• Mit mutat meg és hogyan zajlik a légzésfunkciós vizsgálat?

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt
        Szerző:
        WEBBeteg

        A tüdő funkciójának egyik kiváló és egyszerű vizsgálómódszere a légzésfunkciós vizsgálat, melynek segítségével kimutatható a tüdőszövet károsodása, illetve képes a tüdő-szív működést is nézni, így alkalmazható bizonyos műtéteknél az esetleges kockázatok becslésére.

        A vizsgálati eszköz a spirometer, lehet zárt vagy félig, illetve teljesen nyílt rendszerű.

        A spirometer a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét képes mérni. Az eredményekből következtetni lehet a tüdő aktuális funkciójára, a hörgők esetleges szűkületére, a légző izmok állapotára.

        Hogyan történik a légzésfunkciós vizsgálat?

        A zárt rendszerű spirometer esetén, a beteg ugyanabba a harangba be- és kilélegzi a levegőt. Fontos, hogy a beteg pontosan kövesse az asszisztens utasításait.

        Hirdetések

        A tüdőgyulladás tünetei

        Világszerte a tüdőgyulladás a gyerekek vezető haláloka, ám a gyerekek, idősek és legyengült emberek mellett lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is.
        A tüdőgyulladás tünetei

        Először is a harangot úgy kell a szájba venni, hogy az ajkak jól rázáródjanak, mellette levegő ne szökjön ki, az orra pedig csipeszt helyeznek.

        Az asszisztensek a vizsgálat előtt röviden tájékoztatják a betegeket a feladatokról, majd folyamatosan segítik a pontos kivitelezésben.

        A vizsgálatot számos dolog befolyásolhatja, így három mérés legjobb eredményét veszik figyelembe, melyet standardizálnak.

        Az így kapott értéket pedig egy referenciaértékhez hasonlítják, mely kortól, nemtől és testmagasságtól függ.

        A légzésfunkciós vizsgálat és a szükséges adatok

        Először a beteg adatainak (név, nem, születési idő, testmagasság és testsúly) rögzítése történik egy számítógépes rendszerben, melynek segítségével a mérést követően a standardizálás történik.

        A nyílt rendszerű készülékeket testpletizmográfoknak nevezik. Ekkor a vizsgálat egy 500-1000 literes kabinban történik, amely lehet nyomás- vagy térfogatstabil.

        A kabinos formánál is hasonlóan az előzőekhez az asszisztens utasításait kell követni.

        A vizsgálat tökéletes elvégzéséhez fontos a beteg együttműködése, ezért gyermekek és idős betegek esetén sokszor igen nehéz a kapott eredmények reális állapotának feltérképezése.

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható statikus paraméterekről röviden

        Az ember nyugalmi körülmények között egy-egy légvételkor fél liter levegőt cserél percenként kb. 14-16 alkalommal, így ezek szorzatából a légzési perctérfogatot kapjuk. Nyugalmi vizsgálat során a vitálkapacitást (VC) mérjük.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdőBelélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.
        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.
        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        A vitálkapacitás nem más, mint néhány nyugodt légvételt követően maximális kilégzés és maximális belégzés közötti térfogat különbség, amely egészségeseknél 3-5 liter.

        A COPD tünetei

        A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.
        A COPD tünetei

        A vitálkapacitás magában foglalja a kilégzési tartalékot (ERV), mely a nyugalmi kilégzés végén még akaratlagosan kilélegezhető kb. 0,5-1 liter levegő, és a belégzési tartalékot (IRV), amely pedig a nyugalmi belégzést követően még maximálisan belélegezhető 2-3,5 liter levegő.

        A funkcionális tartalék kapacitás (FRC) az a levegőmennyiség, mely nyugalmi kilégzéskor a tüdőben található. A maximális kilégzést követően visszamaradó levegőmennyiség a tüdőben kb. 1,5-2 liter, ezt nevezzük residualis volumennek (RV).

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható dinamikus paraméterekről

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A dinamikus paramétereket erőltetett kilégzés vagy belégzés alatt mérjük adott időegység alatt. Erőltetett kilégzési vitálkapacitás (FVC) gáztérfogatát úgy kapjuk, hogy teljes, mély belégzés után maximális erővel és mélyen fújjuk ki a levegőt.

        Ennek a manővernek az első másodpercére eső térfogatát nézi az erőltetett kilégzési másodperc-térfogat (FEV1).

        Ezzel az értékkel az obstruktív légzészavar (hörgőszűkület) mutatható ki.

        Az erőltetett belégzési másodperc-térfogatot (FIV1) úgy kapjuk, hogy teljes kilégzést követően erőltetett belégzés történik.

        Ezzel az eredménnyel légző izmok állapotára lehet következtetni. A Tiffeneau-index (FEV1/ VC %) a legérzékenyebb paramétere a légúti szűkületnek, melynek értéke egészséges felnőtt esetén 80 százalék felett van, illetve korral csökken.

        Még tudnak áramlás- térfogat viszonyokat, illetve légúti áramlási ellenállást is mérni.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Időskor

        Dr. Kónya Judit

        Milyen betegségekre figyeljünk az idő múlásával?

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A légúti szűkület okai

        A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik, és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb az esélye a megbetegedésre.

        A COPD kezelési lehetőségei

        A COPD nem gyógyítható, a tünetek viszont mérsékelhetők, csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható.

        Mi a teendő hörghurut esetén?

        Az alsó légúti gyulladások között a heveny hörghurut a leggyakoribb megbetegedés. Főleg a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakra jellemző az esetek megszaporodása.

        Élet a COPD-vel: Hogyan tegyük le a cigarettát?

        A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek körében 90 százalék azoknak az aránya, akik a betegség diagnosztizálásakor dohányoztak vagy továbbra is rendszeresen cigarettáznak. Ez a magas arány annak ellenére sem csökken, hogy a COPD kialakulásáért nagymértékben felelőssé tehető a dohányzás. A tünetek enyhítése érdekében ezért a leszokás lenne a legjobb döntés minden beteg részéről.

        Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis idehaza

        Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon, jelenleg hozzávetőleg 5-600 betegre tehető – közölte Dr. Müller Veronika.

        Vizsgáltassa ki a tüdejét, ha hamar elfárad a hangja!

        A hang elfáradása gyakori azok körében, akik foglalkozásukból adódóan - főként színészek, énekesek, call centerben dolgozók és tanárok - sokat beszélnek napközben. Egy kutatás szerint a panaszok megjelenésében nemcsak a hangszalagok túlzott igénybevétele, hanem a tüdő nem megfelelő működése is közrejátszhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.