Az endometriózis és a teherbe esés lehetősége

A fogamzási problémákkal küszködő nők egyharmada endometriózistól szenved, aminek a legsúlyosabb szövődménye a meddőség. Szerencsére a legtöbb esetben végül a betegség ellenére is teherbe tudnak esni.

Az egészséges nők minden hónapban körülbelül 20-25 %-os eséllyel esnek teherbe. Az endometriózis enyhe eseteiben ez körülbelül 7-10 százalék. A súlyosabb elváltozásokkal, hegesedéssel járó endometriózis esetén, amikor lezárt petevezetők, petefészekben jelen lévő csokoládéciszták vannak, a terhesség spontán létrejötte rendkívül nehéz lehet kezelés nélkül. A jó hír, hogy a laparoszkópos műtét folyamán diagnosztizált, és egyben kezelt endometriózis esetében – bár végleges gyógyulásról nem beszélhetünk, de – van egy körülbelül 36 hónapos időszak, ami alatt 75 %-osra nő a terhesség esélye.

A terhesség kialakulásához egy fogamzóképes petesejtnek kell kijutnia a petefészekből, majd a petevezetéken keresztül a méhbe vándorolnia, ahol aztán a hímivarsejt megtermékenyíti, majd a megtermékenyített petesejt a méh falába ágyazódva elkezdhet növekedni.

Az endometriózis azonban gyakran olyan összenövéseket eredményezhet, ami a petesejtet a petefészekhez közel elakaszthatja. Gátolhatja továbbá a petevezető mozgását, így megakadályozhatja, hogy a petesejtet felszedje. Leggyakrabban az endometriózis azonban ennél komplexebb módon akadályozza a fogantatást.

Mindezen szövődmények ellenére sokszor a betegségben szenvedő nők is teherbe tudnak esni. Lehet, hogy ehhez egy kicsit hosszabb időre lesz szükség, de a legtöbb enyhe, mérsékelten súlyos endometriózisban szenvedő nők képesek a fogamzásra. A terhesség alatt a betegség tünetei megszűnnek.

Gyakran az orvosok a mielőbbi terhesség kihordását javasolják, mert a betegség idővel súlyosbodhat. Minél régebb óta áll fenn az endometriózis, annál nagyobb a valószínűsége a meddőség kialakulásának.

Bár a beágyazódott endometriális szövetben kialakulhat daganatos elfajulás, egyelőre nem mutatták ki a daganatos megbetegedés gyakoriságának növekedését endometriózis esetén. Jelenléte tehát nem fokozza a méhüregi, illetve a petefészekrák kockázatát.

Hogyan okoz az endometriózis meddőséget?

• Összenövések és hegesedés - Amikor a méhnyálkahártya nem a méhen belül helyezkedik el, hanem például egy másik szerv felszínén, a szervezet védekezésképpen hegszövettel veszi azt körbe. Ennek a következménye lesz a hegesedés, és a szervek közötti összenövés. Előfordulhat többek között a petefészkek és a petevezető közötti összenövés; emellett a szivárgó vér hatására egyéb szervek (pl. bélkacsok) is kitapadhatnak ide, emiatt ezek a szervek a megszokott helyzetükből elmozdulnak. A petefészek felszínén levő összenövések és hegesedés megnehezítheti a petesejt kijutását a petefészekből peteérés folyamán. A petevezető belfelszíne is hegesedhet, így a petesejt és a spermium nem tud a megfelelő helyre eljutni, és ha mégis bekövetkezik a megtermékenyítés, könnyebben alakulhat ki méhen kívüli terhesség is.

• Az immunrendszer szerepe - A spermium és a megtermékenyített petesejt az immunrendszer számára idegentestként van jelen a szervezetben. Normál működés esetén ezt egyéb folyamatok mintegy felülírják, így biztosítva a biztonságos fejlődést. Vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint az endometriózisban szenvedő nőknél nem működik megfelelően az immunrendszer, és megtámadja a megtermékenyített petesejtet is, így csökkentve a sikeres terhesség valószínűségét. Mindezek mellett kimutatták, hogy endometriózisban a hashártya által termelt folyadékban sokkal több a védekező sejt, így az „idegen anyag” jelenlétét a szervezet hamarabb felismeri, és támadásba lendül ellene.

• Fájdalmas együttlét - Az endometriózis egyik tünete lehet a szexuális együttlét alatti fájdalom, ami néha olyan mértékű lehet, hogy a nő sokszor elzárkózik a párkapcsolattól, és a teherbe esés esélye tovább csökken.

Tovább A női meddőség és lehetséges okai

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász