• Egy kis futás miatt is levegő után kapkod? Lehet, hogy EIB-je van

        Szerző:
        WEBBeteg

        Nem biztos, hogy csak a rossz kondíció az oka, ha fizikai terhelés hatására rövid időn belül levegő után kapkodunk. A légutak beszűkülése miatt jelentkező zihálás betegség jele is lehet.

        Sport és egészség a WEBBetegen

        Mi az EIB?

        Terhelés indukálta bronchokonstrukció (EIB) esetén a légutakban gyulladás és duzzanat jelentkezik sportolás alatt vagy után. A légutak erőteljes terhelésre fellépő átmeneti szűkülete miatt a légzés akadályozottá válik, a beteg emiatt kénytelen megszakítani az addig végzett mozgás, megáll,  levegő után kapkod, gyakran köhögési rohammal – sorolja a tüneteket dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász. A panaszok pár perccel a testedzés megkezdését követően jelentkeznek, vagy előfordulhatnak később is, ilyen esetben a beteg még percekkel leállás után is zihál, fújtat.

        Az EIB tünetei

        A betegség tünetei a fizikai terhelésre jelentkező:

        Hirdetések
        Mikor forduljunk orvoshoz köhögésünkkel?

        A köhögés a légúti védelem egyik része, jelzi, hogy a légutakba valami olyan anyag, váladék, idegentest került, amelyet a köhögés megpróbál onnan eltávolítani. Akkor kóros, ha elhúzódik, kínzó, megkönnyebbülést nem okoz és fárasztó, nem enged aludni. Ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni! Mikor forduljunk orvoshoz köhögésünkkel?

        Hobbi- és élsportolót egyaránt érint

        Az EIB gyakori betegség, 10-ből 9 asztmásnál jelentkezik, de a nem asztmások 10 százalékánál is előfordul. Gyermekkorban a testnevelés óra alatti rossz futási teljesítmény, ill. sportolás kerülésének hátterében is gyakran ez áll.  A hobbisportolók gyakran nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a tüneteknek, azt gondolhatják, megfelelő edzettség elérésével elmúlnak majd a panaszok – mondja dr. Potecz Györgyi. A tünetek azonban nem az egyén fizikai állapotától függenek, az EIB az élsportolókat sem kíméli, a panaszok náluk is jelentkezhetnek. Megfelelő kezeléssel azonban az EIB az életminőséget nem rontja, a betegek fizikai aktivitását nem korlátozza.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Hogyan kezelhető?

        Panaszok esetén először elvégezzük a szükséges vizsgálatokat. A kezelés mindig egyéntől függ, illetve attól is, hogy az EIB mellé társul-e asztma, légúti allergia vagy a betegség önmagában jelentkezik – magyarázza az orvos. Általánosságban elmondható, hogy léteznek a légutak beszűkülését megakadályozó inhalációs készítmények, melyeket a sportolás megkezdése előtt alkalmazva megakadályozhatjuk a tünetek kialakulását.

        Mire figyeljen a beteg?

        • A gyógyszeres kezelés mellett fontos, hogy sportolás közben orron át lélegezzen, ez biztosítja a légutakba kerülő levegő felmelegítését és párásítását.
        • Ne mulassza el edzés előtt a bemelegítést, szánjon rá legalább 10 percet! Ez nem csak az izmoknak, tesz jót, de a légutakat is felkészíti a várható nagyobb terhelésre. Ugyanígy ne feledkezzen meg az edzés utáni levezetésről, lazításról sem.
        • Kezelőorvosa hasznos tanácsokat adhat akkor is, ha a tünetekhez allergia, asztma is társul. Ilyenkor javasolt például a mozgást kerülni magas pollenszám esetén szabadban, háziállatok közelében, vagy hideg időben, attól függően, hogy a panaszokat mi súlyosbítja.
        • Ha minden erőfeszítés mellett sem javulnak a tünetek, javasolt edzésformát váltania. A kevésbé megterhelő sportokkal a légzési nehézségek is esetleg kiküszöbölhetőek. Próbálja ki sétát, a túrázást, vagy az úszást!

        (Tüdőközpont)

         
        Legutóbb frissült:
        Címkék: EIB, Légszomj,
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Nem csak a dohányzás okozhat COPD-t

        A dohányzás az elsődleges, de nem egyedüli kiváltó ok. Örökletes enzimhiány, foglalkozási ártalom vagy elhanyagolt asztma következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.

        Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

        A légmell: tünetek és kezelés

        A légmell vagy pneumothorax a mellhártya megbetegedése. A mellhártyák két (egészséges esetben összetapadó) lemezből állnak, mely közül az egyik a tüdőt borítja be kívülről, a másik hártya a mellkasfalat belülről. Ennek a két hártyának az összetapadása teszi lehetővé, hogy a mellkas tágulása a tüdő tágítását vonja maga után, azaz levegőt tudjunk venni.

        A COPD és tünetei

        A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

        Nehézlégzés, légszomj, fulladás - Okok és súlyosság

        A nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés a fájdalomhoz hasonlóan a beteg által megélt panasz. Az orvos a vizsgálat során elég pontosan meg tudja határozni a nehézlégzés súlyosságát.

        Sétával megelőzheti a COPD súlyosbodását

        Már napi 3 km megtételével is sokat tehet állapotáért a COPD-s beteg. Kutatások és klinikai tapasztalatok szerint a rendszeres séta segít megelőzni a tünetek rosszabbodását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.