• Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

        A mellkasban több létfontosságú szervünk is elhelyezkedik: a tüdő, a szív és a nagyerek. A tüdőt a mellhártya öleli körül, fontos szerepe van a normál légzésben. Ez egy kettős hártya, melynek a belső része a tüdőre rögzül, a külső a mellkasfalra, a két hártya között pedig minimális folyadék biztosítja a tapadást. Így a tüdő a mellkas tágulását követni tudja, miközben a légvétel során levegővel telnek meg a léghólyagok.

        Normál esetben a kismennyiségű mellhártya folyadék termelődését követően a hajszálereken és nyirok utakon visszaszívódik, ez egy egyensúlyi állapot, amely biztosítja a megfelelő folyadék mennyiséget. Amennyiben több folyadék termelődik (pleurális folyadékgyülem), mint amennyit a hajszálerek és nyirok utak el tudnak szállítani, vagy károsodnak a nyirok utak, akkor a folyadék felszaporodhat a mellhártya lemezei között.

        Hirdetések

        Milyen tünetek jelezhetik a mellkasi folyadéktöbbletet?

        A folyadékgyülem tünetei függnek a kialakulás sebességétől, és az alapbetegségtől. Nehézlégzés, köhögés, csökkent terhelhetőség, légzéssel összefüggő mellkasi vagy háti fájdalom, bizonyos esetekben láz lehetnek az első panaszok.

        A kivizsgálásról

        Alapos kikérdezés és fizikális vizsgálat már sokat elárulhat a panasz okáról. Az egyik legfontosabb első eszközös vizsgálat a röntgen vizsgálat. A folyadékkal fedett terület árnyékként látható a légtartó tüdőterület mellett. Szükség esetén ultrahang- vagy CT-vizsgálatra is sor kerülhet.

        Amennyiben nem egyértelmű a folyadék eredete, szükség lehet punkcióra, mintavételre. Ekkor a bordák között, helyi érzéstelenítést követően egy tűt bevezetve mintát lehet venni a folyadékból, melynek laboratóriumi, citológiai, mikrobiológiai elemzése segíthet a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Bizonyos esetben úgynevezett torakoszkópiára (mellüreg-tükrözésre) is szükség lehet.

        A pleurális folyadékgyülem kiváltó okai

        A folyadék felszaporodásnak hátterében többfél probléma is állhat, az okoktól függ a folyadék összetétele is:

        • Gyulladás - Gyakran tüdőgyulladáshoz társul a folyadék termelése - lehet gennyes is. Amennyiben autoimmun megbetegedéshez társul, akkor általában nem gennyes a folyadék.

        • Szívelégtelenség, májelégtelenség, veseelégtelenség, tüdőembólia - A vér összetétele nem megfelelő az alapbetegség miatt, ezért a hajszálerek kóros mennyiségű folyadékot eresztenek át, ami nem tud visszaszívódni

        • Daganatos folyadékgyülem - Lehet elsődleges mellhártya- vagy tüdődaganat is a háttérben, vagy más szervekből származó áttét. A daganatsejtek termelik a kóros folyadékot, de gyakran károsodnak a nyirok utak is

        • Vér - Mechanikai sérülés (pl. bordatörés), vagy a fenti betegségekhez társuló jelentősebb érfalkárosodás következtében vér is kerülhet a mellhártya lemezei közé

        Hogyan kezelhető a mellkasi folyadékgyülem?

        A kezelés elsődlegesen az alapbetegségtől függ. Amennyiben nem jelenős mennyiségű a folyadék, a kiváltó ok kezelésével rendszerint felszívódik. Tüdőgyulladás esetén antibiotikumot, egyéb eredetű gyulladás esetén gyulladáscsökkentőket alkalmazunk. Daganatok esetén kemoterápia, sugárterápia csökkentheti a tüneteket.

        Nagyobb mennyiségű folyadék lebocsátására lehetőség van mellkas csapolással akár már a diagnosztikus mintavétel során is, ez azonnali állapotjavulást okozhat. Dréncső behelyezésével szükség szerint megismételhető a folyadék lebocsátás újabb szúrás nélkül is. Speciális esetekben a mellhártya lemezei közé gyógyszer is beadható a kiújuló folyadékgyülem termelésének megakadályozására, ritkán sebészeti kezelésre is szükség lehet.

        Olvasson tovább Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        Az obstruktív bronchitis gyermekeknél

        A gyerekek egy részénél vírusfertőzés és egyéb tényezők hatására nehezített, sípoló légzés jelentkezik. Ennek hátterében azonban a köztudatban álló asztma mellett számos betegség húzódhat meg.

        Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

        RSV-fertőzés - Komoly veszély, ha félvállról vesszük!

        Kisgyermekek körében a légúti fertőzésekért gyakran a respiratory syncitial vírus (RSV) tehető felelőssé. Felnőttek esetében a fertőzés egy egyszerű nátha lezajlásához hasonló, ám csecsemőknél és kisgyermekeknél a fertőzés komoly következményekkel járhat.

        A várandósság fokozza az asztmás tüneteket

        Az asztmában szenvedő nők mintegy harmadának romlik az állapota a várandósság idején, gyakran fulladás, nehézlégzés, asztmás roham is jelentkezik náluk – mondja Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára.

        A légmell: tünetek és kezelés

        A légmell vagy pneumothorax a mellhártya megbetegedése. A mellhártyák két (egészséges esetben összetapadó) lemezből állnak, mely közül az egyik a tüdőt borítja be kívülről, a másik hártya a mellkasfalat belülről. Ennek a két hártyának az összetapadása teszi lehetővé, hogy a mellkas tágulása a tüdő tágítását vonja maga után, azaz levegőt tudjunk venni.

        A tüdőödéma

        A tüdőödéma gyorsan kialakuló, kezelés nélkül halálhoz vezető kórkép. Fő tünete a fokozódó nehézlégzés, mely sokszor éjszaka jelentkezik, felébresztve a beteget, illetve az akár mellkasfalra tett füllel is hallható, ún. apróhólyagú szörcsölés, mely ahhoz hasonlít, mint amikor szívószállal buborékokat fújunk egy pohár vízben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.