészi eljárások eredményeinek standardizálását és esetleges szövődmények arányának csökkentését célozza.

Lendületet ad majd a december 9-én életbe lépő kormányrendelet, miszerint a startup vállalkozásokba befektető cégek adókedvezményt kapnak?

Nagyon bíztató az elképzelés, és várakozással tekintünk elé, így startupcég oldalról nézve is nagyon üdvözlendő a célkitűzése a javaslatnak. Leginkább olyan irányban várok ettől lendületet, hogy már tőkeerősebb cégek találhatnak kapcsolatot startup fejlesztésekhez, ami alapján a saját célkitűzéseiknek megfelelően befolyásolhatják a fejlesztéseket.

A saját példánknál maradva elképzelhetőnek tartjuk, hogy sebészi fonal vagy eszközgyártó cégeknek, vagy éppen sebészeti skill képzésben érdekelt cégeknek, vagy ezek leányvállalatainak fontos lehet, hogy már a kezdeti fázisban alakítsák a fejlesztések és értékesítések irányát. Itt jegyezném meg, hogy a módszerünk alapján nagyon sok és értékes adat keletkezik a különböző eszközökkel, anyagokkal, más-más lokalizációban elhelyezkedő sebészek által elvégzett érvarratok működéséről, különböző technikákról, mely sebészeti eszközök, anyagok fejlesztésével foglalkozó vállalatok számára igen értékes lehet. Tehát nagyon bizakodóak vagyunk.

Igazi innováció ez a projekt. Vannak már befektetők a láthatáron?

Bár aláírt szerződésünk és megvalósult befektetés még nincs, azonban azt elmondhatom, hogy a Hiventures Alapkezelővel és kockázati tőkebefektetővel tárgyalunk, ahol nagy eséllyel, reményeink szerint megvalósulhat egy seed fázisú tőkebevonás. Nagyon reméljük, hogy ez megvalósul, várhatóan jövő év elején.

Ha minden jól megy, a magyarországi betegek mikor találkozhatnak majd az eljárással?

A betegek a módszer hatásaival indirekt módon találkozhatnak, és remélhetőleg minél hamarabb. Abban rejlik a módszer hatása, hogy az érvarratok minőségét standardizálhatja, így az egyes érvarratok, ércsalakozások eredményeit javíthatja, ezek szövődménylehetőségeit csökkentheti. Tehát egy olyan, a háttérben zajló fejlődésről beszélhetünk, aminek remélhetőleg és feltételezhetően a műtéti eredményekben észlelhető kedvező hatásaival találkozhatnak majd a betegek. Következő fejlesztési lépcsőként azt tervezzük, hogy a módszerek alapján élőben, műtét közben is alkalmazzuk a módszert, vagyis az operáció idején elkészített érvarratok vizsgálata és ellenőrzése is megtörténhessen.

Hogyan változtatja meg a projekt a magyar egészségügyet?

A módszer alkalmas arra, hogy sokkal effektívebb és gyorsabb képességfejlesztés valósuljon meg a használatával. Ennek megfelelően az egyes sebészi beavatkozások tanulóideje, az úgynevezett „learning curve” csökkenthető hatékonyan az ér-, szív-és mellkas sebészetben, plasztikai sebészetben, traumatológiában. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabban és lényegesebben rövidebb idő alatt, kevesebb valós esetszámmal alakítható ki a standard és megfelelő minőségű sebészi gyakorlat. Így elsősorban a sebészképzés és újszerű beavatkozások, minimál invazív eljárások biztonsága növelhető.

Magyarországon más addicionális szempontok is befolyásolják a működést az egészségügyben, de gyakorlatilag minden diszciplínában egyre nagyobb a törekvés az újszerű sebésztechnikák bevezetésére és a sebész gyakornokok hatékony és standard képzésére.

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró