• Milyen szerepet játszik az öröklött hajlam a mellrák kialakulásában?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hazánkban a vezető halálozási okok között szerepel az emlő rosszindulatú daganata, az összes daganatos betegségek okozta halálozás 14,5 százalékát jelenti. Évente 7500 új megbetegedést és 2800 beteg halálát okozva.

        A nők körében bekövetkező rákhalálozások 62,3%-át teszi ki, minden 8. nőt érintve élete során. A korszerű terápiás eljárások folyamatosan javítanak a betegek életkilátásain, azonban a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül a betegség felismerésre. A megelőzés és a korai felismerés jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy előrehaladottabb stádiumban lévő emlőrák drámaian rosszabb esélyeket jelent, szemben egy hamar felismert elváltozással.

        Fontos, hogy az emlőrák többnyire fájdalmatlan, sőt, minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy megjelenése rosszindulatú daganatra utal. Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti és ami miatt sokszor hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz, gyakran már csak akkor, mikor a daganat jelentős nagyságot ért el.

        Hirdetések

        Jóindulatú csomók

        A melldaganatok több mint 80%-a nem rákos, de ezt csak a szövettani vizsgálat döntheti el. Minden elváltozást meg kell mutatni szakembernek. A női emlőben az élet folyamán mirigytágulatok, ciszták, tömörülések, hegek, körülírt csomók formájában jelentkező jóindulatú daganatok alakulhatnak ki. Mindezen elváltozásokat emlőinek időszakos, gondos áttapintásával minden nő maga érzékelheti a legjobban. Az emlőkben talált csomók jelentős hányada jóindulatú, azaz nem növekszik korlátlanul a környező szövetek felé, nem tör be az érrendszerbe, és nem ad áttéteket más szervekbe. Körülhatároltak, elmozgathatók, sokszor egyértelmű tok veszi körül őket. Szövettani elemzésüket követően döntenek a szakemberek a további tennivalókról. Az esetleges későbbi elfajulás lehetőségének kizárására ilyen esetekben is sokszor eltávolítják őket.

        A mellrák

        A rák vagy rosszindulatú daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek ellenőrizhetetlen módon osztódni kezdtek. Az emlőrák esetében az emlőszövet egyes sejtjei megváltoztatják a normális működésüket, és kórossá válnak. A probléma ezekkel a kóros sejtekkel az, hogy a szervezet keringési rendszerén keresztül a test többi részébe is szétszóródhatnak és tovább növekedhetnek.

        A mellrák kialakulásának kockázati tényezői

        Mellrák - Mire figyeljünk az önellenőrzés során?

        Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.

        Mellrák - Mire figyeljünk az önellenőrzés során?

        Az emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik.

        Ismertek egyéb kockázatfokozó faktorok is, mint például

        • a korán jelentkező menstruációs vérzés (12 éves kor alatt),
        • a vérzés késői elmaradása - késői menopauza (55 éves kor felett),
        • a gyermektelenség,
        • az ösztrogénpótló hormonkezelések,

        mivel a felsoroltak közül valamennyi fokozza az emlőszövet ösztrogénkitettségének időtartamát.

        Az emlőrák kockázata magasabb továbbá azoknál a nőknél, akiknél az elvégzett mammográfiás vizsgálat az emlő szövetében mészlerakódást mutatott ki, de daganat jelenlétét nem igazolta. Továbbá, széles körű statisztikai elemzések összefüggés találtak az elhízás és az emlőrák gyakorisága között is.

        Genetikai hajlam

        Megfigyelések bizonyítják, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyjának, anyjának, nővérének emlőrákja volt, lényegesen megnő az emlőrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16%, amennyiben két rokonnál, és 27%, ha három rokon betegedett meg.

        Ezért a megelőzésben különösen fontos azoknak a személyeknek az azonosítása, akik bár önmaguk nem betegek, de a családjukban többször is előfordult már rosszindulatú emlőrák. Az összes felismert emlőrákos megbetegedés 20-30%-ának hátterében állhat öröklött genetikai elváltozás (mutáció). Ezek többségének hátterében nagy áthatolóképességű mutációk állnak, elsősorban a BRCA1 és BRCA2 génekhez kapcsolhatóan, de a tudomány mai állása szerint több mint tíz egyéb gént is kapcsolatba hoztak a betegség öröklődésével. Egyes génmutációk vagy azok kombinációinak előfordulásakor az emlőrák kialakulásának esélye jelentősen megemelkedik, 70 éves korig megközelítőleg 80%. Megjegyezzük, hogy amennyiben az emlőrák hátterében genetikai ok húzódik meg, akkor a család férfitagjai is ki vannak téve az örökletes emlőrák veszélyének.

        Hogyan történik a genetikai vizsgálat?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

         

        A vizsgálathoz örökítőanyagra, DNS-re van szükség, ehhez elégséges egy egyszerű vérvétel is, de a teszt elvégezhető paraffinba ágyazott, formalin-fixált szövetmintából is.

        Napjainkban már léteznek olyan genetikai meghatározások is, melyek nem csak egy-egy önkényesen kiemelt - ún. sűrűbben előforduló mutációk - részen vizsgálják az emlőrák kialakulásával kapcsolatba hozható genetikai hátteret, hanem a gén vagy gének teljes egészét nézik. Ezekkel az új genetikai módszerekkel az eddig vizsgált néhány mutációs hely helyett több száz is vizsgálható, felfedve ezzel az eddig rejtve maradt genetikai eltéréseket is, kizárva a hibás negatív genetika diagnózist.

        A genetikai vizsgálatról részletesen

        A kivont DNS-ből egy restrickciós enzimkeverékkel történő emésztést követően specifikus oligonukleotidokkal jelölik ki a vizsgálandó területeket, melyeket amplifikálnak. Az így elkészült DNS könyvtárat emulziós PCR segítségével, nanoreaktorokban szekvenáló gyöngyökhöz kötik és monoklonálisan felszaporítják, majd új generációs félvezető szekvenálással leolvassák a vizsgált gének bázissorrendjét. A vizsgálat akár százezer nukleotid több százszoros leolvasását is jelentheti, azonban az úgynevezett új generációs szekvenátoroknak (next-generation sequencer - NGS) felszereltségünk köszönhetően nincs szükség hónapokig tartó várakozásra az eredmény kézhez kapásáig, hanem mindez néhány nap alatt megtörténik.

        (Dr. Balla Bernadett, PentaCore Laboratórium)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A HER2-pozitív emlőrák

        A különböző típusú emlőrákok nők esetében a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartoznak. Magyarországon minden évben körülbelül 7000 nőt diagnosztizálnak emlőrákkal, vagyis minden nyolcadik nő esetében várható az emlőcarcinoma kialakulása. Ezen esetek egy ötöd részében pedig HER2 pozitív emlőrák a diagnózis.

        A mellrák és típusai

        Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nem csak a nők betegsége. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

        Daganatmentessé tettek egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt

        Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben.

        A 3 leggyakoribb bőrrák

        Az UV sugárzás a pozitívumai mellett sajnos a bőrdaganatok kialakulását is befolyásolja. A három leggyakoribb bőrrákfajtáról és a korai felismerés jelentőségéről dr. Boros-Gyevi Márta, bőrgyógyász, kozmetológus beszélt.

        Nem a gyengeség jele, ha segítséget kérünk

        A daganatos megbetegedések egyre többször fordulnak elő társadalmunkban. Fontos, hogy a betegséget minél hamarabb felismerjük, és megkapjuk a számunkra legmegfelelőbb ellátást. A testi kezelés mellett azonban a betegség lelki oldalát sem szabad elhanyagolni. A lelki támogatás akár a család, akár egy pszichológus bevonásával hatalmas segítség lehet a kór leküzdésében. Erről kérdeztük Désfalvi Judit pszichológust.

        Mi okozhat hangszálbénulást?

        A tartós rekedtség a legjellemzőbb tünet, de ha beszéd közben gyakran kifogyunk a levegőből, szintén intő jel lehet. A hangszálbénulás bekövetkezhet nyaki műtétek után is, de akár daganatos elváltozást is jelezhet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások