• A tüdő hallgatózása

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Szerző:
        WEBBeteg

        A tüdők feletti hallgatózás felvilágosítást ad a tüdő légtartalmáról, a tüdő állapotáról és a hörgőkben lévő váladékról. A tüdők felett fonendoszkóppal vizsgálódva a levegő be- és kiáramlásakor keletkező rezgések által létrehozott légzési hang hallható.

        A hörgőkben lévő váladék elmozdulása, illetve rezgése, a léghólyagok megnyílása, a mellhártya-lemezek mozgásai hallható mellékzörejeket is okozhatnak. A levegő áramlása történhet a tüdőben egyrészt a főhörgő felől a hörgőrendszer felé, ezt nevezik hörgi légzésnek. Másrész tovább a levegő útja a hörgők felől a léghólyagok felé tart, és onnan vissza. Az egészséges felnőtteken a tüdők felett puhasejtes alaplégzést hallhatunk.

        A normál hallgatózási hang: puhasejtes alaplégzés

        Hörgi légzés (tracheobronchialis hang): a főhörgő és a nagy hörgők felett hallható. Egészséges egyéneken mindig hallható a főhörgő (trachea) felett. Ha a bennük áramló levegő szűkületen halad át, jellegzetes sípoló hangot hallhatunk, mely már szabad füllel is érzékelhető. Ezt stridoros légzési hangnak nevezzük.

        Sejtes légzés (alveolaris – vesicularis): a levegő léghólyagocskákba való beáramlásakor keletkezik. Csak belégzés alatt hallható, az egészséges tüdők felett kilégzéskor hallható hang az odavezetődött hörgi légzés maradványa.

        Hirdetések

        A puhasejtes alaplégzés változásai

        A puha sejtes alaplégzés erősebben hallható gyermekkorban és szapora légzés (tachypnoe) esetén.

        Tüdőgyulladás

        A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban kórokozó (főleg vírus vagy baktérium) váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó (allergén) por, permet (aeroszol). Tüdőgyulladás elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek. A tüdőgyulladás és tünetei

        A puhasejtes alaplégzés gyengültnek hallható COPD-s, tüdőtágulatos (emphysema) betegeknél.  Ha a mellhártya két lemeze közé folyadék vagy levegő halmozódik fel, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem hallatszik légzési hang. A puha sejtes légzés helyét hörgi légzés veszi át, ha a tüdő egyes területei légtelenné válnak.

        Ha a nagyobb hörgő teljesen elzáródik, akkor a hörgő mögötti tüdőrész levegőtlenné válik, így ekkor sincs légzési hang ezen a területen. A puhasejtes légzés eltűnik, hörgi légzés hallható tüdőgyulladás, illetve ha a léghólyagocskákból a levegő felszívódik – atelektázia – esetén.  "Néma tüdő" alakulhat ki súlyos asztmás roham esetén, mely egy életveszélyes állapot.

        Kóros hörgi légzés    

        Egészségeseknél a légtartó tüdők felett hörgi légzési hang hallható, csak a főhörgő felett. Azonban ha a hörgőben keletkezett hang kivezetődik a mellkasfalig, akkor hallhatóvá válik, például ha TBC üreg (caverna), feszülő légmell (ventil PTX), hörgőtágulat (bronchiectasia) felett vizsgálódunk.

        Tüdőtuberkulózis (TBC)

        A tbc fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt, az esetek nagy részében sokáig tünetmentes. A tüdőtuberkulózis felismerésében így kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek. Bővebben a TBC-ről

        Mellékzörejek

        Mellékzörejekről akkor beszélünk, ha nem a légutak és a léghólyagok (alveolusok) rezdülése hoz létre hangot, hanem a légutakban jelenlévő váladék vagy valamilyen szűkület. Két típust különböztetünk meg: a hörgőkben keletkező szörtyzörejt (bronchialis zörej) és a mellhártya okozta pleuralis zörejt.

        A bronchialis mellékzörejek

        A hörgőben lévő, a be- és kiáramló levegő hatására elmozduló váladék rezgése hozza létre.

        COPD

        A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD és tünetei

        Száraz szörtyzörej: a hörgők falához „húrként” kitapadó nyúlós váladék esetén, különböző magasságú „fütyülő” hangot, azaz sípolást, búgást lehet hallani. Ilyen hallható pl. asthma bronchiales rohamban, krónikus obstructív tüdőbetegség (COPD) fellángolása esetén.

        Nedves szörtyzörej: a hörgők mérete szerint kis, közepes és nagyhólyagú szörtyzörejekre lehet még osztani. Ez a hang mélyebb, hangosabb, melyet hígabb váladék okoz. Ilyen hallható pl. tüdő ödéma esetén mindkét oldalt a tüdők bázisa felett, mely egy súlyos, életveszélyes állapot.

        Stertor: Súlyos, legyengült állapotú betegnél, aki a légúti váladékát képtelen felköhögni, a hörgőkben és légcsőben felgyűlt váladék jellegzetes hangot ad, melyet szabad füllel is messziről lehet hallani.

        A pleuralis zörejek

        A mellhártya két lemezének elmozdulása során keletkező hang, melyet egészséges egyéneknél nem lehet hallani. Ha a mellhártyalemezeken gyulladásos eredetű fibrinlerakódások jönnek létre, akkor dörzsölő jellegű zörej hallható.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A pleuralis dörzszörej főleg a tüdő bázisokon hallható, akár körülírt területen, illetve eltűnik, ha a mellhártya lemezei nem érintkeznek egymással, pl. ha folyadék, levegő kerül közé.  A dörzszörej durva karakterű „hóropogáshoz” hasonlít. Ilyen dörzszörej szintén megfigyelhető a tüdőfibrosisos tüdők felett, mely azonban ki- és belégzésben egyaránt hallható.

        Crepitatio

        A tüdőgyulladás elején (crepitatio indux) és végén (crepitatio redux) hallható a léghólyagocskákban keletkező zörej, amikor a léghólyagok összetapadt fala a beáramló levegő hatására megnyílik. Ez a dörzszörej körülírtan hallható, köhögésre nem tisztul fel.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdőBelélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.

        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.

        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Dohányzás és asztma - Mi az összefüggés?

        Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

        Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        A tüdőtuberkulózis (tbc) tünetei és rizikófaktorai

        A tbc-fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt, az esetek nagy részében sokáig tünetmentes. A tüdőtuberkulózis felismerésében így kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek.

        Tüdőfibrózis - Veszélyes szakmák, és a betegség tünetei

        A tüdőfibrózis különböző porok, gázok tartós belégzésének következményeként, de egyes gyógyszerek, sugárzás, autoimmun betegség hatására is kialakulhat. A kezdetben enyhe tüneteket okozó betegség mielőbbi felismerésével az állapotromlás lelassítható.

        Ritkán, de még fertőz a TBC

        Hazánkban évek óta csökken a tuberkulózisos megbetegedések száma, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján is egyre kevesebb TBC-s beteget kezelnek. A rég legyőzöttnek hitt fertőző kór azonban napjainkban is komoly veszélyt jelent.

        Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben

        A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának. A kóros értékre szívultrahang-vizsgálat mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.