• A krónikus myeloid leukémia (CML) tünetei és kezelése

        A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a csontvelőben és a vérben tumoros fehérvérsejtek alakulnak ki. A csontvelőt megtöltő daganatsejtek idővel a vérkeringésbe is bekerülnek, majd jellegzetesen a májban és a lépben halmozódnak fel. A betegség százezerből egy lakost érint évente.

        Jellemzően inkább a középkorú vagy idősebb embereket érinti, a betegek átlagéletkora 64 év körül van, és valamennyivel több férfi betegszik meg, mint nő. A betegség kiváltó oka ismeretlen, vegyszerrel vagy fertőzéssel nem igazán lehetett összefüggésbe hozni, ionizáló sugárzás viszont lehet a kiváltó okok között.

        Bővebben Mely anyagok okozhatnak rákot?

        A betegség egy jellegzetes kromoszóma eltéréssel jár, mely a diagnózis felállításában is segítségünkre van. Ezen szerzett genetikai eltérés következtében a 9. és 22. kromoszóma egy-egy szakasza kicserélődik egymással, melynek hatására a sejtek bizonyos jelátviteli útjai folyamatosan aktívak maradnak, kontroll nélküli szaporodásuk indul meg.  

        Hirdetések

        A krónikus myeloid leukémia tünetei

        A betegségnek három fázisa van, ezekben eltérő tünetek jelennek meg:

        • a krónikus fázisban egy lassú lefolyású, akár évekig rejtve maradó betegségről van szó, amely sokáig nem okoz panaszt, gyakran csak szűrővizsgálat és vérvétel kapcsán derül rá fény. Magas fehérvérsejtszám észlelhető a rutin vizsgálat alkalmával elkészült laborban. Fizikális vizsgálattal nagyobb máj vagy lép észlelhető. Általános panaszok (étvágytalanság, gyengeség, fogyás) társulhatnak a laboreltérésekhez.
        • a második, akcelerált fázisban fokozódnak a panaszok, a nagyobbodó lép és máj mellett megjelenik a jelentősebb testsúlyvesztés, a láz, az éjszakai izzadás is. A laborokban a magas fehérvérsejtszám mellett vérszegénység is észlelhető.
        • a harmadik szakasz az úgynevezett blasztos fázis, mely gyakorlatilag az akut leukémiába való átmenetet, hirtelen romló, gyors lefolyású, kezelés nélkül halálhoz vezető betegséget takar. A legtöbb beteg (kb. 85%) a krónikus fázisban kerül felismerésre.

        A CML kivizsgálása

        A beteg vizsgálatánál elsősorban megnagyobbodott máj és lép fedezhető fel. Laborokban magas fehérvérsejtszám, esetleg vérszegénység észlelhető. Ultrahang vizsgálat igazolja az említett megnagyobbodott hasi szerveket, és más betegségtől való elkülönítésben segíthet. Ha a gyanú felmerül, csontvelővizsgálatra is szükség van. Az ebből nyert minta mikroszkópos vizsgálata igazolhatja a diagnózist, de a kromoszóma eltérés kimutatására is szükség van. Ha a betegség megállapítást nyert, érzékenyebb molekuláris vizsgálatot is végzünk, mely a kezelés során a betegség nyomon követésére is hasznos.

        Kezelés és kilátások

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A betegséget korábban kemoterápiával és interferon adásával kezelték. Hazánkban 2002-ben törzskönyvezték az első olyan szájon át szedhető gyógyszert, mely közvetlenül a hibás enzim gátlásán keresztül fejti ki hatását. Az elmúlt években tovább fejlesztve ezt a gyógyszert több úgynevezett tirozin-kináz-gátló gyógyszer is elérhetővé vált. Sajnos még kevés beteg gyógyítható meg teljesen, de a betegek nagy részének sikerül egyensúlyban tartani a betegségét, panasz- és tünetmentessé válnak hosszú évekre. A betegek több mint 85%-a életben van a diagnózist követő 10. évben is. Szükség esetén, fiatalabb korban, ha előrehaladott betegségről van szó, kemoterápiára vagy csontvelő-átültetésre is sor kerülhet.

        A betegség tünetmentes állapotban tartásához, a jó életminőség eléréséhez hosszú távon folyamatos gondozásban való részvétel szükséges.

        Tudjon meg többet! A leukémia típusai

        Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Atópiás dermatitisz

        Eucerin

        Világszerte a felnőtteknek 2-5 százalékát, a gyerekeknek 10-20 százalékát érinti. (x)

        D-vitamin teszt

        WEBBeteg

        Tesztünk kitöltésével megtudhatja, hogy Önt fenyegeti-e D-vitamin-hiány.

        Gyermekkori rosszindulatú daganatos...

        A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségeket az érintett betegcsoport jellege (15 év alatti gyermekek) és az ellátás speciális igényei...

        A génterápia lehetőségei

        A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A...

        Osteomyelosclerosis - a betegség tünetei...

        A régebben osteomyelosclerosisnak nevezett és myelofibrosisként is emlegetett betegségről mára kiderült, hogy két, egymástól genetikailag...

        A limfómák tünetei és okai

        A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a...

        Köldökzsinórvér: Megéri őssejtet...

        "Nemsokára kisbabám születik és tanácstalan vagyok. Levetessük-e a köldökzsinórvért? Milyen esetekben nyújthat segítséget az őssejt?...

        Leukémia - Kik a veszélyeztetettek?

        Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják. A leukémiákban azonban...

        Mire utal az éjszakai izzadás?

        Az éjszakai izzadás hátterében gyakran ártalmatlan okok állnak. Néha azonban komoly betegség egyik jele is lehet. Utóbbi esetben más...

        Limfóma: A leghatékonyabban gyógyítható...

        Keveseket sújt a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, ezért a nem közvetlenül érintetteken kívül, a lakosság körében nem sok szó esik a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA