A köszvény és tünetei

A köszvény az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Ha arra ébred, hogy nagylábujja, bokája, térde vagy más ízülete forró, duzzadt és érzékeny, ezek nagy valószínűséggel köszvény tünetei.

A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, és amelyet a szervezet magas húgysavszintje okoz. Ha a húgysavszint a laborvizsgálatok során nem is tűnik mindig emelkedettnek, a csökkentése hosszú távon enyhíti a köszvény tüneteit.

A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szintén növeli a kockázatát, ha családjában másnak is volt már ilyen megbetegedése.

A betegség szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.

Köszvény kézfejen

A köszvényes roham jellegzetes tünetei

A megbetegedés először az ízületeket érinti, mely leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik, de gyakori még a térdeken és a bokákon is a kialakulása, ennek neve podagra.

A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik:

• Intenzív ízületi fájdalom. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik.

• Gyulladás és kipirosodás. Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomás érzékennyé válnak.

Sokan összekeverik a köszvény és a reumás betegségek tüneteit, hiszen mindkettő ízületi fájdalommal jár. A reuma azonban nem csupán a csontok ízületeit támadja meg, hanem más szerveket is érintő autoimmun betegség. Reuma vagy köszvény? Mi a különbség?

Miért alakul ki a köszvény?

A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban.

Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának.

A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat. Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz! A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet.

Hajlamos-e Ön a betegségre?

Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:

Életkor és nem. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.

Életviteli tényezők. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.

Betegségek. A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.

Gyógyszerek. A tiazid típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik a húgysavszintet.

Tovább Milyen vizsgálatokra számíthat? A köszvény diagnosztikája

Tovább Ízületi fájdalmak lehetséges okai és kezelésük

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus