Krónikus alacsony vérnyomás

A vérnyomás kóros értékeinek az egészségre gyakorolt hatásaival az orvostudomány rengeteget foglalkozik, ám legtöbbször csak a magas vérnyomásról hallunk. Ugyanakkor a krónikus (idült) alacsony vérnyomás (hypotonia) is kórállapotok előidézője lehet, leginkább az agyi teljesítmény csökkenése, a motiváció szegénysége és a gondolkodás lassúsága miatt.

Az alábbi megállapítások, szigorúan csak az állandó alacsony vérnyomásra jellemzőek, nem tartozik ide az úgynevezett ortosztatikus hypotonia, amely egyes testhelyzetekben jelentkező átmeneti hirtelen vérnyomásesést jelent.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A közelmúlt jelentős kutatatási ereményeinek nyilvánosságra kerülését megelőzően, a kutatók és klinikusok is úgy gondolták, hogy az általános alacsony vérnyomás az agyra nem terjed rá, azaz az agy kompenzációs mechanizmusai az agyi erekben uralkodó nyomásviszonyokat, képesek a normál tartományon belül stabilizálni.

A legújabb vizsgálati eredmények azonban igazolták, hogy ez a feltételezés nem helytálló, a betegeknél az agyi vérátáramlás is alacsonyabb, ezáltal az agyi működések csökkenése alakul ki.

A krónikus hypotonia a WHO definíciója szerint akkor mondható ki, ha a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás első értéke) nők esetében 100 Hgmm vagy annál alacsonyabb, férfiak esetében 110 Hgmm vagy kevesebb, a diasztolés értéktől (a vérnyomás második értéke) függetlenül.

A vérnyomás értékelésében mindemellett irányelv, hogy egy alkalommal mért kóros érték nem tekinthető kórjelzőnek, ugyanis az aktuális vérnyomásértékeket számos külső és belső tényező módosíthatja.

A krónikus hypotonia nem ritka állapot, leginkább fiatal nők körében fordul elő.

Kiváltó okok

Mi a vérnyomás?

A vérnyomással a keringő vér nyomását vagy erejét mérjük az erekben. Mivel ez a nyomás változik amikor a szív összehúzódik és elernyed, a vérnyomást két számmal fejezzük ki: szisztolés és diasztolés nyomással. Ezek a nyomások mint egymás mellett alló két szám vannak leírva - például 120/80. Az első szám (120) a szisztolés nyomás és a második szám (80) a diasztolés nyomás. A szisztolés nyomás - a magasabb szám - akkor keletkezik amikor a szív összehúzódik vagy pumpál és a vért kinyomja a szívből az erekbe. A diasztolés nyomás, az alacsonyabb szám, akkor keletkezik, amikor a szív elernyed. A vérnyomás jelentősen változik a nap folyamán. Általában alacsonyabb amikor pihenünk és magasabb amikor aktívak vagyunk. A különböző testhelyzetek (lefekvés vagy felállás, ülés) is megváltoztatja a vérnyomást. Más tényezők, mint például az érzelmek, terhesség, dohányzás, az általános környezet és a gyógyszerek, mind megváltoztathatják a vérnyomást.

Mivel az állapot a hypertoniát övező érdeklődés mellett lényegtelenebbnek tűnt egészen az elmúlt időkig, részletes etiológiai elemzések még nem készültek. Mai adataink szerint, a krónikus hypotonia hátterében meghúzódhatnak genetikai faktorok is, és az alacsony testsúlyúak közt gyakoribb az alacsony vérnyomás.

Valószínűnek látszik, hogy az okok közt a vérerekben uralkodó nyomás érzékeléséért felelős struktúráknak (baroreceptorok) is szerepe van. A modell szerint a vérnyomás kismértékű emelkedése is a baroreceptorok fokozott válaszát váltja ki, ezáltal a szükségesnél erőteljesebb kompenzációs mechanizmusuk aktiválásával, az ideálisnál alacsonyabb szinten stabilizálják a vérnyomást.

A vegetatív idegrendszer kóroki szerepe is felvethető, konkrétan a szimpatikus aktivitás csökkenése, amely részben a vérnyomás emeléséért is felelős. Jellemző lehet a vagustúlsúly, amely azt jelenti, hogy a X. agyideg már az őt aktiváló hatások alacsony szintjére is fokozottan reagál, mely olyan hatásokat eredményez, melyek összességében a vérnyomás csökkenését is eredményezik.

A hypotonia tünetei

Az idült hypotonia lehet tünetmentes, ilyenkor természetesen klinikai jelentősége nincs, kezelést nem igényel.

A krónikus alacsony vérnyomás, elsősorban az agyi funkciókat károsítja, megnehezítve ezzel a beteg életét, többek közt hátrányos helyzetbe hozva őt a munkaerőpiacon, és általában a mindennapi tevékenységek elvégzését is nehezíti. Ez alapján kimondhatjuk, hogy az idült alacsony vérnyomás az egészségre gyakorolt hatásokon keresztül, pszichés és szociális problémákhoz is vezethet.

A vezető tünetek közé tartozik a fáradékonyság és csökkent szellemi terhelhetőség, a cselekvőkészség csökkenése, a motiváció hiánya; a beteg belső nyugtalanságról számolhat be. A reggeli ébredés elhúzódó, gyakori a szédülés, a heves szívdobogásérzés, a légszomj, az étvágy csökkenése, jelentkezhet émelygés, hányinger is. A betegek kezei és lábai gyakran hűvösek, a hidegre fokozottan érzékenyek.

Az általános közérzet permanensen rossz. Kísérletek, vizsgálatok, különböző tesztek és kérdőívek segítségével bebizonyosodott, hogy az idült hypotonia a figyelem és memória minden típusát rontja, így csökken a figyelem aktiválása; a szelektív, tartós és osztott figyelem szétszórtságra utal. A finommozgások (kis terjedelmű, apró mozgások) teljesítése is az átlagosnál gyengébbnek bizonyult.

Több klinikai vizsgálat szerint, a krónikusan alacsony vérnyomás fokozza a demencia (elbutulás, jellemzően idősebb korban) kialakulásának veszélyét, és az idősek fokozottan hajlamosak a depresszióra.

A fenti tünetek nagy része egyes vizsgálatok szerint, a hypotonia mértékének függvényében súlyosbodik.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A krónikus alacsony vérnyomás diagnózisa, az ismételt vérnyomásmérésekkel nyert kóros adatok alapján, a klinikai tünetek figyelembevételével mondható ki.

Lehetőség van ABPM készülék felhelyezésére is, amely olyan vérnyomásmérő eszköz, amit a beteg huzamosabb időn keresztül (általában 24 órán át) visel, s meghatározott időszakonként (legtöbbször 15 percenként) a készülék rögzíti az aktuális vérnyomásértéket. Az így nyert görbe az orvos számára kórjelző.

Tünetek hiányában az idült hypotoniának klinikai jelentősége nincs (a demencia és depresszió fokozott veszélye még további megerősítésekre vár).

Az alacsony vérnyomás kezelése

Mivel az idült alacsony vérnyomás egészen a közelmúltig, nagyrészt az egészségügyi tudományos kutatások érdeklődési körén kívül esett, megbízható, bevált, empirikus terápia még nem áll rendelkezésünkre.

Kapcsolódó cikkek

A magasvérnyomás Hogyan kezelhető a magasvérnyomás? Magas vérnyomás gyermekkorban Milyen gyakran ellenőriztesse vérnyomását?

Leginkább általános tanácsokkal lehet a betegeket ellátni. A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású (és az egészség szempontjából számos más tekintetben is a beteg hasznára válik). A kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás - futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás, stb. A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványi anyag tartalmú természetes eredetű vizek (ásvány- és forrásvizek) javasolhatók. Legalább napi 2,5-3 liter fogyasztása javasolt, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett.

Talán ellentmondásosnak hangzik, hogy a fizikai aktivitás, ugyanúgy a hypo- és a hypertonia elsődleges terápiájában is szerepel, de az eredmények önmagukért beszélnek.

Az idült alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszeres terápia még nem került kidolgozásra, így az állapot a fenti módszerekkel együttesen javítható.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)