• A gépjárművezetési alkalmasság neurológiai szempontjai

        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        A gépjárművezetők egészségügyi alkalmasságát életkor, illetve az egyénnél fennálló betegségek ismeretében meghatározott időközönként vizsgálni szükséges. Vajon milyen neurológiai szempontok játszanak szerepet az engedélyezés során?

        Jelenlegi közleményemben csak az 1. alkalmassági csoport (101 kód) neurológiai vonatkozásával foglalkozom. E csoport alkalmasságának a megállapítása első fokon a háziorvosnál (és nem az illetékes szakorvosnál) történik.

        A jogszabály kimondja, hogy 1. alkalmassági csoport esetében a háziorvosnak bizonyos ideig egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

        • ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén,
        • rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris (nyaki) keringészavar fennállása esetén,
        • a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén.

        Az alkalmatlanság ideje viszont változó.

        A háziorvos a következő alkalmassági vizsgálatra előírt idő előtt is felszólíthatja a betegét, hogy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg. A háziorvos ezen döntését a tudomására jutott betegség gyanúja alapján hozhatja meg, illetve ha erre őt felszólítja a külön jogszabályban meghatározott esetekben:

        • bármely orvos vagy
        • az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.
        Hirdetések

        Mikor lehet szükség soron kívüli alkalmassági vizsgálatra?

        Törvényi háttér

        Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet 2015. március 31-i hatállyal módosította a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletet. Az új előírás szerint az 1. alkalmassági csoportba (101-es kód) kell sorolni az „A1”, „A2”, „A” korlátozott, a „B”, „B1” és „BE” kategóriába tartozó, a 2. alkalmassági csoportba (102-es kód) pedig a „C”, „C1”, „CE”, „C1E”, a „D”, „D1”, „DE” kombinált, a „D1E” és a „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezető vagy vezetni kívánó közúti járművezetőt. Nem változott viszont az a korábbi előírás, mely szerint a munkakörében gépjárművezetői státuszban foglalkoztatott személy - járművezetői kategóriától függetlenül - kizárólag 102-es kóddal vezethet járművet.

        Ha egy orvosnak (bármely betegellátásban részvevő orvosnak) tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél, azaz a háziorvosnál.

        Minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot a beteg háziorvosánál, ha az általa vizsgált személynél

        • pszichés problémát vagy annak maradványállapotát,
        • bármely eredetű tudatzavart,
        • epilepsziás tüneteket;
        • forgalomban való részvételt befolyásoló látás- vagy hallászavart;
        • a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát;
        • alkoholelvonó kezelést;
        • kábítószer-függőséget állapított meg.

        Egészségügyileg alkalmatlan minősítést kap az alkoholfüggő járművezető, illetve aki nem képes tartózkodni az egyidejű járművezetéstől és alkoholfogyasztástól.

        Minden esetben meg kell kérdezni a beteget, hogy van-e jogosítványa, és tájékoztatni kell őt arról, hogy a jogszabályban meghatározott ideig nem alkalmas a gépjármű vezetésére, valamint arról is, hogy köteles ezt jelenteni a háziorvosának, és hogy ha ezt eltitkolja, szabálysértésért felelősségre vonható. 

        Milyen esetekben dönt a neurológus?

        Első fokú alkalmassági csoport esetében a járművezetői egészségi alkalmasság neurológus   véleményezését követően a következő esetekben állapítható meg:

        Epilepsziás betegséget követően

        Az egészségi alkalmasság - évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett - akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.

        Még nem gyógyult epilepsziás kérelmező esetén

        Az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság az alábbiak szerint alakul:

        • idiopátiás generalizált epilepsziák: jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,
        • fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,
        • nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező, vagy tudati alterációval nem járó, ritka rohamok jelentkeznek: 1 év után
        • tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén: az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után állapítható meg.

        Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után

        6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben:

        • epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,
        • a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy
        • az epilepsziás roham lezajlott, továbbá az gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez.

        A jelenleg hatályos jogszabályok szerint epilepsziás jellegű roham esetében egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett (epilepszia gondozás), szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar klinikai formájáról az alkalmazott kezelés eredményességéről, és ezt közli a véleményt kérő háziorvossal.

        A szakorvos az érvényes jogszabályok ismeretében állást is foglalhat abban, hogy a gondozottja alkalmas-e gépjárművezetésre, valamint  a következő alkalmassági vizsgálat időpontjáról. A szakorvos meghatározza a beteg epilepsziájának a formáját, rohamfrekvenciáját, részletezi a beteg együttműködési készségét, az alkalmazott terápiát és annak hatékonyságát és meghatározza a betegség prognózisát. Ezen vélemény és az érvényes jogszabály pontos betartása alapján jelenleg Magyarországon a háziorvosnak kell eldönteni a beteg egészségügyi alkalmasságát gépjármű vezetéséhez.  

        (WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva főorvos, neurológus és gyermekneurológus szakorvos)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Dr. Szombathelyi Éva: Minden területen hasznos a relaxáció

        A Pro Sanitate-díjas dr. Szombathelyi Éva, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának klinikai szakpszichológusa 50 éve végzett az ELTE-n, 50 éve dolgozik a klinikán, és nyáron tartják az aranylakodalmukat. Életében sorsfordító volt 1968.

        Szigorítják a jogosítvány meghosszabbítását

        2018-ban jelentősen változnak a jogosítvány megszerzési és meghosszabbítási feltételei. Íme, a szigorítások.

        Szívbetegség és autóvezetés

        Az autóvezetés veszélyes üzem, szoktuk mondani, ugyanis saját magunkon és a velünk együtt utazón kívül a közlekedés többi résztvevője is veszélynek van kitéve, ha vétünk.

        Új térkép mutatja a 250 legfontosabb betegség közti kapcsolatokat

        A 250 legfontosabb betegség közti kapcsolatokat mutatja meg a Semmelweis Egyetem kutatói részvételével készült új térkép.

        Mit tehetünk a hőség okozta problémák elkerülése érdekében?

        A nagy hőség extrém megterhelést jelent a szervezet számára.

        Cukorbetegség: jogszabályok és lehetőségek

        Az utóbbi évtizedek forradalmi változást hoztak a cukorbetegek kezelésében, a vércukor-önellen­őrzés a mindennapok részévé vált. Magyarországon a legelterjedtebb inzulinkezelési formák vál­tozatlan ingyenessége mellett a biztosító 2012 óta az intenzív formában adott inzulinanalógok­nak nemcsak a bevezetését, de a kezelés fenntartását is bizonyos feltételekhez köti.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.