A magas vérnyomás korai szövődményei - Figyeljen a tünetekre!

A magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázat. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

Ennek következében nagyobb valószínűséggel károsodnak a fontos szerveket ellátó erek is, ami stroke, elbutulás, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség és végtagi verőérszűkület formájában jelentkezik.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket.

Szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

A szív- és érrendszeri betegségeknek több rizikófaktora ismert, ezek között léteznek befolyásolható és nem befolyásolható faktorok. Bővebben>>

Ugyanígy, a már kialakult magasvérnyomás-betegségben sem mindig látható előre, kinél fog akár halálos szövődmény jelentkezni.

Ezért fontos a rizikóbecslés, minden hpertóniával kezelt beteg esetében, hiszen a szervi érintettség fennállása esetén, mielőbb el kell kezdeni a megfelelő gyógyszeres kezelést.

A szövődmények egy része vizsgálatokkal relatíve korai stádiumban felismerhető, amikor az eltérések megfelelő kezelés mellett, akár visszafordíthatóak is lehetnek. Emellett a fennálló károsodások alapján, következetni lehet a teljes érrendszer állapotára is.

A legkorábban a szemfenéki erek elváltozása látható

Az egyik legkorábban felismerhető eltérés a szemfenéki ereken figyelhető meg. A retina ereiben ugyanúgy kialakulhat érszűkület, mint a koszorúerekben vagy az agyi erekben.

Magas vérnyomás: először a szemen látszódik

A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti, az ideghártya sokáig megkímélt. A magas vérnyomás szemtüneteinek több stádiuma van, a betegség súlyosság mértékétől függően. Milyen tünetek jelzik a bajt?>>

Egy kis műszer, az ophtalmoscop segítségével, szemészeti vizsgálat során jól látható az erek átmérőjének, kanyargósságának megváltozása, súlyosabb esetben a szemfenéken bevérzések, vizenyő, és kis infarktusnak megfelelő fehér foltok jelenhetnek meg.

További szövődmény a szív izomzatának megvastagodása, azaz a balkamra-hipertrófia.

Ennek már az EKG-n is mutatkoznak jelei, szívultrahangos vizsgálattal azonban jól mérhető a kamrafal vastagsága, és számolható a kamrai izomtömeg is.

A megvastagodás oka részben az, hogy a szívnek nagyobb ellenállás ellen kell dolgoznia, de számos hormonális faktor is részt vesz a folyamatban.

Ön hajlamos az érbetegségekre?

Vegyük számba érbetegséget okozó rizikótényezőit! TESZT>>

A változás maga, azonban nem a szív „erősödését” jelenti, a vastagabb izomzat nehezebben ernyed el, egy idő után az átépülés, kötőszöveti rostok felhalmozódása miatt, az összehúzódó-képessége is csökken, ami szívelégtelenség kialakulásához vezethet. Ezzel együtt romlik a szív vérellátása, meszesednek a koszorúerek is. Gyógyszeres kezeléssel a hypertrophia reverzibilis, visszafordítható lehet.

A vizeletben megjelenő fehérje is figyelmeztet

A kiserek érintettségét jelzi a vizeletben megjelenő fehérje, az albumin, melynek mennyisége tesztcsíkkal, illetve 24 órás gyűjtött vizeletből mérhető.

Amíg a fehérjeürítés kis mennyiségű (30-300mg/nap közötti), microalbuminuriáról beszélünk. Az emelkedett vérnyomás miatt, a vese kis erei áteresztővé válnak a kisebb fehérjékkel szemben.

Vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen eltérés esetén fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki veseelégtelenség. A hosszantartó magas nyomás következtében, a vese kiválasztó funkciója is károsodik, ezt jelzi a kissé megemelkedett urea- (karbamid vagy BUN néven is vizsgálják a laborok), illetve kreatininszint.

A nagyobb erekben jelentkező, érelmeszesedést jelző eltérések is egyszerű módszerekkel szűrhetők.

Rizikónövekedést jelent, ha a nyaki erekben ultrahanggal meszes plakk látható, vagy az erek 2 belső rétegének vastagsága (IMT, intima-media vastagság) meghaladja a 0,9mm-t.

A boka-kar index (az alsó és a felső végtagon mért vérnyomás hányadosa) mérésével, alsó végtagi érszűkületre derülhet fény.

Ha az index értéke kisebb mint 1, vagyis a lábon mért vérnyomás alacsonyabb, mint a karon, az az alsó végtag ereinek meszesedésére, szűkületére utal.

A fenti eltérések fájdalmatlan vizsgálatokkal kiszűrhetők, megfelelő kezelésükkel, de főként a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartásával a súlyosabb szövődmények, mint a szívinfarktus, a stroke, a vesebetegség, elkerülhetők.

(WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya kardiológus szakértőnk)