• Agyi eredetű bénulás - Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

        WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit
        Szerző:
        WEBBeteg

        Az agyi eredetű bénulások különféle kórokok következtében alakulnak ki, jellemzően az alsó, a felső, esetleg az összes végtag működéskiesésével járnak. Hátterükben leggyakrabban agyvérzés, agyi keringészavar, idegrendszeri gyulladások, az agy vírusfertőzései, rosszindulatú folyamatok vagy az agyat ért különféle traumák állnak.

        Hogyan működnek az izmok?

        Ahhoz, hogy egy-egy izmunkat működtetni tudjuk, bonyolult idegrendszeri struktúrák épsége szükséges. Igen leegyszerűsítve a működési elv a következő: agyunk szürkeállományából elindul a parancs, majd az üzenet villámgyorsan terjed lefelé a különféle idegpályákon. Kereszteződések és átkapcsolódások után elérkezik a végső végrehajtóhoz, az adott pálya által beidegzett izomcsoporthoz, mely végrehajtja a kívánt mozgást.

        Mitől függ a bénulás lokalizációja és súlyossága?

        Hogy a bénulás a test mely részén jelentkezik, az attól függ, hogy az agy mely területe érintett. Az úgynevezett somatomotoros kéregben az egész test izomcsoportjai reprezentálva vannak (ezt nevezi a szaknyelv motoros homunculusnak). Ahol a károsodás van, az oda vetülő izomcsoportok beidegzése, és ezáltal működése szenved zavart. Érdekességként említhető, hogy minél finomabb az adott mozgás, annál nagyobb agykérgi terület tartozik hozzá (legnagyobbak pl. a nyelv, a mutató- és a hüvelykujj kérgi reprezentációja).

        Hirdetések

        Az agykéregből az izmokhoz futó idegpályák részbeni kereszteződése magyarázza, hogy a motoros agykéreg bántalmai esetén sok esetben az ellenoldali végtag bénulásos tünetei súlyosabbak lehetnek.

        Vannak olyan izomcsoportok (pl. csípő, comb), melyek nemcsak egy, hanem mindkét oldali agyféltekéből kapnak beidegző rostokat, így ezek bénulása általában enyhébb fokú (a károsodás által nem érintett ellenoldalról futó rostok „kompenzálnak”).

        A bénulás leggyakoribb okai és kísérő tünetei

        Az agyi eredetű bénulások messze leggyakoribb oka a stroke: olyan agyi keringészavar, mely átmeneti vagy tartós funkciókárosodást okoz az érintett agyi területen. Eredetét tekintve, lehet vérzéses vagy úgynevezett iszkémiás forma. A vérzéses stroke-ot az agy szöveteit tápláló artériák sérülése, szakadása okozza; ilyenkor friss vér önti el az agyat, amely akár jelentős agyi nyomásfokozódást és életveszélyes állapotot is előidézhet. Emellett ilyenkor a sérülés miatt nem jut elegendő tápanyag és oxigén az ellátott területre, így az ott lévő idegsejtek működése is károsodik. Az iszkémiás stroke-ban valamilyen akadály (vérrög, szűkület) kerül az agyat tápláló (ritkábban az elvezető, vénás) erekbe, s emiatt alakul ki oxigénhiány, mely a funkciózavart okozza.

        A kialakult oxigénhiány elindította idegkárosodási folyamat sajnos csak igen rövid ideig, mintegy néhány óráig visszafordítható, ezért ha ezalatt nem kezdődik meg a szakszerű ellátás, maradandó elváltozások alakulhatnak ki.

        A stroke tünetei jellemzően hirtelen alakulnak ki:

        • féloldali zsibbadás, érzéketlenné válás,
        • az akaratlagos mozgás ügyetlensége,
        • a nyelv félrehúzódása,
        • társulhat beszédzavar, tudatzavar, szédülés, nyelészavar, 
        • súlyosabb esetben kóma, esetleg hirtelen halál.

        Perifériás izombénulást eredményezhetnek az agyat érintő különféle fertőzések, vírusos és bakteriális eredetű kórképek, melyek helyi gyulladást váltanak ki (encephalitis). Ilyenkor a kórokozók rendszerint a véráram útján, a vér-agy gátat átlépve kerülhetnek az agyszövetbe, vagy az agyhártyák gyulladását kísérheti ez a folyamat súlyos szövődményként. Az egyik leggyakoribb ilyen fertőzés a kullancsok által terjesztett kullancsencephalitis. A súlyos kísérő és általános tünetek (láz, aluszékonyság, fejfájás, szédülés, hányások) mellett az adott agykérgi terület reprezentációjának megfelelően jelentkezhet bénulás, ez a kullancsencephalitis esetén jellemzően a felső végtagok, a vállöv gyengeségével jár.

        Az agydaganatok szintén előidézhetnek különféle, lokalizációtól függő bénulásokat, természetesen egyéb tünetekkel (pl. szédülés, látászavar, aluszékonyság, fejfájás, hányás) karöltve.

        A bénulások diagnosztikája

        A leszálló idegpályák bárhol károsodhatnak (ideg-izom kapcsolódási pontnál, perifériás ideg területén, gerincvelőben és természetesen az agyban), így annak a kiderítése, hogy az adott bénulás éppen mely szakasz betegsége miatt alakult ki, többféle neurológiai és képalkotó, illetve elektrofiziológiai (ENG, EMG) vizsgálatot igényel.

        Sok esetben már az alapos neurológiai fizikális vizsgálat során tapasztalt eltérések (a bénulás jellege, pontos lokalizációja, az esetleges társuló tünetek) segíthetnek a vizsgáló orvosnak a lokalizáció feltérképezésében.

        Az agyi eredetű folyamatok diagnosztikájában elengedhetetlen szerepe van a különféle képalkotó módszereknek: koponya-CT, MRI-vizsgálat, stroke-gyanú esetén vérzésforrás vagy szűkület kutatása UH-os vizsgálattal, s minden bénulásos tünet esetén kiegészítve ezt számtalan vérvizsgálattal.

        Az agyi eredetű bénulást rendszerint az izmok fokozott tónusa kíséri (spazmus): a felső végtagok hajlítóizmai, a térdfeszítőben és a talphajlítóban. A tartós fizikai inaktivitást az izmok lassú sorvadása kísérheti.

        Kezelési lehetőségek

        Az alapbetegség kezelése mellett magát a bénulást is „gondozni” kell. A kiváltó októl függetlenül törekedni kell az izomzat sorvadásának minimalizálására: ha az aktív, akaratlagos mozgás nem működik, gyógytornász segítségével az ápoló családtagok könnyen elsajátíthatják azokat a mindennap, sőt, naponta többször ismétlendő gyakorlatsorokat, melyek átmozgatják az izmokat, javítva ezáltal azok vérellátását, oxigenizációját.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Olvasson tovább! Gyógytorna kezelések stroke után

        Az izomzat állapotától függően, gyógytornászok felügyeletével számos olyan stimulációs módszer végezhető (áramingerlés, gyógymasszázs, speciális eszközökkel végzett gyógytorna), mely az érintett végtag funkciójának helyreállítását célozza.

        A paretikus végtag sérülékenyebb, a sok esetben károsodott érzőfunkció miatt pedig ezek a sérülések nehezebben észrevehetők. Emiatt a bénult testrész naponta történő óvatos átvizsgálása elengedhetetlen a fertőzések, komolyabb károsodások megelőzése céljából. 

        Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fájdalmak sportolás után?

        WEBBeteg

        A masszázsfej segítségével a gélt közvetlenül a fájdalmas területre lehet felvinni. (x)

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex

        A Sclerosis Multiplex a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, idehaza kb. 8-10 ezer beteg él, a kórkép előfordulása a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

        Gyógytorna a neurológiai betegségekben: Mikor javasolt? Mikor tilos?

        Semmilyen neurológiai betegségben, beleértve a gerincbetegségek heveny fájdalommal járó szakaszát, nem tilos a gyógytorna, csak helyesen kell megválasztani a nehézségi fokot, időtartamot és a gyakorlatok mennyiségét (naponta többször rövid ideig).

        Az agydaganat tünetei és típusai

        Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

        Az agysorvadás okai és a betegek kilátásai

        Az agysorvadás nem egy egységes betegség, sokkal inkább egy tünet, melyet rendszerint képalkotó vizsgálatok alapján állapítanak meg. Lényegében az agyállomány szabad szemmel látható pusztulását jelzi.

        A gyógyíthatatlan Tay-Sachs-kór

        Ez az autoszomális recesszív módon öröklődő megbetegedés a kelet-európai zsidó közösségben a legelterjedtebb. Egyes adatok szerint e népcsoportban 28-30 emberből egy hordozza a hibás gént! A kórkép szomorú kimenetelű: bénulással, elbutulással, a látás és hallás elvesztésével és korai halállal jár.

        Lebénult a rémülettől - A pszichogén bénulás

        Szélsőségesen megterhelő, erős, hirtelen stresszhatás, az egyén feldolgozó- és tűrőképességét meghaladó pszichés feladat hatására az agy vészüzemmódba váltva lekapcsolhat bizonyos funkciókat, erre a lekapcsolásra utal a pszichiátria, amikor disszociatív zavaroknak nevezi ezeket a jelenségeket.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.