A kóros fejfájás infarktus, agyvérzés előjele lehet

New York-i kutatók megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen.

A tekintélyes New York-i Yeshiva Egyetem Orvosi karának munkatársai néhány esztendeje csaknem tizenkétezer, 18–80 év közötti ember bevonásával végzett, átfogó felmérés eredményeként megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint mások, továbbá fokozottan veszélyeztetettek agyi érelzáródásra (gutaütés), cukorbetegségre, magas vérnyomásra, és magas koleszterinszintre is hajlamosabbak.

A tanulmány a migrénes betegeknek és orvosaiknak szóló fő üzenete, hogy a kórkép kezelése mellett külön oda kell figyelni az esetlegesen meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok, a diabétesz, a magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint, illetve az elhízás felderítésére és kezelésére. Megijedni még akkor sem kell, ha az úgynevezett aurával járó migrénnél a szívrohamra való hajlam nem kétszer, hanem háromszor magasabb, mint a görcsös fejfájásrohamok nélküliek körében, ugyanis szerencsére akár infarktusról, akár gutaütésről legyen is szó, a migréneseknek csupán 2–4 százaléka érintett.

A veszélyeztetettség miatt azonban érdemes minél előbb kideríteni, hogy akinek rendszeresen fáj a feje, az „csak” fejfájós-e, azaz önálló fejfájás-betegség a problémája, vagy valamilyen más betegség kísérő tüneteként jelenik meg nála a fájdalmas érzés.

Az önálló fejfájások közül – súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve – a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel jelentkező migrén a legfontosabb. Felléphet akár havonta többször, de jóval ritkábban is. Kezeletlen esetben a migrén általában 4 órától akár 3 napig eltarthat – a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlenség terjedő fájdalommal –, ami a munkát és a legegyszerűbb hétköznapi teendőket is gátolhatja.

A korszerű terápiának köszönhetően a migrénesnek nem „kötelező” szenvednie. Érdemes a háziorvos beutalójával az országban működő mintegy 30 fejfájás- centrum valamelyikét minél előbb felkeresni, ahol hozzáértő neurológus szakorvosok – a migrén diagnózisának felállítását követően – hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményeket adnak a betegnek. A szerekkel nemcsak a fájdalmat, hanem az émelygést, a fény-, illetve hangérzékenységet is csökkentik. A diagnózis felállítását követően a gyógyszereket később már felírhatja a háziorvos is a betegnek.

Akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek, illetve az olyan életmódbeli változtatások – következetes napirend szerinti életvitel, egyes kiváltó, illetve provokáló faktorok kerülése, rendszeres, pihentető alvás stb. –, amelyek ugyancsak mérséklik a rohamok számát.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Hypertonia - Krasznai Éva)