• Fiatal kutatók itthon és a nagyvilágban: Dr. Enyedi Balázs

        Szerző:
        WEBBeteg

        Junior Prima Díjat vehetett át magyar tudomány kategóriában Dr. Enyedi Balázs, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet tanársegédje, aki 2011 novembere óta a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center posztdoktori ösztöndíjasa. Jelenleg a hámszöveti sérülés biológiájával foglalkozó laborban dolgozik.

        Már diákkorodban is a természettudomány érdekelt? Olvastam, hogy a gimnáziumban speciális tagozaton tanultál. Mivel foglalkoztatok?

        Mindig is reál beállítottságú voltam, a matematika, fizika, kémia és a biológia voltak a kedvenc tárgyaim. Emiatt választottam az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium komplex természettudományi tagozatát, ahol ezeket a tárgyakat emelt szinten oktatták. Élveztem a gimnáziumi közeget, inspiráltak az osztálytársaim, valamint a tanulmányi versenyek, amelyekre a tanáraink alaposan felkészítettek minket.

        Egyenes út vezetett a Semmelweis Egyetemre?

        Az orvosi és kutatói pálya választását mind az érdeklődésem, mind pedig a családi példa inspirálta. Generációkon átívelő hagyomány családunkban az orvosi hivatás, így nem okozott komoly fejtörést a pályaválasztás. Igen, egyenes út vezetett a gimnázium után a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára.

        Jelenleg doktori ösztöndíjas vagy. Miért éppen Amerikát választottad? 2002-ben már jártál kint egy tanulmányúton Bethesdában, most pedig New Yorkban vagy ösztöndíjas.

        Szerencsésnek tartom magamat, hogy a laboratóriumi munkával már egyetemi éveim elején megismerkedhettem egy Amerikában eltöltött nyári tanulmányút során. Az NIH (National Institutes of Health) egyike a legnagyobb amerikai kutatással foglalkozó intézményeknek, így első kézből láthattam, hogyan zajlik a kutatás egy világszínvonalú helyen. Később az egyetem alatt, majd a doktori tanulmányaim során is alkalmam volt Európa számos országát végigjárni gyakorlatok, ösztöndíjak, kutatói csereprogramok kapcsán.

        Mit adott, mit ad neked Amerika? Milyen megítélése van ott a magyar kutatóknak?

        Látva a különbséget a két kontinens között, már akkor tudtam, hogy Amerikában szeretném a posztdoktori éveimet eltölteni. Ezen belül is New York városának örök forgataga, és az itt élők kifogyhatatlan ereje volt a legvonzóbb számomra. Szerencsére itt sokkal kevésbé számít a kor és a tapasztalat, hagyják, hogy a jó ötleteket bárki megvalósíthassa. Ez számos területen, de a kutatásban különösen fontos. Gátlások nélkül teheti fel bárki a kérdéseit, kevésbé számítanak a hierarchikus viszonyok.

        Ami a tudományos kérdésfelvetés itteni módját illeti, az az érzésem alakult ki, hogy sokkal nagyobb léptékben, bátrabban gondolkoznak. Nem könnyű ezt a mentalitást átvenni, de azt hiszem, érdemes rá törekedni. Mindennek megfelelően az sem jelent sokat itt, hogy ki, honnan származik, aki tehetséges, azt elismerik.

        „Ha hazatérek, egy saját labort szeretnék alapítani”

        A kutatási területed mindennapi szinten érinti az embereket. Hol tart a jelenlegi kutatás? Milyen érdekességről tudsz beszámolni az olvasóknak?

        Testfelszínünk mindössze 1 százalékát borítja bőr, a maradék 99 százalékot olyan nyálkahártyák fedik, amelyek felszínén folyadék található. A szájüregünktől kezdve az egész gyomor-bélrendszeren át a tüdőkig, ezeket a nyálkahártyákat folyamatosan mechanikus és környezetből származó irritáló hatások érik, amelyek apró hámsérüléseket okozhatnak. A fertőzések megelőzése érdekében a belső sebeket percek alatt fehérvérsejtek veszik körül, gyulladásos jellegű folyamat indul be, és a hámszövet igyekszik mihamarabb zárni a sérült felszínt. Ezen védekező folyamatok nélkül súlyos fertőzésveszélynek lennénk kitéve.

        Kutatásaink középpontjában azok a jelátviteli folyamatok állnak, amelyek a sérülést követően rövid időn belül lehetővé teszik a védekező mechanizmusok aktiválódását és a seb záródását. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy kizárólag a sérült sejtekből passzív módon felszabaduló molekulák indítják be ezeket a folyamatokat. Nem merült fel azonban eddig az a gondolat, hogy a sérülésen keresztül a külvilággal való érintkezés, vagyis a hámszövetet borító folyadék bejutása a szövetek közötti térbe indítaná be a gyulladásos folyamatot és a sebzáródást. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára kiválóan alkalmas a zebradánió nevű hal, mint modellállat, mivel embrionális korban hasonló hámszövet védi a külvilágtól, mint az előzőekben említett emberi belső nyálkahártyák. Édesvízi halként a zebradánió hasonlóan alacsony sótartalmú/ozmolaritású vízben él, mint amilyen összetételű például a szájüregünket és nyelőcsövünket borító nyál.

        További portrék


        Ismerje meg közelebbről a főorvost, a kutatóorvost, a gyógyszerészt! Betekintés a munkájukba, és ami azon túl van...
        Orvosok, kutatók munka közben és civilben>>

        Munkánk során bizonyítottuk, hogy a zebrahal farokúszójának sérülése csak akkor indítja be a védekező mechanizmusokat, ha a felszínt borító alacsony ozmolaritású folyadék bejut a szövetek közötti térbe, ahol megduzzasztja a sérülés közelében található sejteket. Ez a sejtduzzadás aktiválja azt a molekuláris kaszkádot, ami megindítja a sebzáródást, és a távolban lévő fehérvérsejteket a seb környékére irányítja.
        Ezt az eddig ismeretlen molekuláris mechanizmust a Nature Cell Biology című folyóiratban publikáltuk az elmúlt év során, a cikk első szerzője vagyok. Jelenleg azt próbáljuk megérteni, hogy a sejtduzzadás pontosan milyen mechanizmussal aktiválja a gyulladásos folyamatokat.

        Meddig maradsz kint? Mi a terved az ösztöndíj után?

        A jelenleg tartó munkámat le szeretném zárni, így még előreláthatólag 1-1,5 évet töltenék New Yorkban. Ezt követően haza szeretnék térni, és azzal a tudással, amit megszereztem, egy saját labort alapítani. Folytatni szeretném a zebrahalakon végzett kísérleteket, amivel én lehetnék az első, aki a Semmelweis Egyetemen meghonosítja ezt a máshol egyre népszerűbb modellállatot. Mindehhez jelentős anyagi forrásokra lesz szükség, így bízom benne, hogy a Magyarországon jelenleg elérhető kutatástámogatási rendszerek (pl. Lendület program) rendelkezésre állnak majd. Igyekszem ezen túlmenően kutatási támogatást nyerni nemzetközi programokon keresztül is, amihez azonban elengedhetetlen, hogy további publikációk szülessenek a posztdoktori munkámból. Ezen dolgozom jelenleg is.

        Mit jelent számodra a Junior Prima Díj? Milyen megítélése van a kutatók körében?

        Nagyon megtisztelő, hogy ebben a közismert díjban részesülhettem. A kutatói pálya szerencsés esetben is csak hónapok-évek küzdelmei és sikertelensége után hoz eredményt. Ritkán kapunk tehát visszajelzést arról, hogy jó úton haladunk. Egy ilyen rangos díj mindenképpen megerősít abban, hogy érdemes folytatni a munkát. Szakmai körökben az elismertséget a kutatási eredményeink és publikációink hozzák, egy ilyen díj inkább a külvilág számára jelzésértékű.

        Az egyik értékelő honlapon találkoztam a neveddel, mint oktató. Csupa ötösre értékeltek a hallgatók...

        Hallottam erről, jól esik a pozitív visszajelzés, bár nem feltétlenül ezt a honlapot tekintem mérvadó értékelési formának. Igaz, az intézeten belüli oktatással kapcsolatos hallgatói visszajelzések is pozitívak voltak mind a német, mind a magyar nyelven tartott gyakorlataim alapján. Amerikában klasszikus értelemben véve nem oktatok, de gyakran jönnek hozzánk hallgatók a laborba néhány hónapos gyakorlatra, és mindig úgy alakul, hogy én foglalkozom velük a legtöbbet.

        Szeretek oktatni, főleg akkor, ha tényleg érdeklődőek a tanítványok, és látom azt, hogy van értelme a befektetett energiának. Az egyetemi oktatást szívesen folytatnám a jövőben is, amennyiben össze tudom egyeztetni a kutatási tevékenységemmel, melyet továbbra is életem fő hivatásának és kihívásának tekintek.

        Végül egy kérdés azzal kapcsolatban, mi a hobbid, mivel töltöd a szabadidődet?

        Igyekszem minél többet utazni, a világot járni, ha tehetem. Szeretek síelni, teniszezni, vitorlázni, és ha kiszabadulok a városból, túrázni, hegyet mászni.

        Gyakran járok múzeumokba, koncertekre, amire kiváló lehetőséget ad New York. Hiányzik viszont a magyar színházi élet, amikor otthon vagyok, igyekszem bepótolni a lemaradásomat.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Veseátültetés - Négy éve élvonalban a Semmelweis Egyetem

        Az egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája áll az első helyen a nem élődonoros veseátültetések számát tekintve az Eurotransplant nyolc tagországa között.

        Egészségügyi szobát adtak át az Elméleti Orvostudományi Központban

        Az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) az őszi szemeszter elejétől elérhető az új egészségügyi szoba, melynek működtetését a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete (BOE) vállalta.

        Átadták az ország első ritka betegeket kezelő fekvőbeteg-osztályát

        Magyarországon elsőként alakítottak ki fekvőbeteg-ellátóhelyet ritka betegségekkel élők számára a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében.

        Az egészségtudatosságra nevel a Semmelweis Egészségverseny

        Második alkalommal szervezték meg a középiskolásoknak szóló Semmelweis Egészségverseny döntőjét, amelynek március végén a Semmelweis Egyetem adott otthont. A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumból három csapat is indult, és az ÖKO-Párt nyert.

        Influenza - Látogatási tilalmat rendeltek el a Semmelweis Egyetem összes klinikáján

        A járványügyi helyzetre tekintettel a Semmelweis Egyetem valamennyi klinikáján keddtől látogatási tilalmat rendelt el Szél Ágoston rektor - közölte az intézmény az MTI-vel.

        Fiatal kutatók itthon és a nagyvilágban: Dr. Bödör Csaba

        Junior Prima Díjat vehetett át magyar tudomány kategóriában a 32 éves Dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, akinek publikációja bekerült a Nature Genetics című nemzetközi szakfolyóiratba.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA