• Mindent a kómáról

        Szerző:
        WEBBeteg

        A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot. A kiváltó ok leggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke, vagy agytumor, ám a háttérben meghúzódó cukorbetegség vagy fertőzés is okozhatja.

        A kóma sürgős, mihamarabbi orvosi ellátást igénylő állapot, mivel az agyfunkciók fenntartásához azonnali cselekvés szükséges. Ilyen esetben általában vér-és agyvizsgálatot rendelnek el, hogy kiderítsék, mi okozta a problémát. Ez elengedhetetlen a megfelelő kezelés érdekében.

        Hirdetések

        A kóma ritkán tart néhány hétnél tovább. Azokat, akik ennél hosszabb ideig maradnak a tudattalan, eszméletvesztett állapotban, általában úgy jellemzik, mint vegetatív státuszú beteget. Azoknak a betegeknek, akik több mint egy évig vannak ebben a vegetatív állapotban, nagyon kicsi az esélyük az életbe való visszatérésre.

        A kóma jelei

        A kóma tipikus jelei a következők:

        • bezárt szemek,
        • végtagok mozgásának hiánya (kivéve a reflexmozgásokat),
        • fájdalmas beavatkozásra válaszreakció hiánya (kivéve a reflexmozgásokat).

        A kóma rendkívül súlyos állapot, azonnal hívjon mentőt!

        Okok

        Rengeteg kiváltó oka lehet a kómának, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

        • traumás agysérülés – a kóma leggyakoribb oka a közlekedési balesetek vagy erőszakos cselekedetek miatti sérülés;
        • stroke – az agyba irányuló véráramban bekövetkezett akut csökkenés és változás, a stroke is okozhat kómát;
        • cukorbetegség – a túl magas vércukorszint, mely hosszabb ideig magasan marad, vagy hirtelen nagyon leesik, szintén okozhat kómát;
        • oxigénhiány – akiket fulladásból mentettek meg, vagy szívinfarktus után újraélesztettek, nem biztos, hogy felébrednek, az agyban és a véráramban bekövetkezett oxigénhiányos állapot miatt;
        • fertőzés – az encephalitis (agyvelőgyulladás) és a meningitis (agyhártyagyulladás) olyan fertőzések, melyek gyulladást okoznak az agyban, a gerincagyban, vagy az agyat körülvevő szövetekben - mindkét fertőzés okozhat kómát súlyos esetekben;
        • mérgek – a túlzottan magas szén- monoxidnak való kitétel, illetve a drogtúladagolás is komoly agykárosodáshoz vagy kómához vezet.

        Teszt és diagnózis

        Mivel a kómában lévők nem tudják panaszaikat elmondani, az orvosoknak a fizikális vizsgálat, illetve a hozzátartozók elmondására kell támaszkodniuk. A következő kérdésekre számíthat:

        • A kóma hirtelen vagy fokozatosan következett be?
        • Megelőzte-e látásprobléma, szédülés, zsibbadtság?
        • Volt-e a betegnek cukorbetegsége vagy strokja?
        • Milyen gyógyszereket szedett?

        Fizikális vizsgálat

        Az orvos megvizsgálja a beteg reflexeit, pupilláját és a fájdalomingerre adott válaszreakcióját. Esetleg jéghideg vagy meleg vizet fecskendezhet a fülébe. Eszméletlen betegeknél ezek a vizsgálatok különféle reflexes szemmozgásokat idéznek elő, a tudattalan állapot okától függően.

        Laboratóriumi vizsgálat

        A laboratóriumi vizsgálat a következőkből áll:

        • teljes vérkép,
        • glükóz és májfunkció vizsgálat,
        • szén-monoxid mérgezés vizsgálata,
        • drogtúladagolás vizsgálata.

        Gerinccsapolással az orvos folyadékot vesz a gerincvelőből a további vizsgálatok elvégzéséhez. Az egész nem vesz igénybe többet 10 percnél.

        Agyvizsgálat

        CT: Az agysérülések vizsgálatához ez a legjobb eljárás, mivel a vérrögöket, vérömlenyeket is kimutatja.

        MRI:  A készülék a mágneses mezők és mikrohullámok segítségével ad képet az agyról. Ennek segítségével megkülönböztethetőek a sérült szövetek az épektől.

        EEG: Ez a készülék az agyban végbemenő elektromos aktivitást méri. A mérés során apró elektródákat helyeznek a beteg  koponyájára, melyek továbbítják az agy működési hullámait a gépnek. 

        Komplikációk

        A kóma általában néhány napig vagy hétig tart. Egyesek meggyógyulnak belőle, mások vagy vegetatív állapotba kerülnek vagy meghalnak. A kóma során fellépő komplikációk általában a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a felfekvéses fekély.

        Kezelés kóma esetén

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A kezelés során a legfontosabb a légzés és keringés fenntartása. Lélegeztető-gép használata, illetve infúzió általi folyadék- és véradás is gyakran szükséges. A beteg gyakran kap intravénásan még a véreredmények megérkezése előtt antibiotikumot, melynek a diabetikus sokk illetve az agyat veszélyeztető fertőzések megelőzése miatt van szükség.

        A terápia attól függ, mi okozta a kómát. Gyakran műtétre van szükség, hogy az agyat érő nyomást megszüntessék. Máskor viszont a háttérben meghúzódó cukorbetegség, vese- vagy májbetegség kezelése áll a terápia központjában.

        Egyes esetekben a kómát kiváltó ok elhárításával az állapot teljesen visszafordítható, és a beteg visszanyeri eszméletét. Abban az esetben azonban, ha az agyat súlyos sérülés érte, maradandó agykárosodással kell számolni, vagy azzal, hogy a beteg esetleg soha nem fog magához térni.
         

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító
         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

        A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

        Gyakori gyulladásos betegség növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát

        A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

        A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka hazánkban

        A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30 százalékkal magasabb ez a kockázat.

        A magas vérnyomás agyi szövődményei

        Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

        Mesterséges kóma: Mikor választják ezt az orvosok?

        Amikor az agy jelentős mértékben sérül, megduzzadhat, akárcsak a bokánk vagy térdünk egy komolyabb sérüléskor. Bármilyen szöveti sérülés a testben, függetlenül annak elhelyezkedésétől duzzanattal jár.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.