• A hörgőtágulat (bronchiectasia)

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hörgőtágulatnak nevezzük azt a kórképet, mely során a hörgők falát ért károsodás miatt azok végelegesen kitágulnak. A hörgőtágulat típusosan a közepes méretű hörgők tágulata, de a kisebb hörgők is érintettek lehetnek.

        Miért jelent problémát a hörgők kitágulása? A kitágult hörgőkben állandó váladékpangás alakul ki, amely egyrészt tovább károsítja a hörgőket, másrészt visszatérő tüdőgyulladást okoz, mely a tüdőszövet hegesedéséhez vezet. A heges tüdőszövetben csökken a légzőfelület, mely az oxigén ellátottság csökkenézéhez vezet, továbbá károsodnak az erek is. Ez egyrészt a jobb szívfelet terheli, és jobbszívfél-elégtelenség kialakulásához vezet, másrészt a sérülékeny erek miatt véres köpetürítés jelentkezhet.

        Hirdetések

        A hörgőtágulat okai

        Milyen hatással van a terhességre?

        Gyakori kérdések Egy nagyon kedves barátomnak (62 éves) 10 éve súlyos hörgőtágulata van por- és virágpor allargiával súlyosbítva. Gyógyszereket szed, légzőpipát használ. Sokat szenved, nagyon szeretnék rajta segíteni. Nincs valami újfajta kezelési mód?

        Dr. Brugós László, pulmonológus, allergológus szakorvos válasza az Orvos válaszol rovatban

        A hörgőtágulat kialakulásának leggyakoribb oka a visszatérő súlyos légúti fertőzés. Visszatérő súlyos légúti fertőzések immunhiányos állapotokban, egyes veleszületett betegségekben (például cisztikus fibrózisban) és mechanikai akadály (például hörgőelzáródáshoz vezető tüdődaganat vagy megnagyobbodott nyirokcsomó) esetén fordulnak elő leginkább.

        Az esetek egy részében a hörgőtágulat mérgező anyagok (gőzök, gázok, cigarettafüst), vagy káros porok (szilikon, szénpor) gyakori és tartós belégzése következtében alakul ki.

        Tünetek

        Hörgőtágulat esetén a legtöbb betegnél a tünetek fokozatosan fejlődnek ki, és az évek során egyre súlyosbodnak.

        Jellemző az idült köhögés, mely köpetürítéssel is jár. A köhögési rohamok jellemzően kora reggel és estefelé a leggyakoribbak. Gyakori a véres köpet, mely akár az első tünet is lehet.

        Előfordulhat visszatérő láz, mellkasi fájdalom, gyakori tüdőgyulladás. Kiterjedt betegség kilégzési nehezítettséget okoz; előfordulhat krónikus hörghurut és asztma is.

        Diagnosztika

        Bronchiectasia gyanúja esetén a vizsgálatok célja a diagnózis megerősítése, valamint a kiterjedés és elhelyezkedés megállapítása. A mellkasi röntgenfelvétel a legtöbb esetben kimutatja a bronchiectasia jelenlétét, de előfordulhat, hogy hamisan negatív eredményt ad.

        A CT ennél sokkal érzékenyebb vizsgálat, így már korai stádiumban is jobban megítélhető a betegség kiterjedése, valamint súlyossági foka, mint mellkas röntgen esetén. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) során a tüdőfunkciókat ellenőrzik. A vérgáz vizsgálat az otthoni oxigénpótlás szükségességének megítéléséhez végzendő vizsgálat.

        Fentiek mellett egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet. Ilyen vizsgálat például az immunglobulinok vérszintjének mérése immunrendszeri betegség kizárása, a verejték sótartalmának mérése cisztikus fibrózis kizárására.

        Ha a hörgőtágulat csak egyetlen tüdőlebenyt vagy tüdőlebenykét érint, felmerül oki tényezőként tüdődaganat lehetősége is. Ennek kizárására hörgőtükrözést (bronchoscopia) kell végezni.

        Kezelési és megelőzési lehetőségek

        A kezelés célja

        A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása.

        A potenciálisan bronchiectasiához vezető kórállapotok korai felismerésével és kezelésével a hörgőtágulat megelőzhető, vagy súlyossága csökkenthető.

        Az évenkénti influenzaellenes oltások, a pneumococcus elleni oltás bevezetése, fertőzések esetén a gyors és megfelelő gyógyszeres kezelés segíthet a hörgőtágulat kialakulásának megelőzésében. Immunglobulin-hiányos betegségben immunglobulin rendszeres pótlásával elejét lehet venni a visszatérő fertőzéseknek.

        A mérgező gőzök, gázok, füstök és ártalmas porok elleni tudatos védekezés is segíthet a betegség megelőzősében.

        Fontos

        Köhögéscsillapítók adása ellenjavallt! A köhögéscsillapítók ugyanis a nyák ürülésének akadályozása miatt fokozzák a váladékpangást, így kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát.

        A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása.

        A fertőzések kezelése célzott antibiotikumokkal, valamint a váladék kiürítését segítő hörgőtágító gyógyszerekkel és fizikoterápiával történik. A felszaporodott légúti váladék feloldására belégzett szteroidokat, valamint nyákoldókat (mukolítikumokat) szoktak alkalmazni.

        Sebészi beavatkozás akkor jön szóba, ha az elváltozás csak egy tüdőlebenyt, illetve egy tüdőlebenykét érint. Véres köpetürítés esetén az úgynevezett artériás embolizáció útján bejuttatott anyaggal zárják el a vérző hörgőeret.

        Ha a vér oxigénszintje csökken, oxigénkezelés bevezetése szükséges. Kilégzési nehézség, vagy légszomj esetén szteroidok, hörgtágítókkal kombinálva sokszor javíthatnak az állapoton.

        Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei

        A hörgőtükrözés, idegen néven bronchoscopia egy igen elterjedt tüdőgyógyászati vizsgálat, illetve terápiás eljárás is lehet egyben. A hörgőrendszer betegségeinek vizsgálatához, elkülönítéséhez, igazolásához szükséges.

        Az obstruktív bronchitis gyermekeknél

        A gyerekek egy részénél vírusfertőzés és egyéb tényezők hatására nehezített, sípoló légzés jelentkezik. Ennek hátterében azonban a köztudatban álló asztma mellett számos betegség húzódhat meg.

        Idegesíti a horkolás? Mutatjuk a megoldást

        Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol, és a nőknek is több mint ötödét érinti ez a probléma, amely azonban akár veszélyesebb is lehet, mint csupán zavaró éjszakai zaj. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus az okokra és a megoldási lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

        Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

        Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        Mire utalhat, ha egy bizonyos napszakban köhögünk?

        A köhögés lehet akaratlan folyamat, de akaratlagosan is kiváltható mechanizmus, melynek célja valamilyen idegen anyag vagy nyák eltávolítása a légutakból. Milyen okokra vezethető vissza a reggeli, napközbeni és esti köhögés?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.