• Nehézlégzés, légszomj, fulladás - Okok és súlyosság

        Szerző:
        WEBBeteg

        A nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés a fájdalomhoz hasonlóan a beteg által megélt panasz. Az orvos a vizsgálat során elég pontosan meg tudja határozni a nehézlégzés súlyosságát.

        Az orvos által megítélt súlyosság, és a beteg által érzékelt panasz, nem mindig áll párhuzamban egymással. Súlyos légszomjat jelez például, ha a beteg szája vagy körmei lilává válnak, illetve ha maga mellett a karjaira támaszkodva próbál több levegőt kapni.

        A nehézlégzés, légszomj, fulladás okai:

        • A szívelégtelenséghez társuló tüdővizenyő (tüdőödéma), jellegzetesen éjszaka alakul ki, és fekvő helyzetben rosszabb, mint ülve. Sokszor túlzásba vitt munka, folyadékfogyasztás vagy a vízhajtó gyógyszerek felelőtlen elhagyása előzi meg. Azonnali orvosi ellátást igényel.

          Sürgősen orvoshoz kell fordulni nehézlégzés esetén, ha

          • élete első nehézlégzése,
          • korábbinál súlyosabb a nehézlégzés,
          • mellkasi fájdalom kíséri,
          • az asztmás roham otthoni kezelésre nem szűnik,
          • gőzök-gázok belégzése, rovarcsípés vagy félrenyelés után alakul ki,
          • lázhoz társul,
          • cukorbetegnél lép fel.
        • Az asztmás és idült hörghurutos (dohányos), valamint a szívelégtelenségben szenvedő betegek rendszeresen éreznek visszatérő nehézlégzést. Ismerik panaszaikat, terhelhetőségük határait, általában jól használják gyógyszereiket. Rájuk is érvényes azonban, hogy minden olyan nehézlégzéses állapot, amelyet a korábbinál súlyosabbnak ítélnek meg, illetve egyébként egészséges emberekben, minden nehézlégzéses állapot azonnali kórházi ellátást tesz szükségessé. Asztmás rohamban meg lehet halni, ezért az otthoni kezelésre nem szűnő nehézlégzés esetén szintén mentőt kell
          hívni.

        • Minősített esetnek számít, ha a lázas, tüdőgyulladás miatt otthon kezelt, beteg egyik napról a másikra nehézlégzésre panaszkodik. Ez ugyanis a tüdőgyulladás jelentős súlyosbodásának a jele.

        • Szintén kitüntetett figyelmet érdemel, a hirtelen szúró mellkasi fájdalmat követően kezdődő nehézlégzés. Ilyen képet mutathat akár tüdőembólia, akár légmell is.

        • A rovarcsípést, félrenyelést, gázok-gőzök belégzését követően fellépő nehézlégzés életveszélyes lehet, ezért szintén sürgős kórházi vizsgálatot igényel.

        • A cukorbetegség is okozhat nehézlégzést magas vércukor szint esetén, kóma közeli állapotban. A szervezet így próbálja kompenzálni a vér túlzott savasságát. Cukorbeteg nehézlégzése sürgős kórházi ellátást kíván.

        Hirdetések

        • Légzőszervi megbetegedések
          Asztma, COPD, köhögés, meghűlés, nátha, légmell, pollennaptár, tüdőgyulladás, tüdőtuberkulózis, asztma teszt, COPD-teszt.

          További cikkek légzőszervi megbetegedés témában a WEBBetegen

          Van egy típusa a nehézlégzésnek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz, az orvos azonban megnyugtató eredményt talál. A légvétel kapkodó (szapora és mély) és néhány perc alatt a kezek jellegzetes görcsös tartása alakulhat ki. Ennek oka a fokozott szén-dioxid kilélegzés miatt megváltozott vér kémhatás. Manapság pánik szindrómának nevezik. Sokszor félelem vagy ijedtség nyomán, de olykor különösebb esemény híján, szorongó fiatal embereknél jelentkezik. Első alkalommal feltétlenül orvosi vizsgálatot igényel.

        (A hagyományos falusi gyógyászatban a pánikolók fejére régebben zacskót húztak. Ettől megszűnt a fokozott szén-dioxid kilégzés és a görcs, és megnyugodott a beteg, azonban ez a módszer nem javasolt, mert fulladást okozhat.)

        Dr. Kullmann Tamás: Betegségek tünetei – Mikor forduljunk orvoshoz?

        A kiadvány fülszövege: "Sokan tanácstalanul állunk és nem tudjuk, hogy fájdalmunkkal, panaszunkkal mikor és milyen orvoshoz forduljunk. Mikor kell azonnal mentőt hívni, és mikor lehet még várni? Mikor szükséges az orvosnál vizsgálatra jelentkezni? A könyv szervrendszerenkénti csoportosításában a leggyakrabban előforduló tüneteket mutatja be, és rendkívül közérthető módon – ikonok segítségével – illusztrálja, hogy mikor milyen sürgősen kell orvoshoz fordulni. A leggyakrabban előforduló tünetek mellett azok legfontosabb okait is feltünteti a szerző, mely szintén a gyors tájékozódást segíti. Ajánljuk a könyvet minden olvasónak, hiszen a betegségek tünetei bárkinél előfordulhatnak."

        Dr. Kullmann Tamás: Betegségek tünetei –
        Mikor forduljunk orvoshoz? ©
        Dr. Kullmann Tamás ©
        SpringMed Kiadó Kft., 2006
        Látogasson el a kiadó
        honlapjára és böngésszen a könyvek között
        www.springmed.hu

        (SpringMed)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

        A várandósság fokozza az asztmás tüneteket

        Az asztmában szenvedő nők mintegy harmadának romlik az állapota a várandósság idején, gyakran fulladás, nehézlégzés, asztmás roham is jelentkezik náluk – mondja Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára.

        Sétával megelőzheti a COPD súlyosbodását

        Már napi 3 km megtételével is sokat tehet állapotáért a COPD-s beteg. Kutatások és klinikai tapasztalatok szerint a rendszeres séta segít megelőzni a tünetek rosszabbodását.

        Atelektázia - Amikor a tüdőből kiszorul a levegő

        Az atelektázia önmagában nem feltétlenül egy betegség, hanem egy kóros állapot következménye, amikor a tüdő egy részének a légtartalma felszívódik. A kiváltó ok számos betegség lehet. Előfordulhat bármely életkorban és mindkét nemnél egyaránt.

        Ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

        Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetű tüdőfibrózisa van. A betegség Európában 111.000 embert érint, hazánkban körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma.

        Ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

        Egy szappanbuborék felfújása is komoly küzdelmet jelent annak, akinek ismeretlen eredetűtüdőfibrózisa van. A betegség Európában 111.000 embert érint, hazánkban körülbelül 1200-ra tehető a diagnosztizálatlan betegek száma.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.