A magas vérnyomás agyi szövődményei

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága, az életkor előre haladtával nő. Míg a 10 éves kor alatt népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

A magas vérnyomás gyakran későn kerül felismerésre, sokszor már csak akkor, ha a következtében kialakult szövődmény okozta panasszal fordul a beteg háziorvosához.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mit kell tudni a stroke diagnosztikájáról?

A legfontosabbak vizsgálatok a stroke diagnózisának felállításakor>>

A tartósan magas, rosszul beállított vagy éppen kezeletlen magas vérnyomás lehetséges szövődményei közé tartoznak, a központi idegrendszeri szövődmények, amelyek az enyhe fejfájástól, a súlyos, maradandó károsodással járó szélütésig (stroke-ig) terjedhetnek.

Magas vérnyomásban jelentkező fejfájások:

• Az enyhén vagy közepesen magas vérnyomás kapcsán jelentkező fejfájás, általában a reggeli órákban jelentkezik, tarkótáji nyomáshoz hasonló. Gyengeség érzés, koncentrációs zavar kísérheti. Jellemzője, hogy néhány óra alatt spontán szűnik.
• Hypertóniás krízisről akkor beszélünk, ha a vérnyomás hirtelen 160 Hgmm felé emelkedik. Ezt az eseményt kétoldali pulzáló fejfájás kísérheti, amelyet a fizikai aktivitás fokoz. A vérnyomás rendeződése után 1 órával megszűnik.
• Hypertenzív encephalopathia akkor alakul ki, ha a vérnyomás tartósan 160 Hgmm feletti. Diffúz, pulzáló fejfájás, tudatzavar, szédülés, látászavar kísérheti, akár átmeneti vakság is kialakulhat. Időnként epilepsziás roham és gócjelek, pl. végtagzsibbadás, végtaggyengeség kapcsolódhat hozzá.  A vérnyomás rendeződését követően hosszabb idő, akár napok is szükségesek a tünetek megszűnéséhez.

A hipertónia a leggyakoribb rizikótényezője a stroke kialakulásának. A stroke-ot elszenvedett betegek 75 százaléka hipertóniás.

Hogyan védekezik az agy a vérnyomásváltozásokkal szemben?

A stroke rizikófaktorairól

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. Ön hajlamos stroke-ra?>>

Az agynak speciális „védekező rendszere” van a vérnyomás változásaival szemben, melynek lényege, hogy akár nő, akár csökken az általános vérnyomás, az agy kisebb méretű artériáiban, az érátmérő változtatásával, az agy megfelelő működéséhez szükséges vérátáramlást biztosítani tudja.

A magas vérnyomás fennállása a stroke kockázatát 2.4-8 szorosára növeli. Ennek okai:

•  A tartósan magas vérnyomás olyan változásokat okoz az agyi kis és közepes méretű artériák falában, melyek következtében a vérnyomás változásához való alkalmazkodás zavart szenved. Ennek következtében már nem képes alkalmazkodni a hirtelen megnövekvő vérnyomáshoz és megreped, agyvérzést okozva, vagy pedig az általa ellátott agyterültben a vérmennyiség csökkenése okoz úgynevezett agylágyulást.
• Hypertonias betegekben, a nagyobb agyi erekben az arteriosclerosis („az erek meszesedése”) gyakoribb, mint a nem hypertonias csoportban. Az arteriosclerosis következtében csökken az erek rugalmassága, illetve ezeknek a „meszes-zsírlerakódásoknak” a növekedése az erekben szűkületet okozhat, amely tovább rontja az agyi keringést.
• Tartósan magas vérnyomásban szenvedő betegek hajlamosabbak az érpályán belüli vérrögképződésre és az erek falát belülről alkotó sejtek működésének károsodása is növeli a stroke kockázatát. 

A vérnyomásértékek osztályozása
Kategória	Szisztolés nyomás (Hgmm)	Diasztolés nyomás (Hgmm)
Optimális vérnyomás	< 120	< 80
Normális vérnyomás	120-129	80-84
Emelkedett-normális vérnyomás	130-139	85-89
Kóros vérnyomás - hipertónia	140 <	90 <
I. fokozat (enyhe hipertónia)	140-159	90-99
II. fokozat (középsúlyos)	160-179	100-109
III. fokozat (súlyos hipertónia)	> = 180	> = 110
Izolált diasztolés hipertónia	< 140	> 89
Izolált szisztolés hipertónia	> = 140	< 90

Kis agylágyulások - Mit jelent és milyen tünetei vannak?

A vérnyomásmérés

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól. Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?>>

A kisérbetegség következtében létrejövő néhány mm-es, úgynevezett lacunaris infarctusok (kis agylágyulások) gyakran tünetmentesen zajlanak, ha nem érintenek létfontosságú agyi központokat, de ha fontos helyen alakulnak ki súlyos tüneteket is okozhatnak pl. végtaggyengeség, végtagzsibbadás, szédülés, koordinációs zavar.

Ugyancsak a kis erek károsodásának következménye az agykamrák szarvainak környezetében kialakuló károsodás, melyet idegen szóval leukoaraiosis-nak nevezünk.

Ennek következtében pl. járászavar, elbutulás, gondolkodás meglassulás, nyelészavar alakulhat ki.  

Az agyvérzés, illetve a nagyobb erek ellátási területében kialakuló agylágyulások következtében súlyos, nemegyszer életet veszélyeztető állapot alakul ki.

Legjellemzőbb a féloldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás, beszédzavar, egyensúlyzavar, súlyos esetben tudtazavar.

Gyakran maradandó károsodás alakul ki, rokkantsághoz vezetve, az életminőség jelentős romlásával.

Mindezen betegségek kialakulásának kockázata, csökkenthető a magas vérnyomás betegség  időben történő felismerésével és megfelelő kezelésével.

A stroke felismerése

1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra. 2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet. 3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben. 4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek. Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk. Bővebben a stroke tüneteiről>>

(WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika neurológus)