A tüdőgyulladás rizikófaktorai

A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül Önben, hogy ezeknél súlyosabb betegsége van.

A téma cikkei

3/1 A tüdőgyulladás és tünetei 3/2 A tüdőgyulladás kezelése 3/3 A tüdőgyulladás rizikófaktorai

A tüdő gyulladását leggyakrabban kórokozó váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó por, permet.

Elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mik tehát a tüdőgyulladás rizikófaktorai?

Életviteli megfontolások

Ha Önnek tüdőgyulladása van, az alábbiak segítségével gyorsabban meggyógyulhat és csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát is: Pihenjen sokat, még akkor is, amikor úgy érzi, jobban van. Igyon sok folyadékot, különösen vizet. A folyadék védi a kiszáradástól és hígítja a légutakban keletkező váladékot. A teljes gyógyszeres kúrát szedje be. Menjen vissza minden kontrollvizsgálatra, még akkor is, ha már jobban érzi magát.

1.  Életkor. Rizikófaktor az egy év alatti és 65 év fölötti életkor. 

2. Legyengült immunrendszer. Immunhiánnyal járó betegségek és állapotok (pl. HIV/AIDS fertőzés, lépeltávolítás, szteroidkezelés, daganatellenes kemoterápia), krónikus légúti megbetegedések (pl. emfizéma), valamint általános leromlást okozó betegségek (pl. cukorbetegség, rosszindulatú daganatos betegségek). 

3. Dohányzás. A hörgők falát borító sejtet, több millió mikroszkopikus nyúlvány (csilló) borítja. Ezek a csillók hullámszerűen csapkodva, folyamatosan eltávolítják a légutakból a váladékokat. Bizonyos irritáló ágensek bizonyos ideig hatva (pl. a dohányfüst több mint 10 évig), átalakítják a légutak csillós hámját laphámmá (amilyen a szájüregben is van), ami ellenállóbb az izgató és mérgező anyagokkal szemben, viszont csillók híján nem tisztítja a légutakat. 

A váladék eltávolításának egyetlen módja a köhögés-krákogás marad, ami viszont idővel tüdőtáguláshoz (emfizéma) vezet. Ha viszont az egyén nem köhög eleget, a légúti váladék felhalmozódik és hörgőgyulladást, súlyosabb esetben pedig tüdőgyulladást okozhat.

4. Fokozott alkohol- és kábítószer-fogyasztás. Ezek a szerek (nagy mennyiségben és hosszú időn keresztül használva) egyaránt rontják az egyén biológiai állapotát és szociális helyzetét, ami több más betegség mellett, a pneumónia kockázatát is növeli. 

Ezen túlmenően, az alkohol hátrányosan befolyásolja a nyelési reflexet, és rontja az immunrendszer működését. Az intravénás kábítószer-fogyasztás pedig kórokozókat juttathat be a vérbe. 

5. Kórházi kezelés intenzív osztályon. A kórházban szerzett tüdőgyulladás súlyosabb lehet, mint a tüdőgyulladás egyéb formái. A mesterséges lélegeztetésre szoruló betegek, különösen magas kockázattal rendelkeznek, mert a lélegeztetéshez használt, a páciens légcsövébe vezetett cső kiiktatja a légutak normál védekező rendszerének egy részét, továbbá megakadályozza a légutakat tisztító köhögést. 

6. Allergén tartalmú por. Tüdőgyulladás alakulhat ki, ha Ön mezőgazdasági munkát végez, az építőiparban vagy bányában dolgozik. A légszennyeződés, illetve a toxikus füstök hozzájárulhatnak a tüdő gyulladásához, ami nehezíti a tüdő öntisztulását. 

7. Irritáló gázok, párolgó folyadékok. Ön elsősorban akkor veszélyeztetett, ha izgató hatású ipari vegyszerekkel foglalkozik. 

8. Műtét után, vagy traumás sérülés után. A műtéten átesett, vagy baleset miatt csökkent mozgásképességű betegeknél, fokozott a tüdőgyulladás kockázata, mert nehezebb a köhögés és a nyák, illetve a kórokozók felhalmozódhatnak a légutakban.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)