Alvási apnoe - Miért veszélyes?

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
frissítve:

Az alvási apnoét, azaz az alvás közbeni légzéskimaradás súlyos betegségnek tekinthető, amely a mindennapokra és a párkapcsolatra gyakorolt káros hatása mellett számos szövődményt idézhet elő, illetve megnöveli más betegségek kockázatát. Betegséggyanú esetén mindenkinek javasolt a szűrővizsgálatok elvégzése.

A téma cikkei

6/1 Mi az alvási apnoe?
6/2 Az alvási apnoe okai
6/3 Hajlamos Ön az alvási apnoe kialakulására?
6/4 Alvási apnoe - Miért veszélyes?
6/5 Az alvási apnoe kezelése
6/6 Élet alvási apnoeval

Az alvási apnoe közvetlen hatására az alvás felületessé válik, a REM-fázis lerövidül, a másodpercekig tartó légzéskimaradások eredményeként pedig a véroxigénszint is lecsökken. Ezek az eltérések a szervezet egészére kihatnak, számos veszélyes szövődményt előidézve.

Milyen káros következményei vannak az alvási apnoénak?

Az obstruktív és centrális apnoében szenvedő betegeknél reggeli fejfájás, változékony hangulat, illetve depresszió jelentkezhet, a tartós fáradtság és folytonos kimerültség miatt nehezebben tudnak megjegyezni új dolgokat. A betegek gyakran kelhetnek fel éjszaka pisilni és akár impotencia is kialakulhat. A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) szintén gyakoribb lehet alvási apnoés betegeknél. A kezeletlen alvási apnoes gyerekeknél hiperaktivitás alakulhat ki, és a figyelem is zavart szenved.

Kardiovaszkuláris megbetegedések. A légzéskimaradások alatt a vér oxigénszintjének hirtelen lecsökkenése növeli a vérnyomást és ezáltal fokozott terhet ró a kardiovaszkuláris rendszerre. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek legalább felénél magasvérnyomás-betegség alakul ki, ami növeli a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok (pitvarfibrilláció, tachycardia) és a stroke kockázatát. (A centrális alvási apnoe általában már a szívbetegség miatt alakul ki és nem pedig ez okozza azt.)

Minél súlyosabb az obstruktív alvási apnoe, annál nagyobb a kockázata a magas vérnyomásnak. A súlyos fokú betegség 3-4-szeresére növeli a szívritmuszavarok kockázatát, növelve az embóliás stroke veszélyét is. Fennálló szívbetegség esetén az ismétlődő alacsony véroxigénszint hirtelen szívhalálhoz is vezethet. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatása szerint azok, akiknek kezdetben súlyos alvási apnoéjuk volt, 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a vizsgált 8 éves periódus végére, mint a légzészavarral nem küzdők. A 40 és 70 év közötti férfiak esetében ez a különbség kétszeres, függetlenül a testsúlyuktól, dohányzási szokásaiktól vagy más jellemzőktől!

A férfiak többségét érinti az alvási apnoe

Egy 6400 főre kiterjedő vizsgálat szerint a férfiak 42,9 százalékánál nem jelentkezett apnoe, 33,2 százalékánál enyhe, 15,7 százalékánál közepes, 8,2 százalékánál pedig súlyos formában bukkant fel. A nőknél mintegy 25 százalékban volt jelen enyhe, 8 százalékban közepes és 3 százalékban súlyos változatban az alvási légzéskimaradás. A klimaxot követően már a nők körében is hasonló gyakorisággal fordul elő a betegség.

Nappali fáradtság. Az alvási apnoevel együtt járó folyamatos felébredés teljességgel lehetetlenné teszi a pihentető alvást. Az alvási apnoeben szenvedő betegek általában napközben rendkívül fáradtak, ingerlékenyek. Nehezükre eshet a koncentrálás, és gyakran azt veszik észre, hogy a munkavégzés, tv-nézés vagy akár vezetés közben is elalszanak. Ezek nem csupán az érintett betegre vannak hatással, mert a kimerültség és ingerlékenység terhet rő a beteg környezetére is, továbbá többszörösére emeli az apnoéban szenvedők által okozott közlekedési balesetek számát is. Az alvási apnoeben szenvedő gyerekek rosszul teljesítenek az iskolában, és viselkedési zavarokkal küzdenek.

Agyműködés. A mélyalvás idejének csökkenése kimutathatóan károsítja az agy egészségét, az érintettek az általános kognitív hagyatlás jeleit mutatják, úgy is fogalmazhatnánk, hogy felgyorsul az életkorral járó szellemi hanyatlás folyamata. Az agyi struktúrák elváltozása műszerekkel is kimutatható, a súlyos alvási apnoéban szenvedők agyműködése lassabb, gyakoribbá válnak a memóriazavarok, problémák adódnak a gondolkodási képességgel.

Gyógyszerek által okozott mellékhatások, műtéti szövődmények. Az obstruktív alvási apnoe bizonyos gyógyszerek szedése esetén, és a műtéti általános érzéstelenítéskor problémát jelenthet. Az alvási apnoeben szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki a műtétet követő súlyos szövődmények, mert a beteg eleve hajlamosabb a különböző légzési problémákra, különösen háton fekve és alvásközben. Éppen ezért műtét előtt mindenképpen jelezze orvosának, hogyha alvási apnoeje van. A nem diagnosztizált alvási apnoe különösen kockázatos egy ilyen helyzetben.

Egyéb betegségek. Bár az összefüggés mechanizmusa nem minden esetben tisztázott, a kutatások szerint az alvási apnoe sok egyéb betegség kialakulására vagy súlyosbodására gyakorol kedvezőtlen hatást.

  • Az alváshiány összefügg az inzulinrezisztenciával és a cukorbetegség kialakulásával.
  • Alvászavarok esetén a beteg jobban kívánja a szénhidrátokat, előmozdítva az elhízást, illetve a túlsúllyal összefüggő betegségeket.
  • Asztmás betegek esetén a rossz alvás fokozza a rohamok gyakoriságát.
  • Refluxos betegeknél gyakoribb a gyomorégés.

Kialvatlan partnerek, párkapcsolati problémák. A hangos horkolás megakadályozhatja partnere pihentető alvását, és ezáltal megterhelheti kapcsolatait. Nem ritka, hogy az alvótárs egy másik szobába költözik át. Ez a megoldás pszichológusok szerint az esetek nagy részében képes tönkretenni a párkapcsolatot. Az alvási apnoe azonban nemcsak a személyes konfliktusokon és a kialvatlansággal összefüggő libidócsökkenésen keresztül befolyásolja párkapcsolatot. Férfiaknál az érrendszer egészséges működése az alapja a merevedésnek is, annak károsodása esetén merevedési zavar alakul ki.

Hogyan lehet megbizonyosodni az alvási apnoéról? Szűrési lehetőségek

Az alvási apnoe főleg középkorú, elhízott férfiak betegsége. Alvás közben hangosan horkolnak, reggel fáradtan ébrednek és sokszor fejfájásra panaszkodnak. Napközben álmosak és fáradékonyak, ami a hétköznapi tevékenységek ellátásában is akadályozza őket. Ezen megfigyelhető tünetek alapján azonban nem lehetünk biztosak a betegségben, illetve nem ítélhető meg a probléma súlyossága, ezért mindenképp érdemes orvoshoz fordulni kivizsgálási céllal.

Ez is érdekelheti Hogyan ismerhetik fel az egyedül alvók az alvási apnoe jeleit?

Alváslabor - Orvosa már a tünetek alapján megállapíthatja a diagnózist, de van lehetőség alvásdiagnosztikai laboratóriumban történő kivizsgálásra is. Itt rendszerint egy éjszakát kell eltölteni, ahol az alvás diagnosztikában járatos szakorvosok alvás közben folyamatosan detektálják a légzés és több életfontosságú működés változását. Az alvási apnoe vizsgálatakor az alábbi vizsgálatokat végezhetik el.

  • Pulzoximetria. Ez egy első szűrővizsgálat, mely során egy kis készüléket csatlakoztatnak az ujjára, ami az alvás során folyamatosan érzékeli az oxigénszint változását. Ez a kis csipeszhez hasonló készülék fájdalommentesen helyezkedik el az egyik ujjon, és egész éjszaka rögzíti a véroxigénszintet. Alvási apnoeben kimutatható az oxigénszint csökkenése a légzésszünetekben (az apnoes periódusok során) és emelkedése a felébredések során. Hogyha az eredmények rendellenesek, akkor orvosa poliszomnográfia elvégzését javasolhatja a diagnózis alátámasztására.
  • Poliszomnográfia. A poliszomnográfia az alvási apnoe pontos diagnosztizálására szolgáló eszköz, amely átfogó képet ad a szervezet alvás közben lejátszódó folyamatairól. A vizsgálat során egy olyan készüléket helyeznek fel a betegre, ami folyamatosan monitorozza a szív, tüdő és az agy tevékenységét, a légzésmintázatot, a kar- és lábmozgást, a vér oxigénszintjét az alvás alatt.

Otthoni monitorozás - Napjainkban elérhetőek otthoni használatra szánt pulzoximéter készülékek, így vizsgálathoz nem szükséges minden esetben az alvásdiagnosztikai laborban tölteni az éjszakát. Bizonyos esetekben több egyszerűsített vizsgálat is elvégezhető a beteg otthonában. A vér oxigénszintjét és a szívfrekvenciát mérő pulzoximéter mellett az orr elé helyezett érzékelő segítségével mérhető a levegő áramlását és a légzési mintázat is. Az eredményeket a műszer tárolja, ezek kiértékelését később az orvos végzi el. Tudni kell azonban, hogy a pulzoximetria nem mutatja ki az alvási apnoe során kialakuló összes változást, tehát a poliszomnográfiát akkor is javasolhatja orvosa, hogyha a pulzoximetriás vizsgálat eredményei jók.

Egyéb szakorvosi vizsgálatok - A betegség okának meghatározása elengedhetetlen a megfelelő kezelési mód kiválasztásához. Ennek érdekében obstruktív alvási apnoe esetén orvosa fül-orr-gégészeti vizsgálat végzését javasolhatja az orr, illetve a garat területén jelentkező kóros szűkületek kizárására. Kardiológiai vagy neurológiai vizsgálatok segítségével a centrális alvási apnoe okai azonosíthatók. Kardiológiai vizsgálatokra (pl. 24 órás vérnyomásmérés) szükség lehet az alvási apnoe szövődményeinek diagnosztizálásárhoz is.

Tovább Az alvási apnoe kezelése

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.