• Csontlágyulás - Okok, tünetek és kezelés

        Szerző:
        WEBBeteg

        A csontlágyulás (osteomalacia (oszteomalácia)) a csontképződés folyamata során bekövetkezett mineralizációs zavar miatt alakul ki, vagyis a csontok ásványianyag-tartalma nem megfelelő. A betegség nem összekeverendő a csontritkulással (osteoporosis (oszteoporózis)), amely a már felépült csonttömeg szerves és szervetlen állományának fogyatkozásával, vagyis a csontsűrűség csökkenésével jár. A csontlágyulás az angolkór (rachitis) felnőttkorban jelentkező formája.

        A csontlágyulás okai

        A csontlágyulás leggyakoribb oka a D-vitamin-hiány. A D-vitamin fontos tápanyag, amely a kalcium  felszívódását (abszorpció) segíti. A D-vitamin a megfelelő csontképződéshez szükséges kalcium- és foszfátszint fenntartásában is részt vesz. A D-vitamin legjelentősebb része UV sugárzás hatására a bőrünkben képződik, kisebb hányadához bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával juthatunk hozzá. D-vitamint tartalmaznak például a halételek, a tej, a vaj és a tojássárgája.

        Ez is érdekelheti! A nélkülözhetetlen D-vitamin

        Hirdetések

        Tehát ha a D-vitamin-szint alacsony, az egyben azt is jelenti, hogy a csontok számára nem áll rendelkezésre elegendő kalcium, mely beléjük épülve szerkezetüket erősítené. Az alacsony D-vitamin-szint vagy hiányos táplálkozás következménye, vagy arra vezethető vissza, hogy az illető túl kevés időt tölt napfényen, ritkábban bizonyos bélbetegségek fennállása miatt akadályozott az egyes tápanyagok felszívódása. Ha valakinek műtéti úton eltávolították a gyomrának vagy vékonybelének egy részét, akkor a D-vitamin felvételével, illetve a tápanyagok feldolgozásával problémái lehetnek.

        A D-vitamin abszorpcióját (felszívódás) a következő betegségek befolyásolhatják:

        • Cöliákia: a bélnyálkahártya károsodásával jár és megakadályozhatja a fontos tápanyagok – többek között a D-vitamin – felszívódását
        • Daganatok bizonyos típusai, amelyek a D-vitamin feldolgozására vannak hatással
        • Vese- és májbetegségek: megzavarhatják a D-vitamin-anyagcserét.

        A foszfátban szegény étrend foszfáthiány kialakulásához vezethet, ami szintén oszteomaláciát okozhat.

        Ritkább, D-vitamintól független okok a csontlágyulás hátterében:

        • foszfátdiabétesz
        • renális tubuláris acidózis
        • hipofoszfatázia
        • Fanconi-szindróma
        • Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaik révén szintén vezethetnek csontlágyulás kialakulásához. Ilyen gyógyszerek például az antiepileptikumok (pl. a fenitoin vagy a fenobarbitál hatóanyag).

        A csontlágyulás tünetei

        Az osteomalaciában  szenvedő betegek csontjai könnyebben, kisebb traumára is eltörhetnek.

        A betegség gyakori tünete még az izomgyengeség és a csontfájdalom, ami legtöbbször a vállízületet alkotó csontokban, a medencecsontokban, a bordákban és a csigolyákban lép fel.

        A betegség hátterében álló alacsony vérkalciumszint egyéb szisztémás tüneteket is okozhat (szívritmuszavarok, izomgörcs stb.).

        Hogyan diagnosztizálható a csontlágyulás?

        Laborvizsgálattal megállapítható, hogy a vér D-vitamin-, kalcium- vagy foszfátszintje alacsony-e, ami az oszteomalácia vagy más csontbetegségek diagnózisát igazolhatja. Az alkalikus foszfatáz szintjének mérésére is szükség lehet. Az alkalikus foszfatáz enzim magas szintje csontlágyulásra is utalhat. Egy másik vérteszt segítségével a mellékpajzsmirigy hormonjainak szintje határozható meg, ezek magas értékei túl alacsony D-vitamin-szintet és azzal összefüggésben álló problémákat jeleznek.

        Röntgenvizsgálattal és egyéb képalkotó eljárásokkal kimutathatóak a csontokon a csíkszerű felritkulások, melyek a teljes csontrendszert érintik. Ezek az úgynevezett Looser-féle átépülési zónák (el nem meszesedett csontállomány). Az átépülési zónák  mentén a csontok jelentéktelen sérülések következtében is eltörhetnek.

        A csontlágyulás biztos diagnózisához csontbiopsziára lehet szükség. Ennek során egy üreges tűt vezetnek a bőrön és izomzaton keresztül a csontba, hogy egy kis szövetmintát vegyenek. Ezt a csontszövetmintát tárgylemezre helyezve mikroszkóp alatt vizsgálják. Rendszerint azonban röntgenvizsgálat és vérvizsgálat elegendő a diagnózis megállapításához és csontbiopsziára nincs szükség.

        A csontlágyulás kezelése

        Ha a csontképződési zavarra korán fény derül, akkor kezelésként elegendő lehet egyszerűen D-vitamin, kalcium és foszfát táplálékkiegészítők formájában történő szedése. Ritkán D-vitamin-injekció adására lehet szükség.

        Továbbá orvosa azt tanácsolhatja Önnek, hogy ezentúl töltsön több időt a szabadban napfényen, hogy a bőrét érő napfény hatására szervezetében elegendő D-vitamin termelődhessen.

        Ha valamilyen alapbetegségben szenved - amely a D-vitamin-anyagcserére kihatással van -, az alapbetegséget kell kezelni. Például a májcirrózis (májzsugor) és a veseelégtelenség életveszélyes betegségek, melyeket mindenképpen kezelni kell, többek között azért is, hogy a csontlágyulás mint szövődmény kialakulásának kockázatát csökkentsék.

        Gyerekeknek bizonyos gyógyászati segédeszközök, például fűző viselésére vagy sebészi beavatkozásra lehet szükség a csontdeformitások korrigálása érdekében, ha a rachitis súlyos formájában szenvednek.

        A betegség lefolyása

        Kezelés nélkül a csontlágyulás sok csonttöréshez vezet, aminek egyes formái akár életveszélyes szövődménnyel járhatnak. A csontok teljes gyógyulása körülbelül hat hónapot vesz igénybe.

        A tünetek visszatérhetnek, ha a D-vitamin-szint elégtelen értékre csökken, ami bekövetkezhet akkor, ha a beteg abbahagyja a táplálékkiegészítők szedését, vagy ha valamilyen alapbetegsége, például veseelégtelensége van és azt nem kezelik megfelelően.

        Olvasson tovább! Kóros D-vitamin-hiány: az angolkór

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; de.healthline.com, flexikon.doccheck.com
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        A csontritkulás okai és rizikófaktorai

        Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

        A lábfájdalom lehetséges okai

        Szinte mindenkivel előfordul egyszer-egyszer, hogy alsó végtagjaiban, a lábszár területén hosszabb-rövidebb ideig tartó fájdalmat érez. Milyen problémák állhatnak a háttérben?

        A csontritkulás megelőzése, rizikófaktorai és kezelése

        Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik.

        A csontok Paget-kórja

        A csontok Paget-kórját a kórosan gyors növekedés jellemzi. Aránylag gyakori betegségnek számít: előfordulási aránya 1,5-8 százalék között mozog, 40 éves kor felett és az északi népeknél gyakoribb.

        Kóros D-vitamin-hiány: az angolkór

        A szervezet számára nélkülözhetetlen D-vitamin felelős a csontok szilárdságáért. Ha ez nincs, vagy nagyon alacsony a szintje, akkor különböző csontdeformitások alakulhatnak ki már csecsemőkorban.

        D-vitamin-hiány és PCOS - Van összefüggés?

        Egy új kutatás eredményei alapján a szakértők feltételezik, hogy a D-vitamin-hiány nagymértékben hozzájárul a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) összefüggésbe hozható hormonális egyensúlyzavarhoz.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA