• A kóros fejfájás infarktus, agyvérzés előjele lehet

        Szerző:
        WEBBeteg

        New York-i kutatók megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A tekintélyes New York-i Yeshiva Egyetem Orvosi karának munkatársai néhány esztendeje csaknem tizenkétezer, 18–80 év közötti ember bevonásával végzett, átfogó felmérés eredményeként  megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint mások, továbbá fokozottan veszélyeztetettek agyi érelzáródásra (gutaütés), cukorbetegségre, magas vérnyomásra, és magas koleszterinszintre is hajlamosabbak.

        A tanulmány a migrénes betegeknek és orvosaiknak szóló fő üzenete, hogy a kórkép kezelése mellett külön oda kell figyelni az esetlegesen meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok, a diabétesz, a magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint, illetve az elhízás felderítésére és kezelésére. Megijedni még akkor sem kell, ha az úgynevezett aurával járó migrénnél a szívrohamra való hajlam nem kétszer, hanem háromszor magasabb, mint a görcsös fejfájásrohamok nélküliek körében, ugyanis szerencsére akár infarktusról, akár gutaütésről legyen is szó, a migréneseknek csupán 2–4 százaléka érintett.

        Hirdetések
        Fejfájások típusai

        A „szokványos” fejfájás mellet bizonyos típusú fejfájások súlyos betegségek előjelzői is lehetnek, feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül egyet is tapasztal!

        • A korábbi, többször előforduló fejfájás jellege megváltozik.
        • Hirtelen, villámcsapásszerűen kialakuló, súlyos fejfájás.
        • Lázzal, nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, görcsökkel, kettős látással, gyengeséggel, az egyik testfél zsibbadásával, illetve beszédzavarral társuló fejfájás.
        • Fejfájás fejsérülést követően, különösen akkor, ha fokozódik.
        • Tartós és egyre romló fejfájás, amit köhögés, mozgás, erőlködés vagy hirtelen mozdulat fokoz.

        A veszélyeztetettség miatt azonban érdemes minél előbb kideríteni, hogy akinek rendszeresen fáj a feje, az „csak” fejfájós-e, azaz önálló fejfájás-betegség a problémája, vagy valamilyen más betegség kísérő tüneteként jelenik meg nála a fájdalmas érzés.

        Az önálló fejfájások közül – súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve – a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel jelentkező migrén a legfontosabb. Felléphet akár havonta többször, de jóval ritkábban is. Kezeletlen esetben a migrén általában 4 órától akár 3 napig eltarthat – a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlenség terjedő fájdalommal –, ami a munkát és a legegyszerűbb hétköznapi teendőket is gátolhatja.

        A korszerű terápiának köszönhetően a migrénesnek nem „kötelező” szenvednie. Érdemes a háziorvos beutalójával az országban működő mintegy 30 fejfájás- centrum valamelyikét minél előbb felkeresni, ahol hozzáértő neurológus szakorvosok – a migrén diagnózisának felállítását követően – hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményeket adnak a betegnek. A szerekkel nemcsak a fájdalmat, hanem az émelygést, a fény-, illetve hangérzékenységet is csökkentik. A diagnózis felállítását követően a gyógyszereket később már felírhatja a háziorvos is a betegnek.

        Akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek, illetve az olyan életmódbeli változtatások – következetes napirend szerinti életvitel, egyes kiváltó, illetve provokáló faktorok kerülése, rendszeres, pihentető alvás stb. –, amelyek ugyancsak mérséklik a rohamok számát.

          Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer


        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

        A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

        A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

        A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

         
         
        (Hypertonia - Krasznai Éva)
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A nemszteroid gyulladáscsökkentőkről

        A nemszteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fájdalmat, alkalmazhatók gyulladásos enyhe, vagy közepesen erős fájdalommal járó ízületi gyulladásokban. Hatásosak fejfájások, fogfájások és szülés utáni fájdalmak enyhítésénél is, ám használatukra oda kell figyelni!

        Fáj a feje? A helytelen rágás is állhat a hátterében!

        Vannak, akik évekig szenvedne kínzó fejfájástól, orvostól orvosig járnak, ám az okot nem találják. Gyakran csak egy fogorvosi vizsgálat során derül fény, a háttérben meghúzódó problémára.

        A migrén terápiája - Gyógyszerek és egyéb gyógymódok

        A migrén kezelése gyógyszeres és nemgyógyszeres kezelések kombinációjából tevődik össze. Az orvosok különbséget tesznek a migrénes rohamok és a tünetmentes időszakok terápiája közt (migrénmegelőzés).

        Számítógép-fejfájás - Mit tegyünk ellene?

        Érdemes-e több óráig mozdulatlanul bámulni a számítógép monitorát nap mint nap? A válasz egyértelműen nem. Sok ember, aki rendszeresen teszi ezt, számol be kellemetlen, tompa, néha erős lüktető, görcsös tarkótáji, máskor homloktáji-halántéktáji fejfájásról, mely időnként a koncentrációt is befolyásolhatja.

        Nem csak a frontoktól fájhat a fejünk

        A tavasszal gyakori időjárási frontok sok embernél erős fejfájást okoznak, de a hűvös, szeles időben az arcüreggyulladás miatt is fájhat a fejünk. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek, de utóbbi esetben a fájdalomcsillapító mellett antibiotikumra is szükség lehet.

        Fájdalomcsillapító is okozhat fejfájást!

        Furcsának tűnhet, de a fájdalomcsillapítók is okozhatnak fejfájást, ráadásul minél többet szedünk belőlük, annál erősebben, ez az úgynevezett gyógyszer okozta vagy rebound (visszacsapásos) fejfájás.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.