A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia

A cervikális (méhnyaki) diszplázia a méhnyak nyálkahártyasejtjeiben jelentkező elváltozás, amely rákelőző állapotnak számít. A diszplázia kifejezés a sejtek rendellenes megjelenését jelenti. A biopszia-szövetmintában látható rendellenesség mértékére és kiterjedésére korábban az enyhe, közepes vagy súlyos diszplázia kifejezéseket használták. Az utóbbi években ezt egy új rendszer váltotta fel.

Tények a cervikális diszpláziáról

• A HPV-fertőzés igen gyakori az általános népességben. Hogy egyes nőknél miért alakul ki a HPV-hez kapcsolódó diszplázia és méhnyakrák, míg másoknál nem, azért valószínűleg az immunvédekezés gyengesége tehető felelőssé.
• A méhnyakdiszplázia jellemzően nem jár semmilyen tünettel vagy panasszal
• A cervikális diszpláziát a méhnyakból vett biopszia segítségével diagnosztizálják
• A kezelés – szükség esetén – magában foglalja a kóros terület ablációját (megsemmisítését) vagy eltávolítását
• Ma már létezik védőoltás a diszplázia és méhnyakrák kialakulásával összefüggésbe hozható 9 leggyakoribb HPV-típus ellen is (ez a 9-komponensű oltóanyag!)

Mi a cervikális diszplázia?

A cervikális diszplázia a méhnyakrákot megelőző állapotot jelenti, amely a nőgyógyászati kenet egyedi sejtjeinek (citológiai változások) vagy a szöveti biopsziák (szövettani változások) mikroszkóp alatt történő vizsgálatakor tapasztalt látható változásait jelenti. A nőgyógyászati szűréseken alkalmazott PAP teszt a felületi sejtek normalitását vagy abnormalitását vizsgálja, de csak szűrővizsgálat, diagnózist nem ad, az csak szöveti biopsziából állapítható meg.

Mi okozza a cervikális diszpláziát?

A cervikális diszplázia bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a 25-35 év közötti nőknél jelentkezik.

A cervikális diszplázia általában a HPV (humán papillomavírus) fertőzés következtében alakul ki. Noha a HPV-nek több mint 100 típusa ismert, csak egy bizonyos alcsoportja, a magas kockázatú (hihg risk) a felelős a női genitális szervek nyálkahártyájának fertőzéséért. A HPV gyakori fertőzés, mely leginkább szexuális érintkezés útján terjed. A legtöbb fertőzés fiatal nőknél fordul elő, mely tünetmentes és hosszú távú következmények nélkül spontán megszűnik. A HPV-fertőzés átlagos hossza a fiatal nők estén 3-6 hónap. A HPV-fertőzés kockázatát növeli a:

• korai szexuális élet
• több szexpartner
• olyan szexpartner, akinek több szexpartnere volt

Egyes HPV-fertőzések ahelyett, hogy elmúlnának, hosszabb ideig fennállnak, és annak oka, hogy egyes nőknél a fertőzés miért nem szűnik meg, ma még nem teljesen tisztázott. A fertőzés fennállását befolyásoló tényezők a következők:

• előrehaladott életkor
• a fertőzés időtartama

Az elhúzódó HPV-fertőzés szerepet játszik a genitális szemölcsök, a méhnyak rákelőző elváltozásainak (diszplázia), valamint a méhnyakrák kialakulásában. A genitáliákat megfertőző HPV-típusok közül egyesek tipikusan nemi szemölcsöket vagy enyhe diszpláziát (pl.: HPV-6, HPV-11) okoznak, míg más, úgynevezett magas kockázatú HPV-típusok szorosan összefüggnek a súlyos diszpláziával és a méhnyakrákkal (pl.: HPV-16, HPV-18).

Noha sok esetben a cervikális diszplázia vagy a méhnyakrák kialakulása HPV-fertőzés következménye, nem minden HPV-fertőzött nőnél alakulnak ki ezek a betegségek. Növeli a diszplázia és méhnyakrák kialakulásának kockázatát a:

• 18 éves kor előtt megkezdett szexuális élet
• 16 éves kor előtti szülés
• Mivel a HPV-fertőzés elsősorban nemi úton terjed, a betegség kockázata a nemi partnerek számának növekedésével arányosan nő
• Az immunrendszert elnyomó gyógyszer vagy betegség
• Dohányzás
• Több gyermek szülése
• Orális fogamzásgátló 5 évnél tovább tartó alkalmazása
• Alacsony folsavszint

Bővebben A HPV okozta nemi fertőzésekről

Bővebben Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?

Hogyan ismerhető fel?

A cervikális diszplázia nem okoz jellemző tünetet vagy panaszt, ezért is fontos a korai diagnózis és kezelés érdekében a rendszeres rákszűrésen való részvétel! A leggyakrabban előforduló tünetek a következők:

• nemi szemölcsök
• abnormális vérzés
• nemi aktus utáni pecsételő vérzés
• hüvelyfolyás
• derékfájdalom

Hogyan diagnosztizálják a cervikális diszpláziát?

A cervikális diszplázia és a méhnyakrák általában több év alatt alakul ki, ezért a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen a korai rákelőző állapotok felismerése és kezelése szempontjából.

A diagnózis az úgynevezett PAP-teszt kenetvétellel történik, melyen a méhnyak sejtjeinek elváltozását az alábbiak alapján kategorizálják:

• ASCUS (atypical squamous cells of uncertain significance) – ismeretlen eredetű, atípusos laphámsejt elváltozás
• LSIL (low grade squamosus laesio) enyhe fokú hámsejt eltérést jelent a méhszájon, azaz a méhnyak sejtjei mikroszkóp alatti vizsgálat estén enyhén rendellenesek
• HSIL (high grade squamous intraepithelial lesion) súlyos fokú hámsejt eltérés
• Malignus – valószínűleg rákos elváltozás

Amennyiben a teszt abnormális sejteket vagy cervikális diszpláziát mutat, a tesztet meg kell ismételni. Előfordulhat, hogy biopsziára van szükség az eredmény megerősítésére, illetve további vizsgálatokra, melyek lehetnek:

• kolposzkópia – a méhszáj megtekintése mikroszkóppal

• konizáció – kimetszés szikével

• HPV teszt - a nagy kockázatú vírus-típusok kiszűrésére

• LEEP - kimetszés elektromos kaccsal

A CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia), azaz méhnyak diszplázia méhnyak biopszia vagy a méhnyak műtéti úton történő eltávolítása során felállított patológiai diagnózis. Három stádiuma létezik, a legsúlyosabb formája (CIN III) egyértelműen rákelőző állapotnak tekinthető:

• CIN I – Enyhe diszplázia, melyben a rendellenes sejtek a méhnyak nyálkahártya bazális harmadát érintik, és spontán is meggyógyulhat
• CIN II – Középsúlyos diszplázia, ahol a sejtelváltozás a méhnyak nyálkahártyájának kétharmadát érinti
• CIN III – Súlyos-karcinogén diszplázia, melyben a kóros elváltozás a hám több mint kétharmadában megtalálható.

Kezelési lehetőségek

A kezelés módja a diszplázia mértékétől függ. Az enyhe diszplázia (LSIL vagy CIN I) kezelés nélkül, magától is meggyógyulhat. Fontos azonban a rendszeres kontrollszűrésen való részvétel félévente. Amennyiben a diszplázia súlyosbodik, kezelésre van szükség.

A középsúlyos vagy súlyos diszplázia kezelése az alábbi eljárásokat tartalmazhatja:

• Krioterápia - Az abnormális sejtek lefagyasztása dinitrogén-oxid segítségével. Az eljárás nem javasolt, ha az eltérés nagyobb területen vagy előrehaladottabb állapotban van. A beavatkozás után hetekig jelentős vizes hüvelyfolyást tapasztalhat. A komplikációk ritkák, ezek közé tartozik a méhnyak sztenózis (szűkület) és a késleltetett vérzés.
• Szén-dioxid lézer fotoabláció – Ez a lézer terápia a koherens fény láthatatlan sugarait használja az abnormális szövetek elpárologtatására. A kezelést megelőzően helyi érzéstelenítést alkalmaznak. A beavatkozást követően néhány hétig hüvelyfolyás és pecsételő vérzés jelentkezhet. A szövődmények aránya nagyon alacsony, ezek közé tartozik a méhnyak sztenózis és a késleltetett vérzés.
• Hideg késes (szikével végzett) konizáció (kúpkimetszés) – Egykor elsődleges kezelési eljárása volt a méhnyak diszpláziának, de ma már más eljárások felváltották. Ugyanakkor, ha az orvos kolposzkópiával nem tudja az egész területet megtekinteni, általában a kúp biopszia ajánlott. Abban az esetben is javasolt, ha további szövet mintavételre van szükség a diagnózis érdekében. Az eljárás szövődménye lehet posztoperatív vérzés vagy méhnyaki szűkület, mely zavarhatja a termékenységet és koraszülést is okozhat.
• LEEP (loop electrosurgical excision procedure) elektromos kacskonizáció/hurokkimetszés – Az eljárás során az abnormális szöveteket nagyfrekvenciás wolfram hurok segítségével metszik ki. A beavatkozás után hüvelyi folyás és pecsételő vérzés jelentkezhet. Szövődmény ritkán fordul elő, ez lehet méhnyaki szűkület, mely zavarhatja a termékenységet és koraszülést is okozhat. Ma ez a leggyakoribb formája a szövettani mintavételnek, ami az esetek egy jelentős részében egyúttal a teljes érintett terület eltávolítását is jelenti.
• Ritka esetben, súlyos, vagy ismételten jelentkező eltérés esetén hiszterektómiára lehet szükség, ez a méh műtéti úton történő eltávolítása.

Amennyiben diszpláziája volt, fontos az évenkénti rendszeres szűrésen való részvétel!

Mire számíthat a cervikális diszplázia diagnózisa után?

A korai diagnózis és a megfelelő kezelés a diszplázia legtöbb esetét gyógyítja.

Az enyhe diszplázia (CIN I) gyakran spontán, kezelés nélkül magától meggyógyul, de rendszeres kontrollvizsgálatra van szükség. Ugyanakkor meg van a kockázata, hogy a kezelést követően kiújul a diszplázia, ami újabb kezelést igényel. Kezelés hiányában a súlyos diszplázia méhnyakrákká fejlődhet.

Mit tehet a megelőzés érdekében?

A HPV elleni védőoltás csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ajánlott a nemi élet megkezdését megelőzően beadatni, de később is érdemes!

A diszplázia kialakulásának kockázata az alábbi lépésekkel csökkenthető:

• Ne dohányozzon!
• Oltassa be magát HPV ellen (a leghatékonyabb 9-26 éves kor között, de későbbi életkorban is érdemes beadatni). Lehetőleg a 9-komponensű oltóanyagot válassza!
• Ne éljen nemi életet 18 éves kor előtt.
• Figyeljen a biztonságos szexre, használjon óvszert.
• Monogám nemi életet éljen.

Tovább Méhnyakrák - Kis figyelemmel megelőzhető

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Cs. K., fordító; Cervical Dysplasia (MedicineNet)
Orvos szerzőnk: Dr. Major Tamás, nőgyógyász, Nap Rendelő