A gerincízületi gyulladások okai, tünetei

Az ízületi gyulladás lehet steril vagy fertőzéses eredetű. Nézzük meg részletesen, hogy mi okozhatja ezeket és milyen tüneteik lehetnek?

Az ízületeket - így a gerincízületek alkotóelemeit - érő gyulladás lehet úgynevezett steril (közvetlenül nem fertőzéses eredetű - ide tartozik a reaktív arthritis is, ahol főként gyomor-bélrendszeri vagy húgyúti fertőzés után lép fel az ízületi gyulladás, melyből élő kórokozó nem kimutatható), valamint véráram, közvetlen ráterjedés, esetleg műtét során az ízületbe, csontokba jutó, fertőző ágens (főként baktérium, esetleg vírus, gomba) okozta gyulladás.

A gerincoszlopunk nyaki szakaszának 7 csigolyája közül az alsó 5, valamint a háti szakaszt alkotó 12 és az ágyéki szakaszt alkotó 5 valódi csigolya szomszédaikkal 2-2 feszes ízülettel kapcsolódik, a csigolyatestek között rostporcos porckorongok találhatóak. A nyak első és második csigolyáinak kapcsolódása ettől eltérő: a második csigolya úgynevezett fognyúlványa az első csigolya elülső ívéhez belülről csatlakozik, ezt a nyúlványt hátul egy erős szalag is támasztja. A keresztcsontot és a farokcsontot alkotó csigolyák összecsontosodtak. A gerincoszlop felső végéhez a koponya, háti szakaszához a mellkast alkotva a bordák és a szegycsont illeszkedik, a keresztcsont két, oldalra néző, lapos felszíne a medencecsonttal ízesül (sacroiliacalis ízület). A kapcsolódó ízületeket egyenként és a gerincet egészében is erős szalagkészülék fogja össze.

Betegségek és tüneteik

Steril gerincízületi gyulladással járnak a spondylarthropathiák vagy szeronegatív spondarthritisek. Ide tartozik a spondylitis ankylopoetica, arthritis psoriatica, a reaktív arthritisek, gyulladásos bélbetegségekhez társult, valamint a nem differenciált spondarthritisek.

Közös jellemzőjük a hasonló genetikai háttér (HLA B27 antigén gyakori kimutathatósága), a sokszor hasonló klinikai és radiológiai elváltozások jelenléte. A tünetek 45 év alatt kezdődnek. A gyulladás az ínak, szalagok tapadási helyén kezdődik, majd csontosodással gyógyul, ez a folyamat vezet a mozgásszervi tünetek megjelenéséhez. A keresztcsonti és deréktáji fájdalom legtöbbször alattomosan kezdődik, a hajnali órákban ébresztheti a beteget. Indulhat egyik oldalon, akár fartájon, de rövid időn belül kétoldalivá, tartóssá válik. A fájdalom nem pihenésre, hanem mozgásra enyhül, és általában nemszteroid gyulladáscsökkentő kezelésre lényegesen javul. (Ezzel az úgynevezett gyulladásos jellegű derékfájdalommal ellentétben a mechanikus jellegű derékfájdalom jellemzően mozgás során jelentkezik, pihenésre csökken). A gyulladásos folyamat a háti–nyaki szakaszra terjedhet, steril spondylodiscitishez – a csigolyatestet–porckorongot érintő gyulladáshoz –, a gerinc–borda, borda–szegycsont ízesüléseket érintve a mellkasi légzőmozgás beszűküléséhez, merev gerinchez vezethet. A felsorolt kórképek tünettanát az adott betegség jellegétől függően az alábbiak színesíthetik: a sarokcsont, medence, térd körüli íntapadási helyek gyulladása (enthesitis), egyes kéz-, lábujjak kolbászujjszerű duzzanata (dactylitis), perifériás ízületek gyulladása (térd, boka stb.), bőrgyógyászati, szemészeti érintettség, gyulladásos bélbetegség tünetei, szövődményként szív-érrendszeri megbetegedések, tüdőfibrózis.

Míg a spondylarthropathiák a teljes gerincoszlopot, a rheumatoid arthritis jellemzően a nyaki gerinc ízületeit érintheti. A betegség lényegét képező, az ízületet súlyosan károsító szinoviális membrán gyulladása a felső két nyakcsigolya ízesüléseit és stabilitását biztosító képletek pusztulásához, atlantoaxialis subluxatiohoz vezethet. Ez a fognyúlvány elmozdulását jelenti a gerincvelő és az öreglyuk felé, életfontos idegi képletek nyomását, súlyos neurológiai károsodást okozva. Kezdeti tünetek a fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, hirtelen összeesés (drop attack).

A csigolyatestek, porckorongok, sőt a sacroiliacalis ízület gyulladásának (spondylitis, spondylodiscitis, sacroileitis) hátterében bakteriális vagy gombás fertőzés is állhat. Jellemző a körülírt, gyulladásos jellegű, éjszaka fokozódó fájdalom, a gerinc mozgásainak beszűkülése, a környező izmok feszülése (izomspasmus), általános tünetek jelentkezése (láz, rossz közérzet, fáradékonyság, étvágytalanság, éjjeli izzadás).

A folyamat a szomszédos csigolyák beroppanását okozhatja, továbbá a gerincet körülvevő szalagrendszerre, mellüregbe, hasüregbe terjedve a gerincvelő, illetve az egész szervezet érintettségéből adódó életveszélyes állapothoz vezethet.

Tovább A gerinc kopása, és a gerinccsigolyák egyéb betegségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Diána, reumatológus