• A méhnyakrák előjele: cervikális diszplázia

        Szerző:
        WEBBeteg

        A cervikális (méhnyaki) diszplázia a méhnyak nyálkahártyasejtjeiben jelentkező elváltozás, amely rákmegelőző állapotnak is tekinthető. A diszplázia kifejezés a sejtek rendellenes megjelenését jelenti. A biopszia-szövetmintában látható rendellenesség mértékére és kiterjedésére korábban az enyhe, közepes vagy súlyos diszplázia kifejezéseket használták. Az utóbbi években ezt egy új rendszer váltotta fel.

        Tények a cervikális diszpláziáról 

        • A HPV-fertőzés igen gyakori az általános népességben. Hogy egyes nőknél miért alakul ki a HPV-hez kapcsolódó diszplázia és méhnyakrák, míg másoknál nem, azért valószínűleg az immunvédekezés gyengesége tehető felelőssé.
        • A méhnyak diszplázia jellemzően nem jár semmilyen tünettel vagy panasszal
        • A cervikális diszpláziát a méhnyakból vett biopszia segítségével diagnosztizálják
        • A kezelés – szükség esetén – magában foglalja a kóros terület ablációját (megsemmisítését) vagy eltávolítását
        • Ma már létezik védőoltás a diszplázia és méhnyakrák kialakulásával összefüggésbe hozható 9 leggyakoribb HPV-típus ellen

        Bővebben Magyarországon is elérhető az új HPV elleni vakcina, amely 20%-kal hatékonyabb az elődjénél

        Mi a cervikális diszplázia?

        A cervikális diszplázia a méhnyakrákot megelőző állapotot jelenti, amely a nőgyógyászati kenet egyedi sejtjeinek (citológiai változások) vagy a szöveti biopsziák (szövettani változások) mikroszkóp alatt történő vizsgálatakor tapasztalt látható változásait jelenti. A nőgyógyászati szűréseken alkalmazott PAP teszt a felületi sejtek normalitását vagy abnormalitását vizsgálja, de csak szűrővizsgálat, diagnózist nem ad, az csak szöveti biopsziából állapítható meg. 

        Hirdetések
        A patológia szerepe a méhnyakrák megelőzésében
        Egészen különleges az a lehetőség, hogy a nőgyógyászati vizsgálat során egy egyszerű mintavevő eszközzel, minden fájdalom nélkül mód van olyan sejteknek a kinyerésére, melyek a meglehetősen gyakori HPV-fertőzést és annak következményét, a hámdiszpláziát tükrözik. A nőgyógyászati vizsgálat hátterében ott áll a teljes citopatológiai tudás és tapasztalat, ami a szűrővizsgálat eredményességének egyik legfontosabb eleme.

        A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

        Mi okozza a cervikális diszpláziát?

        A cervikális diszplázia bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a 25-35 év közötti nőknél jelentkezik.

        A cervikális diszplázia általában a HPV (humán papillomavírus) fertőzés következtében alakul ki. Noha a HPV-nek több mint 100 típusa ismert, csak egy bizonyos alcsoportja, a magas kockázatú (hihg risk) a felelős a női genitális szervek nyálkahártyájának fertőzéséért. A HPV gyakori fertőzés, mely leginkább szexuális érintkezés útján terjed. A legtöbb fertőzés fiatal nőknél fordul elő, mely tünetmentes és hosszú távú következmények nélkül spontán megszűnik. A HPV-fertőzés átlagos hossza a fiatal nők estén 3-6 hónap. A HPV-fertőzés kockázatát növeli a:

        • korai szexuális élet
        • több szexpartner
        • olyan szexpartner, akinek több szexpartnere volt

        Bővebben A HPV okozta nemi fertőzésekről

        Egyes HPV-fertőzések ahelyett, hogy elmúlnának, hosszabb ideig fennállnak, és annak oka, hogy egyes nőknél a fertőzés miért nem szűnik meg, ma még nem teljesen tisztázott. A fertőzés fennállását befolyásoló tényezők a következők:

        • előrehaladott életkor
        • a fertőzés időtartama

        Az elhúzódó HPV-fertőzés szerepet játszik a genitális szemölcsök, a méhnyak rákmegelőző elváltozásainak (diszplázia), valamint a méhnyakrák kialakulásában. A genitáliákat megfertőző HPV-típusok közül egyesek tipikusan nemi szemölcsöket vagy enyhe diszpláziát (pl.: HPV-6, HPV-11) okoznak, míg más, úgynevezett magas kockázatú HPV-típusok szorosan összefüggnek a súlyos diszpláziával és a méhnyakrákkal (pl.: HPV-16, HPV-18).

        Noha úgy tűnik, a cervikális diszplázia vagy a méhnyakrák kialakulását megelőzi a HPV-fertőzés, nem minden HPV-fertőzött nőnél alakulnak ki ezek a betegségek. Növeli a diszplázia és méhnyakrák kialakulásának kockázatát a:

        • 18 éves kor előtt megkezdett szexuális élet
        • 16 éves kor előtti szülés
        • Mivel a HPV-fertőzés elsősorban nemi úton terjed, a betegség kockázata a nemi partnerek számának növekedésével arányosan nő
        • Az immunrendszert elnyomó gyógyszer vagy betegség
        • Dohányzás
        • Több gyermek szülése
        • orális fogamzásgátló 5 évnél tovább tartó alkalmazása
        • Alacsony folsavszint

        Bővebben Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?

        Hogyan ismerhető fel?

        A cervikális diszplázia nem okoz jellemző tünetet vagy panaszt, ezért is fontos a korai diagnózis és kezelés érdekében a rendszeres rákszűrésen való részvétel! A leggyakrabban előforduló tünetek a következők:

        • nemi szemölcsök
        • abnormális vérzés
        • nemi aktus utáni pecsételő vérzés
        • hüvelyfolyás
        • derékfájdalom

        Hogyan diagnosztizálják a cervikális diszpláziát?

        A cervikális diszplázia és a méhnyakrák általában több év alatt alakul ki, ezért a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen a korai rákmegelőző állapotok felismerése és kezelése szempontjából.

        Súlyos diszplázia és gyermekvállalás
        Gyakori kérdések Nincsen még gyermekem, nagyon szeretnénk. P4, CIN III cytologia eredménnyel reménykedhetek benne, hogy legyen, vagy semmi esélyem rá? Vagy először jobb lenne a műtét előtt egy gyermeket szülnöm, és utána átesni a műtéten.

        Az orvos válasza

        A diagnózis az úgynevezett PAP-teszt kenetvétellel történik, melyen a méhnyak sejtjeinek elváltozását az alábbiak alapján kategorizálják:

        • ASCUS (atypical squamous cells of uncertain significance) – ismeretlen eredetű, atípusos laphámsejt elváltozás
        • LSIL (low grade squamosus laesio) enyhe fokú hámsejt eltérést jelent a méhszájon, azaz a méhnyak sejtjei mikroszkóp alatti vizsgálat estén enyhén rendellenesek
        • HSIL (high grade squamous intraepithelial lesion) súlyos fokú hámsejt eltérés 
        • Malignus – valószínűleg rákos elváltozás

        Amennyiben a teszt abnormális sejteket vagy cervikális diszpláziát mutat, a tesztet meg kell ismételni. Előfordulhat, hogy biopsziára van szükség az eredmény megerősítésére, illetve további vizsgálatokra, melyek lehetnek:

        • kolposzkópia – a méhszáj megtekintése mikroszkóppal
        • konizáció – kimetszés szikével
        • HPV teszt - a nagy kockázatú vírus-típusok kiszűrésére
        • LEEP  - kimetszés elektromos kaccsal

        CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia), azaz méhnyak diszplázia méhnyak biopszia vagy a méhnyak műtéti úton történő eltávolítása során felállított patológiai diagnózis. Három stádiuma létezik, a legsúlyosabb formája (CIN III) egyértelműen rákmegelőző állapotnak tekinthető:

        • CIN I – Enyhe diszplázia, melyben a rendellenes sejtek a méhnyak nyálkahártya bazális harmadát érintik, és spontán is meggyógyulhat
        • CIN II – Középsúlyos diszplázia, ahol a sejtelváltozás a méhnyak nyálkahártyájának kétharmadát érinti
        • CIN III – Súlyos-karcinogén diszplázia, melyben a kóros elváltozás a hám több mint kétharmadában megtalálható.

        Kezelési lehetőségek

        A kezelés módja a diszplázia mértékétől függ. Az enyhe diszplázia (LSIL vagy CIN I) kezelés nélkül, magától is meggyógyulhat. Fontos azonban a rendszeres kontrollszűrésen való részvétel félévente. Amennyiben a diszplázia súlyosbodik, kezelésre van szükség.

        Minden nőnek javasolt beadatni a HPV elleni oltást
        HPV elleni védőoltás szexuálisan aktív nők számára is adható, sőt a HPV elleni oltás minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott, mivel minden nemi életet élő nő ki van téve a daganatkeltő HPV-vel történő fertőzés és újrafertőzés veszélyének.

        A HPV elleni védőoltás

        A középsúlyos vagy súlyos diszplázia kezelése az alábbi eljárásokat tartalmazhatja:

        • Krioterápia - Az abnormális sejtek lefagyasztása dinitrogén-oxid segítségével. Az eljárás nem javasolt, ha az eltérés nagyobb területen vagy előrehaladottabb állapotban van. A beavatkozás után hetekig jelentős vizes hüvelyfolyást tapasztalhat. A komplikációk ritkák, ezek közé tartozik a méhnyak sztenózis (szűkület) és a késleltetett vérzés.
        • Szén-dioxid lézer fotoabláció – Ez a lézer terápia a koherens fény láthatatlan sugarait használja az abnormális szövetek elpárologtatására. A kezelést megelőzően helyi érzéstelenítést alkalmaznak. A beavatkozást követően néhány hétig hüvelyfolyás és pecsételő vérzés jelentkezhet. A szövődmények aránya nagyon alacsony, ezek közé tartozik a méhnyak sztenózis és a késleltetett vérzés.
        • Hideg késes (szikével végzett) konizáció (kúpkimetszés) – Egykor elsődleges kezelési eljárása volt a méhnyak diszpláziának, de ma már más eljárások felváltották. Ugyanakkor, ha az orvos kolposzkópiával nem tudja az egész területet megtekinteni, általában a kúp biopszia ajánlott. Abban az esetben is javasolt, ha további szövet mintavételre van szükség a diagnózis érdekében. Az eljárás szövődménye lehet posztoperatív vérzés vagy méhnyaki szűkület, mely zavarhatja a termékenységet és koraszülést is okozhat.
        • LEEP (loop electrosurgical excision procedure) elektromos kacskonizáció/hurokkimetszés – Az eljárás során az abnormális szöveteket nagyfrekvenciás wolfram hurok segítségével metszik ki. A beavatkozás után hüvelyi folyás és pecsételő vérzés jelentkezhet. Szövődmény ritkán fordul elő, ez lehet méhnyaki szűkület, mely zavarhatja a termékenységet és koraszülést is okozhat. Ma ez a leggyakoribb formája a szövettani mintavételnek, ami az esetek egy jelentős részében egyúttal a teljes érintett terület eltávolítását is jelenti.
        • Ritka esetben, súlyos, vagy ismételten jelentkező eltérés esetén  hiszterektómiára lehet szükség, ez a méh műtéti úton történő eltávolítása.  

        Amennyiben diszpláziája volt, fontos az évenkénti rendszeres szűrésen való részvétel!

        Mire számíthat a cervikális diszplázia diagnózisa után?

        A korai diagnózis és a megfelelő kezelés a diszplázia legtöbb esetét gyógyítja.

        Az enyhe diszplázia (CIN I) gyakran spontán, kezelés nélkül magától meggyógyul, de rendszeres kontrollvizsgálatra van szükség. Ugyanakkor meg van a kockázata, hogy a kezelést követően kiújul a diszplázia, ami újabb kezelést igényel. Kezelés hiányában a súlyos diszplázia méhnyakrákká fejlődhet.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mit tehet a megelőzés érdekében?

        A HPV elleni védőoltás a nemi élet megkezdését megelőzően beadva csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

        A diszplázia kialakulásának kockázata az alábbi lépésekkel csökkenthető:

        • Ne dohányozzon!
        • Oltassa be magát HPV ellen (a leghatékonyabb 9-26 éves kor között).
        • Ne éljen nemi életet 18 éves kor előtt.
        • Figyeljen a biztonságos szexre, használjon óvszert.
        • Monogám nemi életet éljen.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Cs. K., fordító;
         medicinenet.com
        Orvos szerzőnk: Dr. Major Tamás, nőgyógyász, www.naprendelo.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gabonaallergia

        Dr. Szigeti Nóra

        A tünetek kiváltásáért felelős gabonát kell kiiktatni az étrendből.

        Operációra várva

        Cs. K. fordító

        Hogyan segítsen gyermekének a műtéttől való félelme leküzdésében?

        A cervikális diszplázia természetes...

        A cervikális diszplázia a méhnyakrákot megelőző állapotot jelenti, melynek hagyományos kezelésénél a cél az abnormális sejtek és a...

        Vérzészavar a változókorban - Egy...

        Menopauzán a petefészekben zajló utolsó tüszőérés, és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját értjük. A női életnek ez a...

        HPV (humán papillomavírus) okozta nemi...

        A HPV-nek több mint 130 típusa ismert és ezek közel egyharmada nemi úton terjed. Leggyakrabban szexuális úton adódik át. A betegség már a...

        Meddőség - A lombikbébi kezelés

        Sokak életében néhány hónap alatt megérkezik az a kis csoda, amire manapság egyre több párnak akár éveket is várnia kell. A meddőség a...

        Petefészekciszták - Jó- és...

        A legtöbb fiatal vagy termékeny korban lévő nő esetében jelentkező petefészekciszta jóindulatú, a változókor után azonban sokkal...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Tekintse meg infografikánkat, és tudjon meg többet az ajakherpeszről!
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások