• Dr. Farkas Klaudia: Édesanyám betegsége is ösztönöz

        Szerző:
        WEBBeteg

        A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésénél használt biológiai gyógyszerek egy idő után elveszíthetik hatásukat a betegek mintegy 40 százalékánál. A miértekre is keresi a választ dr. Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje, belgyógyász szakorvosa, valamint munkatársai.

        Néhány éven belül a kutatási eredmények alapján jobban lehet majd előre látni, kinél lesz hatékony a gyógymód, és kinél érdemes már a gyulladásos bélbetegség megállapításakor más támadáspontú kezelést választani. Ezáltal biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válhat a terápia, biztosítva a normális élet lehetőségét az olyan betegek számára, mint például a doktornő édesanyja, akinél 2000-ben diagnosztizálták a Crohn-betegséget. Dr. Farkas Klaudia, a L’Oréal-UNESCO ösztöndíj díjazottja a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje, aki a család támogatása és segítsége mellett végezhet tudományos kutatómunkát.

        Hirdetések

        2007-ben végzett a Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, ahol igen korán közelebbről megismerkedett a jelenlegi kutatómunkájának témájával. Miért éppen a belgyógyászatot, illetve a gyulladásos bélbetegségek témáját választotta?

        Az egyetemi éveim alatt döntöttem el, hogy a belgyógyászattal szeretnék foglalkozni, hatalmas szakág, logikus gondolkodást igényel, nem utolsósorban pedig betegközeli.

        Döntésemet jelentősen befolyásolta, hogy édesanyámnál 2000-ben diagnosztizáltak Crohn-betegséget, a gyulladásos bélbetegségek egyik  típusát. Szerettem volna megérteni a betegség mechanizmusát, megismerni a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket, a leghatékonyabb készítményt. Ő is nagyon sok mindent megkérdezett, és hajtott a kíváncsiság, szerettem volna minél részletesebb választ adni a számára.

        2004 óta komolyabban érdekel a gyulladásos bélbetegségek mechanizmusa, a tudományos diákköri munkám során, szakdolgozatomra készülve mentoraimnak, Nagy Ferenc és Molnár Tamás professzoroknak köszönhetően részt vehettem a Colorectalis munkacsoport tevékenységeiben. Részletesen megismerkedtem a kutatócsoport munkájával, a munkatársakkal, ami még inkább megerősített abban, hogy ez az én utam.

        A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás évente mintegy ezer új pácienst érint, többségük fiatal, 20-30 éves. Ebben a korban jelentkeznek először a tünetek, de ahogy beszélgettük önnel, gyermekeket is érint.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Így van,  hazánkban több mint 1000 gyermek érintett a gyulladásos bélbetegségekben, a tünetek megjelenése mégis a 20-30 éves korosztálynál a leggyakoribb. Az előfordulás szempontjából évekig vezetett a Crohn-betegség, de behozta lemaradását a  fekélyes vastagbélgyulladás.

        Milyen vizsgálati módszerekkel szűrik a betegséget?

        Ha a klinikai tünetek (hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, véres széklet, stb.) alapján felmerül a kóros állapot, a vérvételt követő lépés, hogy kizárják, hogy a tüneteket fertőzés okozta, majd képalkotó vizsgálatokat, így vastagbéltükrözést, gyomortükrözést, vékonybél röntgent, CT-vizsgálatot végeznek attól függően, melyik betegségről van szó, a tápcsatorna mely szakaszát érinti, illetve, hogy van-e valamilyen szövődmény. A szövettani analízist követően, az összes vizsgálati eredmény ismeretében áll fel a diagnózis, és ezek után indul el a kezelés.

        Az életmódbeli változások és a táplálkozás a felelős?

        A betegség kialakulására több hipotézis született. Leginkább valószínű, hogy  genetikai meghatározottság talaján valamilyen külső környezeti tényező hatására elindul a bél nyálkahártyájában egy gyulladásos folyamat, ami nem tud megállni. Valószínűleg a bél a saját flóráját idegenként ismeri fel. Külső környezeti tényező nagy valószínűséggel az „elnyugatiasodott” életmódból származik: a táplálkozás, tartósítószerek, túlzott gyermekkori higiénia és a dohányzás játszhatnak leginkább szerepet a betegség kialakulásában.. Ezzel kapcsolatban azonban még tartanak a kutatások – hangsúlyozza dr. Farkas Klaudia.

        A PhD-képzésem alatt az alapkutatást a bélbetegek vastagbeléből kivett biopsziás mintákon végeztem. Később  munkacsoportommal olyan székletből kimutatható markereket (noninvazív diagnosztika) kezdtünk el kutatni, amelyek előrejelezhetik a betegség fellángolását. Ez a vonal jelenleg is megmaradt.

        Mi áll a jelenlegi kutatómunkájuk középpontjában?

        Az érdeklődésünk fókuszában jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tartott biológiai terápia során fellépő hatásvesztés mechanizmusának feltérképezése áll – amelyet elismert a L’Oréal-UNESCO a Nőkért és a Tudományért ösztöndíj is. Az évek óta forgalomba levő készítmény alkalmazásánál, amely a gyulladásos bélbetegségek kezelésében alkalmazott többi készítményhez hasonlóan a gyulladásos folyamatba avatkozik be, az esetek mintegy 40 százalékánál fellép a hatásvesztés, ismét megjelennek a tünetek.

        Több nemzetközi és hazai kutatócsoport is foglalkozik a témával, itthon a mi tevékenységünk és elsősorban a Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinika aktív munkája révén szoros együttműködés alakult ki többi centrummal.

        Nálunk várhatóan 2-3 éven belül születhet  olyan eredmény, amely pontosabb képet ad a hatásvesztés mechanizmusáról.

        Jelenleg is vannak igazolt eredmények a hatásvesztés magyarázatára, de nem tudjuk pontosan, melyik betegnél fognak kiújulni a betegség tünetei, és kinél nem. A munkacsoport előbb említett kutatása, a noninvazív diagnosztika is segíthet a pontosabb meghatározásban, az előrejelzésben. Célunk összevetni a gyógyszer bélnyálkahártyában, a vérben és székletben mért koncentrációját a klinikai tünetekkel, a vérből kimutatható aktivitási markerekkel, és az endoszkópos vizsgálatok eredményeivel.

        Régóta foglalkozom ezzel a szakterülettel, és mégis azt tapasztalom, mindig van tanulnivalóm, a hazai és nemzetközi konferenciákon is kiderül, folyamatos a fejlődés.

        Mit jelent a díj önnek és a munkacsoportnak?

        Munkacsoportunk, az I. sz. Belgyógyászati Klinika egyik legaktívabb kutatócsoportja, jelenleg tizenegyen vagyunk a csoportban, minden résztvevőnek hálás vagyok, hiszen minden elért eredmény a közös munka eredménye. Mindenképpen a team-nek jár a díj, amely jelzésértékű, hogy az a munka, amit végzünk, elismerést kapott, és mindenképpen érdemes folytatni.

        Kinek köszönné meg az elismerést?

        A munkatársaimnak, a munkacsoportomnak, illetve a mentoraimnak, Nagy Ferenc és Molnár Tamás professzoroknak, és köszönöm a családomnak, hogy a féléves kisfiam, a gyermeknevelés mellett lehetőségem van tudományos munkát is végezni.

        Nők a tudományban

        Az idei díjazottak (dr. Farkas Klaudia mellett a szenior díjazott dr. Jeney Viktória) példája is mutatja, hogy a társadalomnak milyen nagy szüksége van a kiváló női tudósokra. Ehhez képest a tudomány világát még mindig a férfiak uralják: globális viszonylatban egy nőnek ma harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak, és a világ kutatóinak is csak 30%-a nő.

        Hazánkban lassan, de biztosan javulni látszik a helyzet, hiszen amíg 2010-ben doktori címet szerzők 46 százaléka volt nő, mostanra már éppen annyi nő vesz részt posztgraduális képzésben, mint férfi.

        Dr. Farkas Klaudia azt mondja, Szeged szerencsés helyzetben van, ezt mutatja az is, hogy ő a negyedik a díjazottak sorában az orostudomány területén.

         

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Tóth András, újságíró

        Képek forrása: L’Oréal-UNESCO ösztöndíj

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Stressz és hajhullás

        Vichy

        A hajhullás egy intő jel lehet arra, hogy ideje változtatni életvitelén! (x)

        Magán egészségközpont

        MTI

        Az integrált központban a legkorszerűbb diagnosztikai eszközök találhatóak meg.

        A kutatás egy jó értelemben vett játék...

        Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült a debreceni...

        A lakosság háromnegyede felajánlaná...

        Habár a szervadományozás hazai jogi szabályozása sokak számára nem ismert, a felnőtt lakosság háromnegyede bárkinek felajánlaná...

        Probiotikumok gyulladásos bélbetegségekre

        Tanulmányok szerint a probiotikumok enyhítik a gyulladásos bélbetegség tüneteit, és elősegítik a szervezet öngyógyító folyamatait.

        Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis...

        A fekélyes vastagbélgyulladás - colitis ulcerosa - a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája. Bármelyik életkorban jelentkezhet, de...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.