Milyen jelek utalhatnak csecsemőkori agykárosodásra?

A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon.

A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.

Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén?

A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás.

Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.

Mit lehet tudni az okokról?

Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg.

Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját.

Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián.

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.

Fontos megjegyzés!

A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások. A legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a baba állapotának felmérése és fejlesztése érdekében.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Cím: 1037, Budapest, Bokor utca 17-21.
Tel: +36 1 44 33 200