A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség. A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható. A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Magyaroroszágon évente mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetők, hogy a méhnyakrákszűrés bevezetése és kiépítése ellenére a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szűrés során már korai stádiumban is már jól felismerhető, illetve időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható. Cikkünk a hirdetés után folytatódik A méhnyakrák leggyakrabban 35-65 éves korú nők körében fordul elő, egyre gyakrabban figyelhető meg azonban fiatalabb korban is. A méhnyakrák kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított, ezen vírusok ugyanis a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutathatók. Gyakrabban fordul elő a méhnyakrák azokban a nőkben, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Ritkábban fordul elő ellenben apácák körében, illetve azokban a kultúrákban, ahol a férfiakat vallási okokból körülmetélik. További kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a legyengült immunrendszer, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése. Hogyan fejlődik ki a daganat?
Bár korai stádiumban a daganat csak elvétve okoz panaszokat, a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók olyan kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra ösztönöznek. Tünetek általában csak az előrehaladott, már nem gyógyítható elváltozásoknál jelentkeznek. A leggyakoribb tünet a bővebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkező vérzés. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínéről. A daganat növekedésével párhuzamosan már spontán vérzés is kialakulhat. Előrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel lép fel bűzös, gennyes, véres folyás.
A daganat növekedése során átterjed a környezetére, beszűrheti a hüvelyt, a méhtestet, a húgyhólyagot, a húgyvezetőket, a végbelet, a környező ereket és idegeket is. Az idegek érintettsége esetén deréktáji és alsó végtagi fájdalom alakul ki. A nyirokerek és visszerek összenyomása nemcsak alsó végtagi vizenyő, hanem alsóvégtagi mélyvénás thrombosis kialakulásához is vezethet. A húgyhólyagra való terjedés véres vizeléshez, vizelés közben érzett fájdalomhoz vezethet. A végbél érintettsége esetén görcsös fájdalom székletürítéskor, nehezített székelés, valamint véres székletürítés jelentkezhet. Amennyiben a daganat a húgyvezető(k)re terjed, veseelégtelenség is kialakulhat, amely sajnos a legtöbb esetben halálhoz vezet. Áttéképződés előrehaladott stádiumban jelentkezik: a tüdő, a máj, a csontok, valamint az agy a leggyakrabban érintett szerv. Emellett megjelennek a daganatos betegségek általános tünetei: fogyás, gyengeség, vérszegénység. (WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi)
|
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Belépés Kérdés feltevés SzakértőinkGyakori kérdések Nőgyógyászati problémák témában:
Hüvelyi folyások - Érdemes velük foglalkozni? Hogy előzhetem meg a hüvelygombát? Miért nem esek teherbe?