Nem elég hatékony a mammográfia? Kutatás

A norvég rákszűrő program megállapítása szerint, a rutinszerű mammográfiás vizsgálat mindössze egyharmadával csökkenti az emlőrák halálozási arányát. A tanulmány felelevenítette a rutin diagnosztikus eljárást övező parázs vitát.

A másik kétharmadot illetően, továbbra is fontos az óvatosság, a szakértők jobb terápiás módszereket és érzékenyebb diagnosztikus eszközöket sürgetnek. A New England Journal of Medicine szeptember 23-i számában megjelent eljárás, a mammográfia előnyeit és kockázatait illető kérdéseket feszeget, annak ellenére, hogy a módszer az Egyesült Államokban igen elterjedt.

A cikk vezető szerzője, Dr. Mette Kalager (Norvég Rákregiszter) szerint, a hölgyeket feltétlenül informálni kell, hogy az eszköznek kevesebb haszna van, mint korábban gondolták, valamint, hogy az eljárás olyan veszélyeket rejt magában, mint a téves diagnózis, illetve az abból eredő pszichológiai nyomás.

Tavaly novemberben az Amerikai Megelőzési Hivatal, újabb ajánlásokat fogalmazott meg az eszköz használatát illetően: a kötelező szűrést 40 helyett 50 év felett vezetnék be, valamint az évente történő szűrés helyett, minden második évben kerülne rá sor.

Azonban sok szakértő, többek között az Amerikai Ráktársaság, valamint az Amerikai Radiológiai Kollégium is elutasítja a módosítási javaslatokat. Az Amerikai Radiológiai Kollégium tagja, Dr. Daniel B. Kopans (Massachusettsi Általános Kórház, Harvard Orvosi Egyetem) kiemelte, hogy a mammográfia életeket ment, ugyanis a 90-es években történt bevezetés óta, mintegy 30 százalékkal csökkent az emlőrákosok halálozási aránya.

A norvég rákszűrő program 1996-ban kezdődött, és mintegy kilenc éves periódust ölelt fel. 2005 óta a norvég hölgyeket 50 és 69 éves kor között, kétévente kötelezik emlőrák-szűrésre.

A szóban forgó tanulmány 40 ezer norvég hölgyre terjedt ki, akiknél összehasonlították az emlőrákos halálozási arányt: két csoportban adott megyék egyénei voltak, akik átestek szűrésen, és akik nem, másik két csoportban ugyanabban a megyékben élők voltak, mielőtt bevezették volna a szűrést.

A halálozási arány különbsége, a szűrésen átesett és a szűrés bevezetése előtti csoport között 28 százalék, a szűrésen át nem esett, és a szűrés előtti csoport között 18 százalék volt. Vagyis a szűrés bevezetése, csak mintegy 10 százalékkal mérsékelte az emlőrákosok halálozását. Ez mindenképpen elmarad a korábbi várakozásoktól, azonban Dr. Kopans szerint továbbra is a mammográfia az egyetlen módszer, mely valamelyest képes mérsékelni az emlőrákos betegek halálozásán.

(Medipress)