A végtagzsibbadás lehetséges okai

A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan.

Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, mivel bár gyakran nem található betegség a háttérben (a panasz sokszor pszichés eredetű), a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Idegrendszeri háttér

Érzészavarok

A zsibbadás tünet az érzészavarok csoportjába tartozik. Lényeges, hogy elkülönítsük az érzéskieséstől vagy az érzéscsökkenéstől, amikor valamilyen bőringert, például egy apró szúrást, a beteg nem érzékel, vagy lényegesen gyengébben érzékeli (hypaesthesia). A dysaesthesia olyan jelenség, mikor az inger által várhatóan okozott érzés más, kellemetlen jellegűvé válik, például gyenge nyomás az érintett terület nagyfokú fájdalmát váltja ki. Paraesthesiának nevezzük a spontán kóros érzéseket. A zsibbadás is ide tarozik.

A zsibbadás érzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat, köztük olyan alapbetegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák.

A tünetek egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni-illetve kesztyűszerű elrendeződés) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.

Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.

Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlászavar is állhat a háttérben.

A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szegmentális tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.

Mi válthatja ki a zsibbadást?

Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium és/vagy magnézium és/vagy kalcium szintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.

Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigyrendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és/vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).

Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany. Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. Szélütés is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.

A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.

A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.

A fenti felsorolás a zsibbadás érzésével kapcsolatos bizonytalanságok és a kiváltó betegségek nagy száma miatt csak szemelvényszerű, ám a szóba jövő körülményeket jól lefedi.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)