Dr. Sarkadi István: a két legmellőzöttebb probléma a fogkő és a fogászati góc

Novemberben van a fogászati hónap, jó apropó ennek kapcsán felkeresni fogorvosunkat, de tegyük hozzá, nem csak a fogazat, hanem az egész száj, így az ajak, a szájpadlás vagy éppen a nyelv vizsgálata is fontos, különös tekintettel a szájüregi rákok gyakoriságának növekedésére. Dr. Sarkadi István hódmezővásárhelyi fogszakorvosnál jártunk.

Hol és miként kezdte a pályáját?

Debrecenben születtem. Szüleim is orvosok, édesapám pszichiáter, édesanyámnak Békéscsabán volt fogorvosi rendelője. Egyben biztos voltam, hogy nem akarok fogorvos lenni, mert láttam, hogy édesanyám reggeltől estig a fogorvosi szék mellett állt, mentálisan és fizikálisan is fáradt volt a nap végére. Az orvosi pálya azonban vonzott, különösen a sebészet, ebben képzeltem el a jövőmet.

1996-ban végeztem a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, majd rezidens lettem a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Általános Sebészeti Osztályán. De mit hoz az élet: a sebészeti szakvizsga helyett mégis a fogorvoslás felé vettem az irányt, csatlakozva a családi vállalkozáshoz, 2002-ben letettem a fog-és szájbetegségek szakvizsgát, édesanyám volt a tanárom és a mentorom. Erre ma már nincs lehetőség, mindenképpen a Fogorvosi Karon kell végezni, én voltam az utolsó, aki ilyen keretek között tanulhatott és vizsgázhatott.

A feleségemmel az egyetemen ismerkedtem meg, ő fogorvosként végzett Szegeden, majd 1997-ben Hódmezővásárhelyre költöztünk, itt vásároltuk meg ezt a házat, itt van a rendelőnk is. Apósom és a sógorom fogtechnikus.

Úgy érzem, értelmes lépés volt édesanyám szakmáját választani, majd belépni a családi vállalkozásba, minthogy sebész maradjak.

Mi az Ön feladata a teamben?

Én képviselem az általános orvosi-sebészi vonalat. Főbb területem a tömések, gyökérkezelések, hidak, pótlások készítése, implantáció, ambuláns szájsebészet.

Milyen a magyarok fogazata? Mi a leggyakoribb probléma?

A nők fogazata sokszor a terhességgel, illetve azt követően a szoptatás során, a hormonális változások miatt sokat romolhat, a férfiak többsége pedig számtalanszor csak az utolsó pillanatban jön, amikor már fáj a foga. Szerencsére a fiatal korosztálynál megmutatkozik egyfajta trend, fontos számukra az egészséges, szép fogsor.

A két legmellőzöttebb probléma a fogkő és a fogászati góc. A fogak felületére rakódó fogkő hatására begyullad az íny, ettől vérzik, sorvad, ezt követően pedig elindulhat a csont sorvadása is. Sok esetben látható a fogkő, de vannak rejtett íny alatti részek is, így nem is gondolják a betegek, hogy a fogkő okozza a problémát.

A fogászati góc sokszor tünetmentes vagy tünetszegény, esetleg nem specifikus tüneteket okoz. Számos esetben szép lassan, alattomosan alakul ki a góc, viszont a baktériumok és méreganyagaik bekerülnek a véráramba, és máshol okozhatnak másodlagos betegségeket a szervezetben. Ilyenek lehetnek például a sokízületi gyulladás, pikkelysömör, krónikus vastagbél-gyulladás, allergiás betegségek, hajhullás – ezek mögött fogászati góc is megbújhat.

Az egyik betegünk poros közegben dolgozott, folyamatos kötőhártya-gyulladása volt, de hiába írtak fel a szemére cseppeket, műkönnyet, nem javult. Azután egy véletlenszerű fogászati szűrésünk és a fogászati panoráma röntgen kiderítette, hogy van egy gócos foga. A kezelést követően „érdekes” módon megszűnt a gyulladás a szemében. Fontos, hogy ilyen esetben is gondolni kell rejtett fogászati gócra.

Nem tanulnak erről az orvosi egyetemen?

Dehogynem. A góc lényegében egy olyan gyulladás, ami nem, vagy alig okoz panaszt, de sajnos állandóan foglalkoztatja az immunrendszert, mérgezi a szervezetet. Amennyiben valóban a góc a hibás, annak kezelése, eltávolítása következtében az alapbetegség a legtöbb esetben javul vagy tünetmentessé válik. Van rá példa, amikor sokkal bonyolultabb vizsgálatokra küldik el a szakorvosok a betegeket, holott egy fogászati szűrés és röntgen fényt deríthet mögöttes problémákra.

Mi változott a szakmájában az elmúlt több mint tíz évben?

Most voltam egy háromnapos szimpóziumon, ahol kiderült, teljesen felfordulni látszik a fogorvoslás a digitális technika térnyerésével.
A pontos diagnózis felállítása érdekében ma már úgynevezett orál kamerát használunk. A szájba vezethető, speciális kamerának köszönhetően láthatóvá válik a páciens teljes fogsora, a legnagyobb elváltozásoktól a legapróbb részletekig. A képernyőn keresztül ezt a páciens is megnézheti, ha szeretné.
Fontos eszköz lehet az orál kamera korona vagy híd készítésénél is. Ez a terület egyébként lassan nélkülözni fogja a fogtechnikus munkáját, van ahol teljesen digitalizált a mintavétel, a tervezés, sőt, a 3D-s nyomtatók terjedésével már a „kézimunka” is feleslegessé válik. Ez a betegnek is hasznos lehet a gyorsabb és precízebb kivitelezés miatt.

Vita tárgya még ma is az amalgám tömés, amely a higany miatt okozhat mérgezést. Ahogy az állapotfelmérésből látta, nekem is van több ilyen tömésem. Cseréljem? Meghagyjam?

Meg kellene nézni, milyen a higanynak a nyálban oldódási képessége. Mi 15 éve nem használunk amalgámot, de ez nem azt jelenti, hogy rossz, mert ha funkcionál és nem okoz problémát, nem feltétlenül szükséges a csere például fogszínű tömésre. Egyes vélekedések szerint az amalgám tovább tart – pláne a nagyon lyukas fogban –, mint a fogszínű, kompozit tömés.

Amennyiben elégtelen a tömés állapota, vagy ha bizonyítottan amalgám okozta egészségkárosodástól szenved a páciens, akkor mindenképpen megfontolandó a töméscsere.

Több páciens jelentkezik Önöknél most, a novemberi fogászati hónap kapcsán?

Általában kevesen tudnak erről, nem kap kellő nyilvánosságot, pedig félévente, évente nagyon fontos lenne elmenni a fogászati állapotfelmérésre, ez a magánrendeléseken is ingyenes.

Mi minden évben kiküldünk egy SMS-t azoknak a pácienseinknek, akiknél esedékes lenne a kontroll. Élnek is a lehetőséggel. A novemberi fogászati hónap kapcsán pedig hírlevelet küldtünk ki. Fontos a kapcsolat, a kommunikáció.

Talán azért is hanyagoljuk a fogászati szűrést, mert még mindig bennünk van a félsz, nem szeretjük, ha a szánkban turkálnak...

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nyugodt körülményeket teremtsünk, az egyik rendelőt zöldre, a másikat sárgára festettük, természetfilmeket nézhet a páciens a kezelés alatt, levendula illatosítót használunk, mert hiszünk abban, hogy megfelelő illattal tudat alatt hatással leszünk a betegek érzelmi állapotára, hangulatára.

A képernyőn is a zöld szín dominál, sőt, az ön fehér ingén is zöld csíkok vannak.

Az egészség színeként is emlegetik, a nyugalom, pihenés, elmélkedés színe. Kihat az ember hangulatára, megnyugtatja, ellazítja, bár túlzásba sem szabad vinni, ezért sem teljesen zöld például a munkaruhánk.

Egy korábbi cikkben foglalkoztunk a hallássérültekkel, akik nehezen kommunikálnak az orvosnál, különösen a fogorvosnál, mert a maszk eltakarja az orvos száját, arcát, megöli a mimikát.

Várjon, mutatok valamit. Mi évek óta ezt az átlátszó maszkot használjuk, a gyerekek viccesen hegesztő álarcnak nevezik. Előnye, hogy úgy véd, hogy látszik az egész arcunk, a szánk, a mosolyunk, ez különösen fontos a gyerekeknél. Nagyon lényeges elem a nyelvi- és metakommunikáció, illetve a megjelenés szempontjából.

Az egyik napilapban megjelent listában nem szerepel a hiányszakmák között a fogorvosi. Aneszteziológusból és intenzív terápiás szakorvosból van itthon a legkevesebb. Mi a helyzet az önök szakterületével?

Hasonló a helyzetünk, mint a háziorvosoké. A kisebb településeken alig van szakorvos, Sopronban pedig majdnem minden sarkon van egy, ezért ott lényegesen drágábban dolgoznak, mint itt Hódmezővásárhelyen, ahol egyébként 45 ezer emberre közel 40 fogorvos jut.

Sopron és környéke főként az Ausztriából érkező betegek miatt fontos, ott dübörög a fogászati turizmus. Hódmezővásárhelyen, a román és a szerb határ közelsége mit eredményez?

Nem jellemző a külföldiek jelenléte, a románok általában otthon keresnek fogorvost, mert az olcsóbb. Inkább az figyelhető meg egyre inkább, hogy a Nyugat-Európában munkát vállaló fiatal, 20-40 éves korosztály akkor csináltatja meg a fogát, ha hazalátogatnak. Sok ilyen páciensünk van. Olcsóbban dolgozunk, mint külföldön és sok esetben minőségibb munkát is végzünk. Van olyan angol fogorvos például, aki nem készít röntgent a gyökérkezelést követően, holott ez alapvető.

Nem árulnak zsákbamacskát. Kint van az árlistájuk a váróterem falán. Ez mindenhol így van?

Nem jellemző, pedig az ÁNTSZ kötelezővé tette az árak feltüntetését. Mi a honlapon és a rendelőben is tájékoztatjuk a pácienseket.

Mi kapcsolja ki? Sportol valamit?

Gyerekkorom óta focizom versenyszerűen, az egyik helyi csapatot erősítem. Emellett teniszezem és fallabdázom is. Nagyon fontos a sport a családom életében. A feleségem és a lányom díjugratással foglalkoznak, a fiam kosarazik. Egy hosszú, fárasztó nap után, a fogorvosi szék mögül felállva igénylem a mozgást.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)